Fico hatalmas pofonba szaladt bele

Andrej Kiska független vállalkozó Szlovákia új köztársasági elnöke, miután 59,36 százalékkal nyert a második fordulóban, a kormányfőiből az elnöki székbe készülő Robert Fico pedig csak 40,63 százalékot szerzett. Az este folyamán egyre csak nyílt az olló, pedig a közvélemény-kutatások még szoros küzdelmet valószínűsítettek.

Fico baloldali pártjának, a biztos parlamenti többséggel bíró Smernek kellemetlen lesz egy olyan elnök, aki lassítani tudja a kormány munkáját, vissza tudja dobálni a törvényeket, kifogásokat tud megfogalmazni, de emellett várhatóan próbálnak majd minél kisebb teret engedni neki. A civil irányból érkező, hangsúlyozottan a politikusokkal szembehelyezkedő Kiska győzelme ugyanakkor nemcsak Fico, de a hagyományos politikai elit veresége is.

Emberibb politikát akar

Köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönöm mindenkinek

– kezdte a nagyon boldog  független vállalkozó, Kiska a győzelmét ünneplő sajtótájékoztatóját. Ivan Gašparovič államfő leendő utódja azt mondta, teljesíteni fogja minden ígéretét: visszaadja a köztársasági elnöki hivatal hitelét, tenni fog azért, hogy emberibb legyen a szlovák politika, és visszatérjen az emberek hite a politikába.

Fotó: David W Cerny

Kiska stábja szerint „túlerő ellen harcoltak", de végül győztek. Az eredményvárót egy pozsonyi hotelben tartották, ahol az első részeredmények óta gyülekeztek az emberek, jól érezték egy meglepetésgyőzelem előszelét.

Fico néhány napra elvonul

Annak ellenére, hogy még nem számolták össze a köztársasági elnöki választáson leadott összes szavazatot, szeretnék gratulálni Szlovákia új köztársasági elnökének, Andrej Kiskának

– tartott sajtótájékoztatót Fico a szavazatok 58 százalékos feldolgozottságánál, már akkor nyilvánosan elismerve vereségét. Azt mondta, néhány napig kielemzi az eredményeket, kigyógyítja a fájós lábát – az Achilles-ina sérült meg –, és aztán visszatér.

Fotó: Radovan Stoklasa

Fico már a két hete tartott első fordulóban is meglepetésre az előrejelzéseknél jóval alacsonyabb eredménnyel, 28 százalékkal végzett az élen, míg mögötte 24 százalékával jutott Kiska a második körbe. Először volt magyar jelölt is, Bárdos Gyula 5,1 százalékot szerzett.

50 százalék felett a részvétel

Jóval magasabb részvételi arányról számoltak be napközben, mint a két héttel ezelőtti első fordulóban, volt, ahol már délután négyre elérték az akkori 43,4 százalékos részvételt. A hivatalos adatok szerint országosan végül 50,49 százalékos volt a részvétel. A magyarok lakta járások részvételi aránya rendre alacsonyabb volt a szlovákokénál, de a Dunaszerdahelyi járásban 93 százalék szavazott Kiskára, a Komáromi járásban, ahol sokkal több szlovák lakik, 80 százalékon végzett a vállalkozó.

Az országos körzetekről készített térképen is jól látszik Kiska fölénye:

A szavazatok megoszlása választókörzetenként. Kékkel a Kiska, pirossal a Fico által megnyert körzetek.

Tudta, hogy ő lesz a nagy ellenfél

Fico már december óta arra készült, hogy átüljön a kormányfőiből az elnöki székbe, és az államfői jogkörök kiszélesítésére is utalt. Sokáig abszolút favoritnak tűnt, kemény negatív kampányt folytatott Kiska ellen az első forduló hajrájában és a második forduló előtti két hétben is, a felmérések mégis jelezték, hogy a sokáig ismeretlen, és politikai tapasztalatok nélkül induló vállalkozó meglepheti a kormányfőt, ahogy az meg is történt.

Fico már az első forduló előtt is jól látta, hogy ő lehet a legnagyobb ellenfele, így kemény negatív kampányt folytatott ellene, az utolsó vitában pedig nyíltan uzsorásnak nevezte Kiskát. A két forduló között a kormányfő azt is állította, hogy Kiska bizonyíthatóan közel áll a szcientológiai egyházhoz. A támadások ugyanakkor láthatóan nem jöttek be. Kiska a maga részéről folytatta az első forduló előtt megkezdett kampányát, Ficót a régi politikai elit részének bélyegezte. Az utolsó közvélemény-kutatások gyakorlatilag a fej fej melletti versenyre utaltak.

Nagy pofon Ficónak, de stabil a helyzete

„Ficónak az eredmény kifejezetten nagy bukást jelent: regnáló miniszterelnökként valaki csak akkor száll be egy ehhez hasonló megmérettetésbe, ha biztosnak érzi a győzelmét" – mondta Ravasz Ábel szociológus, a Publicus Slovensko vezető kutatója. Szerinte a sok kis jobboldali jelöltre koncentráló közvéleményt meglepte az első kör rossz eredménye, de akkor azt a legtöbben még csak az alacsony mozgósításnak tudták be.

A második kör alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a Smernek strukturális problémája van: lokálisan – pl. Besztercebánya megyében, ahol a szélsőjobboldali Marian Kotleba lett megyefőnök – és most már országosan is elő tudnak lépni olyan jelöltek, akik a függetlenség nevében meggyőző fölénnyel győznek ellenük.

Fotó: Michal Cizek / AFP

Ravasz szerint ugyanakkor Fico helyzete a pártjában stabilnak tűnik még egy elvesztett választás után is.

