Csatáry kiadatását akarja a szlovák igazságügy-miniszter

Tomás Borec Csatáry ügyével kapcsolatban elmondta: a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per – a Nemzeti Emlékezet Intézetétől (ÚPN) megszerzett – dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le.

"Tekintettel a közben eltelt időre, tudatosítjuk, hogy az egyik utolsó olyan lehetőség áll előttünk, hogy büntessünk a második világháború idején elkövetett háborús bűntettekért" – hangsúlyozta Borec. Leszögezte: véleménye szerint Csatáry bűntettei elévülhetetlenek, és azok elkövetésére nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett.

A szlovák igazságügy-miniszter szerint több mindentől függ az, hogy végül megvalósul-e Csatáry kiadatása. Elsődlegesen attól, hogy az illetékes szlovák bíróság kérvényezni fogja-e azt, valamint attól is, hogy a magyar bíróság eleget tesz-e a kérésnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az igazságügyi tárca minden segítséget megad az illetékes szlovák bíróságnak, de annak döntésébe nem szólhat bele.

A Fővárosi Törvényszék hatásköre

A Fővárosi Törvényszék dönthet Csatáry László Szlovákiának történő kiadatásáról, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen dokumentumot – közölte a KIM. Azzal kapcsolatban, hogy Csatáry László kiadatását szeretné elérni a szlovák igazságügy-miniszter, rávilágítottak arra is, hogy a KIM-et vezető miniszternek nincs döntési jogköre ebben az ügyben.

A közlemény utalt arra: Magyarország és Szlovákia között az európai elfogatóparancsról szóló európai uniós kerethatározat van, ez esetben is ezt alkalmazhatják, az európai elfogatóparancs végrehajtásáról pedig kizárólag bíróság dönt. Ebben az esetben a szlovák bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsot a KIM mint központi továbbításra kijelölt hatóság fogadja, és érdemi vizsgálat nélkül továbbítja a Fővárosi Törvényszéknek – tették hozzá. Megjegyezték: a Fővárosi Törvényszék dönt az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról, határozata ellen a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni, amely az ügyben jogerősen dönt.

Az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamatban az átadni kért ember ellen – mutatott rá a KIM közleménye.

A Nemzeti Emlékezet Intézete pénteken Pozsonyban mutatta be a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv (StB) által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait. Ez a dokumentumköteg – több tanúvallomás mellett a Csatáryra kirótt halálbüntetés – azt a 11 oldalas ítéletét is tartalmazza, amelynek eredetije hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból.

A múlt héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZZNO) többek között éppen erre a jogerős ítéletre hivatkozva szorgalmazta, hogy az illetékes szlovák szervek kezdeményezzék Csatáry László kiadatását. Monika Jankovská, a szlovák igazságügyi tárca államtitkára szerint amennyiben egy európai elfogatóparancs alapján kiadnák Szlovákiának Csatáryt, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az ügyben illetékes bíróság életfogytiglanra változtatná a Népbíróság 1948-ban ellene hozott halálos ítéletet.

Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában – július 18-án a nyomozó ügyészek háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött.  A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.