Csak kapkodják a fejüket Romániában
További Külföld cikkek
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
- A fizetős belépés ellenére is özönlöttek a turisták Velencébe
- Agyrémnek nevezte Ukrajna legújabb rendeletét a külpolitikai elemző
Totális káoszra emlékeztető helyzet alakult ki az elmúlt másfél hétben a román politikában, miután a Traian Băsescu felfüggesztett elnök maradásáról szóló népszavazás érvényességéről csak augusztus 31-én dönt az alkotmánybíróság, amelynek azonban több határozata is napokig tévesen vált ismertté. A népszavazás óta eltelt időszak a kormánykoalíciót sem hagyta érintetlenül. A kormányátalakítás az első komolyabb repedésekre is rámutatott, miközben a kormányfő láthatóan nem tett le arról, hogy eltávolítsa az akadálynak tekintett elnököt, aki azonban ugyanúgy támadni fogja riválisait a hátralévő három hétben.
Függőben a népszavazás eredménye
Az új, május óta hivatalban lévő Szociál-Liberális Unió (USL) által támogatott román kormány Victor Ponta miniszterelnökkel az élen a parlamenti többség birtokában elképesztő támadást indított az ország különböző intézményei ellen, és július 6-án az elnököt is felfüggesztette. Băsescu azóta nem gyakorolhatta elnöki jogait, a hivatalt is át kellett adnia Antonescunak, a liberálisok vezetőjének, aki a szenátus elnökeként vette át átmenetileg a tisztséget.
Băsescu sorsáról népszavazáson döntöttek július 29-én, előtte az államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottjára szólított fel. Belátták ugyanis, hogy a választók többsége mindenképpen leváltaná az elnököt, ugyanakkor az USL nemzetközi nyomásra nem tudta eltörölni az 50 százalék plusz egy szavazatos érvényességi küszöböt. Ez a taktika végül kifizetődőnek bizonyult: a részvétel ugyanis nagyon magas, 46,23 százalék volt, 87,5 százalék pedig a felfüggesztett elnök leváltására szavazott, ez azonban nem volt elég.
Băsescu a szavazás után arról beszélt, hogy a románok elutasították a puccsot, míg Pontáék először csak azzal érveltek, hogy a jobbközép elnök már nem legitim államfő. Ponta szerint egy olyan államfőnek, akit ötmillió szavazattal választottak meg, és akinek a leváltására több mint nyolcmillió polgár szavazott, el kellene gondolkoznia arról: megvan-e még a legitimitása ahhoz, hogy Romániát képviselje.
Ponta bejelentette, hogy nem próbálkoznak meg újabb felfüggesztéssel és újabb népszavazással, ugyanakkor az előző hét végére kiderült, hogy ezzel még nem adták fel a döntéseik egyik legnagyobb akadályának tartott Băsescu eltávolítását.
Az alkotmánybíróságon a világ szeme
Antonescu jelezte, hogy elfogadja majd a választási bizottság és az alkotmánybíróság döntését. Az elmúlt napokban kialakult kavarodás középpontjába került alkotmánybíróság ugyanakkor augusztus 2-án elhalasztotta a népszavazás eredményének hitelesítését. Arra hivatkoztak, hogy egymásnak ellentmondó információkat kaptak az Országos Statisztikai Intézettől, a választási irodától és a belügyminisztériumtól a választói névjegyzékben szereplők számáról.
Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint a kilencfős testületben kétharmados döntést kellett volna hozni a népszavazás eredményének megerősítéséhez, de öten mellette, négyen ellene szavaztak, ezért patthelyzet alakult ki. A testület először csütörtökön azt jelentette be, hogy szeptember 12-én, majd egy nappal később már azt, hogy augusztus 31-én dönt a népszavazás érvényességéről.
Egészen hétfőig úgy értelmezték, hogy az alkotmánybíróság azt kérte a kormánytól: a fennmaradó időben aktualizálja a választói névjegyzéket. A Mediafax úgy tudja, hogy az egyik alkotmánybíró tévesen diktálta le a testület döntését, és ez az átirat került eredetileg a kormányhoz. A Krónika.ro szerint az alkotmánybíróság hétfőn azonban egy újabb, a jegyzőkönyvvel megegyező átiratot küldött a kormánynak, amelyben már pontosították, hogy nem új listát kértek, hanem azt az aktualizált névjegyzéket, amely alapján a népszavazást megszervezték.
Nem lett mininépszámlálás
A testület álláspontja egy másik ponton is megváltozott a hét elejére. A Krónika szerint a Hivatalos Közlönyben már megjelent egy határozatuk, amelyben elutasították a népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. Ebben ugyanakkor az is szerepelt, hogy a külföldön élő román állampolgárokat nem kellett volna felvenni az állandó választási jegyzékbe. Hétfőn azonban egy kiegészítéssel már éppen azt állítják, hogy szerepelniük kell a listában. A hivatalos magyarázat szerint ez szerkesztési hibaként került ki a határozat eredeti szövegéből.
Ez Kiss szerint azért volt kulcskérdés, mert azt is figyelembe kell venni, hogy a választói névjegyzékben ugyan 18,2 millióan szerepelnek, de közülük sokan külföldön élnek, így nincs esély arra, hogy tényleg szavazzanak. A népszavazás szempontjából valójában inkább 15,5 millió aktív szavazópolgár lehetett, jogilag viszont ők ugyanúgy szerepelnek a névjegyzékben.
