Elkészült a drónbiztos város terve
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Kövér László elárulta, hogyan segíti Kínát a magyar soros elnökség - Minden borulhat Izraelben, leváltották a védelmi minisztert a háború közepén
- Célegyenesben Amerika legőrültebb választása, mindenki robbanástól tart
- Nemzetközi akció indult a Netflix ellen, már a cég irodáit is felforgatták
- Csúcsra pörög a diplomácia a Karmelitában, Budapestre érkezik a NATO vezetője
Az afgán-pakisztáni határvidék lakói eddig is nap mint nap megtapasztalhatták, de az elmúlt napok kiszivárogtatásai után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok kormánya kívételesen rugalmas szabályok szerint vethet be drónrepülőket tulajdonképpen bárki ellen – legyen az külföldi vagy amerikai állampolgár, és éljen bárhol a világon az Egyesült Államokon kívül.
A szabályok rugalmasságára jellemző, hogy ugyan a dróntámadás engedélyezését három, szigorúnak tűnő feltételhez kötik – a célszemélynek „küszöbön álló fenyegetést” kell jelentenie, elfogásának „kényelmetlenül nehéznek”, a gyilkosságnak pedig meg kell felelnie „a háború szabályainak” –, ám ezek kifejtése már homályos és nagy teret hagy az értelmezésnek.
A „küszöbön álló fenyegetésről” például a több száz oldalas jogi fejtegetés végére kiderül, hogy a köznapi értelemmel szemben egyáltalán nem jelenti azt, hogy a célszemélynek a belátható jövőben kéne akciót terveznie az Egyesült Államok vagy érdekeltségei ellen. Elég, ha kapcsolatban van az al-Kaidával, ami „folyamatosan akciókat tervez”, melyek mindegyikéről az Egyesült Államoknak nem lehet tudomása.
Talán már ez is eléggé érzékelteti, miféle veszélyek közt élnek a pakisztáni határvidék, vagy éppen Jemen, netán Szomália lakói. A szupertitkos drónháború valós méreteiről kevés tényt tudunk, de a nagy-britanniai Oknyomozó Újságíró Iroda gyűjtése szerint az elmúlt években Pakisztánban 3466, Jemenben 1112, Szomáliában 170 halálos áldozata volt, köztük nők és gyerekek is. A falvak és városok fölött alacsonyan zümmögő drónok ezeken a vidékeken a helyiek mindennapjainak részévé váltak.
Az ő életük védelmére és élhetőbbé tételére dolgozott ki koncepciót egy amerikai joghallgató, Asher J. Kohn. A közép-ázsiai témákat feldolgozó The Tuqay weboldal szerkesztője az iszlám építészetben a középkortól elterjedt fallal körbevett városok koncepcióját frissítette fel a drónháború jelentette kockázatok kivédésére, írja az Atlantic. Célja egy olyan településszerkezet kiépítése volt, ami az ott lakók számára ismerős közeget jelent, de a kívülállókat távol tartja – anélkül, hogy elrettentő volna.
Ehhez az iszlám építészeti hagyományban már létező eszközöket használna. A város háztetői felett minaretek és a házak hűtését szolgáló szellőzőkémények képeznének áthatolhatatlan erdőt. A közéjük kifeszített drótok és leplek elfednék a városlakók mozgását, lehetetlenné téve a drónkezelőknek, hogy a repülők optikai eszközeivel megfigyeljék célpontjaikat.
A koncepció egy része az álcázás mellett már a passzív védelem elemeivel is foglalkozik. Kohn szerint az ablakok rácsozatával olyan, az okostelefonok használatával elterjedt QR-kódokhoz hasonló kódolást lehet kiírni a városfalakra, amelyek önmegsemmisítésre utasítják a drónokat.
A koncepció, amit az iszlám világban a törzsi gyűlést és a közösségi döntéshozatalt egyaránt jelentő súra kifejezést használva Shura Citynek keresztelt el, Kohn szerint helyben megtalálható anyagokból is kivitelezhető. A Shura City lakói a drónoktól védve visszatérhetnének normális hétköznapi életükhöz, ahol nem fenyegetné őket a veszély, hogy egy lakodalomnak vagy családi ünnepségnek rakétatámadás vet véget.
„Joghallgatóként lenyűgöz, hogy jogok uralta világunkban egyáltalán létezhetnek drónok. Az építészet alkalmazkodhat ehhez, és ez a terv bizonyítja is ezt. Ha már az amerikai jog nem képes egyértelmű, megnyugtató szabályokat alkotni a drónok használatáról, vagy hogy egyáltalán milyen bűnök megakadályozására vethetik be azokat” – írta Kohn. Szerinte ha a jog nem jelent védelmet, az építészet „visszaadhatja az emberek biztonságérzetét és méltóságát”.
Kohn úgy érzi, generációja egyik fő feladata a gépesített háború jelentette kihívásokra adható válaszok megtalálása. „Ha új és izgalmas módokat találunk ki az emberek megölésére, akkor semmi baj nem lehet abból, ha a béke technológiáját is fejlesztjük” – írta.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
