Koronavírus adatok

2022. jan. 14.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Gusztáv
-5 °C
4 °C

Már csak az a kérdés, mikor lesz palesztin állam

2012.11.29. 23:22 Módosítva: 2012.11.29. 23:46
Kilenc ország, köztük az Egyesült Államok és Izrael ellenszavazata mellett döntött az ENSZ Közgyűlése Palesztina megfigyelő állami státusra emeléséről. Ez a teljes jogú tagsággal ellentétben nem ad szavazati jogot, de mégis diplomáciai siker a palesztinoknak, akik számos támogatót tudtak szerezni a kezdeményezéshez. Izrael szerint ez egyoldalú deklaráció, ami nem segíti elő a békefolyamatot, amelyben csak közvetlen tárgyalások útján lehet előrelépni. A palesztinok szerint viszont éppen ezzel tartották meg a kétállami megoldás lehetőségét, és jogi kereteket szereznek a tárgyaláshoz.

Az ENSZ Közgyűlése csütörtök este nagy többséggel megszavazta, hogy nem tag megfigyelő államra emeljék Palesztina státusát a világszervezetben. A 193 tagállamból 138 támogatta, 9, köztük az Egyesült Államok és Izrael ellenezte a lépést, míg 41 ország, köztük Magyarország tartózkodott a szavazástól.

A lépést kezdeményező Mahmúd Abbász palesztin elnök beszédében az utolsó alkalomnak nevezte a szavazást a kétállami megoldás lehetőségének megtartásához. Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete szerint a döntés nem elősegíti a békét, hanem hátráltatja azt. Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a szavazás után a közvetlen béketárgyalások megújítására sürgette a palesztinokat és Izraelt, egyben óva intett az egyoldalú lépésektől.

A ciszjordániai Rámalláhban több száz palesztin ünnepelt az utcákon a szavazás hírére.

A teljes jogú tagság elbukott

A Ciszjordániát irányító Fatah vezetője, a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász tavaly szeptemberben már kérvényezte a teljes jogú ENSZ-tagságot a palesztinoknak. A palesztinok az 1967 előtti határokat alapul véve akarják elismertetni államukat Ciszjordánia, Gáza és Kelet-Jeruzsálem területén, és úgy vélték, az elmúlt két évtized béketárgyalásai megakadtak.

Izrael és az Egyesült Államok azonban már előre jelezte, ellenzik, hogy az ENSZ teljes jogú tagként ismerje el a palesztin államot, szerintük annak létrehozásáról kétoldalú béketárgyalásokon kell megállapodni. Abbász kezdeményezése két hónappal később elbukott a Biztonsági Tanácsban, ahol nem sikerült megszerezni a kilenc támogató szavazatot, ezért az Egyesült Államok belengetett vétójára sem volt szükség.

Már akkor is sejthető volt azonban, hogy Abbász az ENSZ Közgyűlése elé viszi az ügyet, ahol a 193 tagállamnak egy-egy szavazata van, és vétózni nem lehet. Ha itt aztán a tagállamok többsége, vagyis legalább 87 ország mellettük szavaz, már akkor is „nem tag megfigyelő államként” lehettek volna ott az ENSZ-ben, de ennél jóval nagyobb támogatást kaptak. Az új státus nem ér fel a teljes jogú tagsággal, de előrelépés, mivel a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) – 1988-tól Palesztina néven – eddig „egyéb entitásként” volt jelen a világszervezetben.

Abbász szeptember 27-én szólalt fel az ENSZ Közgyűlésében, és jelezte, hogy az új ülésszakon benyújtja majd a kérelmet, a szavazáshoz pedig direkt a Palesztin Néppel Való Szolidaritás Nemzetközi Napját választották. Palesztin tisztviselők azóta jelezték, hogy nem mondtak le a teljes jogú tagságról, de az egyelőre lekerült a napirendről, a fő cél most a nem tag megfigyelő státus elérése volt. Ehhez hasonló jogosítványai vannak most a Vatikánnak és Tajvannak, valamint ilyen státusa volt korábban Svájcnak is.

Gyűjtötték a támogatókat

Lényegében egy szimbolikus szavazásról volt szó, amelynek kimenetele nem nagyon lehetett kérdés, hiszen az ENSZ-ben tagsággal rendelkező országok kétharmada eddig is elismerte a palesztin államiságot. Abbász azonban különösen fontosnak tartotta, hogy erős nyugati, főként európai támogatás legyen a kezdeményezés mögött, ezért az elmúlt hónapokban végig lobbizott az ügyük mellett. A palesztin vezetés azt remélte, hogy végül akár 150 támogatójuk is lesz a szavazáson.


Palesztina nagyobb térképen való megjelenítése

Magyarország tartózkodott

Magyarország tartózkodik a szazáson, jelentette be Martonyi János külügyminiszter a szavazás előtt Brüsszelben. Martonyi kifejtette, hogy a kormány a két független államhoz vezető megoldás híve a közel-keleti rendezésben, és úgy véli, hogy nem ez a célszerű és hatékony módja a békefolyamat előmozdításának.

A Külügyminisztérium közleményében azt írta, Magyarország mindvégig azt szorgalmazta, hogy az EU alakítson ki egységes álláspontot a kérdésben. Magyarország minden kezdeményezést – így a jelenlegi palesztin javaslatot is – abból a szempontból vizsgál, hogy az segíti, vagy kedvezőtlenül befolyásolja a közel-keleti békefolyamat újraindítását. Hozzátették, Magyarország aggodalommal tekint a határozat elfogadásának lehetséges következményeire, ugyanakkor a palesztin államiság kérdésében elfoglalt elvi álláspontja a nem szavazatot is kizárja.