Ponta az előző hét végén az alkotmánybíróság akkori átiratainak fényében bejelentette, hogy egy rögtönzött mininépszámlálással aktualizálnák a választási névjegyzéket, amiért Băsescu csalással vádolta a kormánypártot. Kiss szerint a rögtönzött népszámlálás minden logisztikai alapot nélkülözött volna, hiszen két hét alatt kellett volna frissíteniük a névjegyzékeket az önkormányzatoknak, miközben a statisztikai intézet szerint a 2011-es népszámlálás adataival is csak jövőre végeznek.
Végül a kormányfő kedden az alkotmánybíróság döntéseinek módosulása miatt visszakozni kényszerült: mininépszámlálás helyett csak összevetik a különböző adatbázisokat, és ennek eredményét küldik meg a testületnek. Kiss szerint ugyanakkor ettől nem lehet lényeges változást várni.
Repedések jelentek meg
A népszámlálás és az alkotmánybírósági döntések körüli huzavona ugyanakkor még nem ért véget. Egyrészt feljelentést nyújtottak be a legfelsőbb bíróság ügyészségén, hogy vajon történt-e okirathamisítás az alkotmánybíróságon a kormánynak megküldött ellentétes átiratának ügyében, másrészt Ioan Rus belügyminiszter hétfőn benyújtotta lemondását, amiért állítása szerint nyomás nehezedett rá Băsescu és Antonescu részéről, de távozása egyértelműen a kormány lépéseinek kritikája. Rus mellett Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, és Lucian Isar vállalkozási szféráért felelős tárca nélküli miniszter is benyújtotta lemondását.
Rus azt mondta, hogy aktualizálták a népszavazás előtt a névjegyzéket, hiszen a június 10-i – egyébként fölényes USL-győzelemmel zárult – helyhatósági választásokon még 18,3 millióan szerepeltek az adatbázisban, a referendum előtt azonban ennél már 21 366 fővel kevesebben. A leköszönő belügyminiszter úgy vélte, hogy a népszavazás és a helyhatósági választások is jól voltak megszervezve.
Ez különösen annak fényében jött váratlanul, hogy Rus pénteken még a mininépszámlálás részleteiről is beszélt, és a Krónika szerint azzal érvelt, hogy csak három másodperces látogatásokról van szó, habár a lebonyolítás a nyári szabadságok fényében különösen megvalósíthatatlannak tűnt.
Pontáék összezárnak, Băsescu kivár
A szociáldemokraták kolozsvári, egykor erős erdélyi szárnyához tartozott, valójában egy Pontáéval rivális frakciót képviselő Ioan Rus az első kormánypárti figura, aki ilyen nyíltan szembefordult Pontáékkal, mondta Kiss.
Ponta válaszul szélesebb kormányalakítást hajtott végre, amelynek Antonescut kritizáló miniszterek is áldozatul estek, de a szociológus szerint nem feltétlenül vetít elő Rus szembefordulása komolyabb szakadást. A szociáldemokratákat vezető Ponta és a liberálisokat vezető Antonescu valójában a Băsescu elleni totális háborúban közelebb kerülhet egymáshoz, a közös ellenségkép könnyedén összetarthatja őket a következő időszakban.
Băsescu arról beszélt, hogy a kialakult helyzetben kénytelen lesz megvárni az alkotmánybíróság döntését, mást nem tehet. A felfüggesztett elnök ugyanakkor várhatóan augusztusban is támadni fogja a kormányoldalt, és reménykedik, hogy csökken az USL népszerűsége.
A Velencei Bizottság bírál
A plágiumbotrányát és a Băsescu felfüggesztése körüli döntéseket már biztosan megérezte Victor Ponta népszerűsége. Az IMAS közvélemény-kutató intézet legfrissebb, július 11-17. között készült felmérése szerint egy hónap alatt 7 százalékkal 38,1 százalékra csökkent a megítélése, írja a Krónika. Băsescu népszerűsége ugyanakkor két éve nem volt ilyen magas, igaz, ez így is csak 15,5 százalékot jelent. A plágiumbotrány esetében is egy hónap múlva várható új fejlemény, amikor Ponta doktorijának ügyében összeül a bukaresti egyetem szenátusa. Az intézmény etikai bizottsága korábban már kimondta a plágiumot.
Valószínű, hogy a romániai politikai szereplőkre nehezedő külföldi nyomás sem enyhül majd a Băsescu sorsáról szóló döntésig. A Velencei Bizottság szerint Romániában továbbra is nyomást gyakorolnak az alkotmánybíróságra, ezért kedden felszólították a román hatóságokat, pártokat, hogy a továbbiakban tartózkodjanak ettől. Gianni Buquicchio szerint rövid idő alatt már másodszor érkezett hozzájuk panasz a román alkotmánybíróságtól.
Ha az alkotmánybíróság három hét múlva helyben hagyja a népszavazás eredményét, akkor Băsescu maradásával az őszi parlamenti választásokig elhúzódó állóháború is kialakulhat a román kormány és az elnök között. Elnökválasztást a normális menetrend szerint csak jövőre tartanak Romániában.