A Smerben ő totemikus figura, mint Orbán Viktor a Fideszben, a vereségeket is túl tudja élni

 – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt parlamenti többsége is egyértelműen stabil.

A szociológus szerint a Smer visszavonul pár napra, és előáll majd a B-tervvel. Ez az lehet, hogy azzal érvelnek majd például – ahogy azt már teszik is –, hogy az emberek inkább miniszterelnöknek szerették volna látni Ficót továbbra is, és ezért nem választották meg elnöknek. A Smer és a politikai erőviszonyok következő próbája a májusi EP-választás lesz. Fico hosszú távú karrierje azonban már kérdésesebb: ha azért akart elnök lenni, hogy egyet hátrébb léphessen a napi politikából, akkor nem tudni, hogy ezzel az előzménnyel végig akar-e csinálni 2016-ban egy újabb miniszterelnök-jelölti kampányt.

Kiska vs. hagyományos politikai elit

Kiska győzelme ugyanakkor Ravasz szerint nemcsak Fico, hanem összességében a politikai elitek vereségét is jelenti. „Az első körben a jobboldal, a másodikban a bal vérzett el Kiskával szemben" – mondta. Szlovákiában szerinte kialakulóban van egy jelentős – akár 20-30 százaléknyi – szavazói tömb, akik egyáltalán nem szavaznak standard politikai pártokra. Őket 2012-ben már megpróbálták megszólítani az Egyszerű Emberek mozgalommal, az most pártként 10-12 százalékon látszik tetőzni.

Fotó: Samuel Kubani / AFP

Kérdés, hogy sikerülhet-e valakinek ennél többet elérni, vagy pedig

a szlovákiai politikai életnek tartós részévé válik ez az antipolitikus szavazói tömeg.

Az elnökválasztás első körében 3. helyezett jobboldali jelölt, Radoslav Procházka már bejelentette igényét a pártalapításra, és az is biztos, hogy a széttöredezett jobboldalon is ki kell emelkednie egy vezető pártnak vagy személynek, ami hitelessé tudja tenni a mostani ellenzéket.

Kérdés, mit tud tenni elnökként

Kiskától mindenesetre nem várja az elemző, hogy pártot alapítson elnökként, habár támogathat valamilyen formációt a parlamenten kívül. „Szerintem inkább arra fog koncentrálni, hogy az elnöki munkája mellett a Smer ellenpólusává váljon" – mondta. A jobbos vénájú, civil irányból érkező új elnök június 15-én foglalja el hivatalát, utána pedig a függetlenségét megőrizve, de alapvető érdeke egy 2016-os kormányváltás.

Az elnök jogkörei szűkek, elsősorban láthatóságát tudja kihasználni, hogy figyelmet és pénzt irányítson oda, ahová kell, például várhatóan előtérbe helyez majd szociális kérdéseket. „Ugyanakkor bár több, mint egymillió szavazatot kapott, szerintem még a saját szavazói nagy része sem tudja hogy ki is igazán az az Andrej Kiska, és hogy mit várhatunk tőle. Szlovákia a politikai elit legismertebb és legnagyobb elfogadottságú politikusa helyett az ismeretlen civilt választotta: meglátjuk, mi lesz a vége" – mondta Ravasz.

Fotó: David W Cerny / Reuters

Fico és a Smer a maguk részéről várhatóan nem sok teret adnak majd Kiskának, „megismerheti, milyen keveset lehet tenni köztársasági elnökként Szlovákiában." A magyar elnöki jogkörökhöz hasonlóan Kiska legfeljebb lassítani tudja a kormánypárt döntéseit, igazán megakadályozni nem. Mint mondta, Ivan Gašparovič az elnöki vétó új formáját, a „nem kinevezést" meg tudta ugyanakkor honosítani, ezt Kiska is felhasználhatja akár a legkülönbözőbb pozíciókba szánt smeres jelöltekkel szemben.

A magyarok Kiskára szavaztak

A magyarok zöme Kiskát választotta – a leginkább magyarok lakta járásban, Dunaszerdahelyen az új elnök 93 százalékot kapott, ami országos rekord. A magyar pártok közül a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyik jelöltet sem támogatta, míg a Híd-Most Kiska mellé állt a második forduló előtt.

Kiska a kampányban nem foglalkozott kiemelten a magyarokkal, azonban belső köreiben vannak és voltak magyarok. „Az biztos, hogy az új elnök Gašparovič-nál megértőbb lesz, és minimum a polgári egyenlőség okán odafigyel majd a diszkriminatív, intoleráns intézkedésekre" – mondta Ravasz. Szerinte a magyar politikai szereplőknek, de elsősorban a parlamenti párt Hídnak elemi érdeke egy jó munkakapcsolat kialakítása az elnökkel.

A szociológus úgy látja, hogy az MKP viszont stratégiai hibát követett el akkor, amikor a második körben nem állt Kiska mögé, hanem lelkiismereti szavazást javasolt híveinek. Közleményükben azt írták, Ficót az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem ajánlják, viszont szerintük Kiska sem vállalta fel konkrétumok szintjén a felvidéki magyarság megmaradását célzó lépéseket. A párt az első körben Bárdos Gyula indításával komoly politikai tőkére tett szert, ami most oda lehet, vélte Ravasz. Szerinte az MKP neutrális pozícióját a legtöbben Ficóval való együttműködésként értékelték, főként miután Nagyszombat megyében már felállt a Smer-MKP koalíció, Berényi József pártelnök pedig megyei alelnök a smeres többségű közgyűlésben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!