Előre tudni lehetett, hogy támogatja majd a kezdeményezést például Franciaország, Kína, Spanyolország és Oroszország is, Nagy-Britannia és Ausztrália pedig tartózkodásra utalt. Martonyi János külügyminiszter szerdán jelentette be Brüsszelben, hogy Magyarország is tartózkodik majd a szavazáson. Egyértelművé tette ellenző szavazatát az Egyesült Államok, Izrael és Kanada is, mivel szerintük semmilyen egyoldalú lépés nem segít a hosszú távú megoldásban.

Netanjahu csütörtökön arról beszélt, hogy az ENSZ-döntéssel csak távolabb kerül a palesztin állam létrehozása. „Megpróbálják megkerülni a közvetlen tárgyalásokat, ez növeli a frusztrációt, a várakozásokat, de a gyakorlatban semmi sem változik” – mondta Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete a BBC-nek. „A palesztin nép reményeit kielégítő kétoldalú megoldás Jeruzsálemen és Rámalláhon, nem pedig New Yorkon keresztül vezet” – mondta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is. Clinton szerint az ENSZ-szavazás végül kontraproduktív lesz, ami csak újabb akadályokat gördít a béketárgyalások útjába.

A palesztinok állítása szerint a lépéssel nem ki akarják váltani a tárgyalásokat, és korábban azzal érveltek, hogy most csak jogi kereteket szereznek a jövőbeni béketárgyalásokhoz. „Ez egy nagyon fontos lépés a kétoldalú megoldás megtartásához, talán az utolsó alkalom a kétoldalú megoldás esélyének megtartásához” – mondta Riyad Mansour palesztin nagykövet. A palesztinok szerint nagyobb önbizalommal állhatnának ki a béketárgyalásokra az ENSZ-döntés után.

Mozgásba hozza a folyamatot

Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa úgy látja, hogy az ENSZ-döntés mindenképpen kizökkenti a mostani dermedt állapotából a békefolyamatot. „Elindít diplomáciai mozgásokat, azt azonban nem tudni, hogy ezek meddig gyűrűzhetnek majd” – mondta.

A döntést szimbolikus mérföldkőnek tekintik a palesztin államisághoz vezető úton, de gyakorlati diplomáciai következményei is lesznek. Törő elmondta, hogy Palesztina a teljes jogú tagokhoz hasonlóan részt vehet az ENSZ ülésein, minden bizottságban képviseltetheti magát, az egyetlen különbség, hogy szavazati jogot nem kap. „Ez egy diplomáciai siker a palesztinoknak: a megszavazók elismerik, hogy van egy állam jogilag, amelynek a területe ugyanakkor még bizonytalan. Innentől nem az a kérdés, hogy lesz-e palesztin állam, hanem sokkal inkább az, hogy mikor, és hogyan” – mondta a szakértő.

A bíróság lesz a kulcskérdés

Az ENSZ-döntés után a palesztinoknak arra is nagyobb esélyük lenne, hogy csatlakozzanak különböző világszervezetekhez és nemzetközi intézményekhez. Ezek közül a legfontosabb a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) lehet. A palesztinok már utaltak arra, hogy a szavazás után újra megpróbálkoznának a csatlakozással az ICC-hez. Ehhez arra van szükség, hogy engedélyezzék nekik a testületet létrehozó Római Statútum aláírását. Onnantól például kérvényezhetnék, hogy a bíróság vizsgálja ki a 2008-2009-es gázai háború alatt történt feltételezett visszaéléseket.

A teljes jogú tagsági kérvény elutasítása ellenére az UNESCO-ban megkapta tavaly októberben a tagságot Palesztina. Az Egyesült Államok viszont erre válaszul megvont támogatásokat a kulturális világszervezettől, és várhatóan megvétózná Palesztina tagságát például olyan fontos intézményekben, mint a Világbank. Törő szerint viszont a palesztinok megpróbálkozhatnak például az UNICEF-fel, vagy az Egyetemes Postaegyesülettel is.

Izrael keményen ellenezte a nem tag megfigyelő állami státusról szóló kezdeményezést, és azzal is fenyegetett, hogy az ENSZ-döntés hatására nem utalja át az általa beszedett adókat a Palesztin Hatóságnak. „Ez érzékeny veszteség lenne, pont az államszerű hivatalok működését ásná alá. Kifelé azt bizonyítanák, hogy mennyire függenek a palesztinok a külvilágtól” – mondta Törő.

Az elmúlt napokban izraeli tisztviselők arra utaltak, hogy a szavazás után valóban számítani lehet valamilyen válaszintézkedésekre. Ugyanakkor drámaibb lépésekre csak abban az esetben van kilátás, ha a palesztinok az új státusukkal a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordulnak majd. November 14-én kiszivárgott egy olyan dokumentum is az izraeli külügyminisztériumból, amelyben azt is felvetették, hogy akár buktassák meg Abbászt, amennyiben sikeres lesz a kezdeményezés, írja a BBC.

Erősíti Abbász pozícióit

A döntés ugyanakkor Abbásznak a Fatah mozgalom vezetőjeként is fontos, mivel az előző szerdán véget ért, nyolcnapos gázai konfliktus alatt a rivális Hamász került előtérbe, és sikerként állította be a tűzszünetet. A Fatah most demonstrálhatja, hogy „a türelmes, megbékélésre törekvő politikának is van hozadéka hosszú távon.” A kezdeményezést korábban kritizáló Hamász az előző hét végén végül kiállt Abbász mögött, akit támogatásáról biztosított a huszonkét tagú Arab Liga is.



  • Vennék
  • Hírek