Halálra halál a válasz: újabb erőszakhullám Izraelben?
További Külföld cikkek
-
Szijjártó Péter az ENSZ BT vitáján: Ha valaki kiejti a „béke” szót, azonnal támadják
- Orbánék jelöltjei első körben koppantak, összezártak a mainstream pártok
- Egy Trumpról szóló vicc miatt mondta le Jack Black az összes koncertjét
- Az elmúlt száz év legnagyobb partra vetődése volt Skóciánál, 77 delfin pusztult el
- Az elítélt Pál herceg máltai kiadatását gyorsítanák fel a románok
Hat éve nem volt olyan súlyos támadás Jeruzsálemben, mint kedden, amikor két palesztin támadó négy embert megölt és nyolcat megsebesített egy nyugat-jeruzsálemi zsinagógában, később a sebesültek egyike a kórházban meghalt. Az elmúlt hetekben Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában is pattanásig feszültté vált a helyzet, és most különösen felgyorsultak az események.
Netanjahu kemény választ ígért
A lét palesztin támadó baltával, késsel és pisztollyal felfegyverkezve indított támadást. Négy embert, három amerikai-izraeli és egy brit-izraeli állampolgár halt meg, nyolc másikat pedig megsebesítettek. A támadást a Népfront Palesztin Felszabadításáért nevű csoport vállalta magára. A két támadót a rendőrök tűzharcban megölték, közben több rendőr is megsérült, közülük egy a CNN információi szerint a kórházban meghalt.
![Benjámin Netanjahu](https://kep.cdn.index.hu/1/0/720/7202/72029/7202913_1ce41b7d0d2ec128378bf5e20e0bc879_wm.jpg)
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael kemény kézzel válaszol majd a palesztin agresszióra. A Gázai övezetet uraló, szélsőséges Hamász mellett Mahmúd Abbász palesztin elnököt tette felelősség a történtekért, szerinte ugyanis kölcsönösen uszítottak az elmúlt időszakban.
Abbász elítélte a zsinagógában elkövetett támadást, a Hamász és egy másik fegyveres csoport, az Iszlám Dzsihád viszont méltatta a történteket. A Hamász szerint a támadás válasz volt egy palesztin buszsofőr halála miatt. A férfit hétfőn találták meg felakasztva egy buszban Jeruzsálemben, a rendőrség szerint öngyilkosság történt, de a családtagok nem hisznek ebben.
A támadást Barack Obama amerikai elnök is elítélte. Az elnök írásos nyilatkozatban és újságíróknak nyilatkozva is terrortámadásnak minősítette az erőszakcselekményt. Obama egyúttal önmérsékletre szólította fel az izraelieket és a palesztinokat, valamint arra, hogy "ebben a kényes pillanatban" mind vezetői szinten, mind az egyszerű állampolgárok szintjén működjenek együtt a térségbeli feszültség csökkentése érdekében. Szerinte a túlnyomó többség mindkét oldalon békét akar és hogy a gyilkosságok a feszültség és az erőszak spirálját indíthatják el a tágabb értelemben vett Közel-Keleten.
"Nincs és nem lehet mentség az ilyen, ártatlan civilek ellen elkövetetett támadásokra" - hangzott az Obama által kibocsátott kommüniké, amelyben az elnök együttérzését fejezte ki a mostani merénylet és más erőszakcselekmények áldozatai hozzátartozóinak.
Nem indultak komoly béketárgyalások
A Hamász és Izrael közötti konfliktus július 8-án újabb háborúba torkollt. A Gázai övezetből rakétákat lőttek ki izraeli területek felé, Izrael pedig folyamatosan bombázott, és végül szárazföldi csapatok is behatoltak a területre. A háború 50 napig tartott, augusztus végén törékeny tűzszünettel ért véget. A konfliktusban több mint 2100 palesztin, többségében civilek haltak meg, míg izraeli oldalon 72 áldozat volt. A háború után is feszült maradt a helyzet, amit több esemény is súlyosbított.
Október 1-jén Izrael újabb lakások építésére adott engedélyt az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben, és a Telegraph összesítése szerint októberben izraeli nacionalisták titokban vásároltak ingatlanokat Kelet-Jeruzsálem Szilván negyedében. Az újabb ezer lakás építésének terve miatt az Egyesült Államok is tiltakozott. Most 200 ezer izraeli telepes él Kelet-Jeruzsálemben, a város ezen része azonban a palesztin vezetés álláspontja szerint a palesztin állam fővárosa kell, hogy legyen. Izrael szerint viszont Jeruzsálem a zsidó állam oszthatatlan és örök fővárosa, írja az MTI.
![000 Nic6388359](https://kep.cdn.index.hu/1/0/720/7202/72029/7202919_ac2e3549b5526b94911010d91b37467b_wm.jpg)
A feszültséget az is növelte, hogy az elmúlt időszakban egyre többen érveltek amellett Izraelben, hogy zsidók is imádkozhassanak Kelet-Jeruzsálem egyik szakrális helyén, ami a muzulmánok és a zsidók szemében is különleges vallási jelentőséggel bír. Az arabok által Haram as-Sarífnak hívott Mecsetek tere az iszlám harmadik legszentebb helye, itt van az al-Aksza mecset és a Sziklatemplom is. A zsidóknak pedig azért bír különösen nagy jelentőséggel, mert itt állt a rómaiak által lerombolt jeruzsálemi szentély, ezért hívják Templomhegynek a helyet. A helyet Jordánia kormánya közösen igazgatja az ottani muzulmán vallási hatósággal.
Miután összecsapások voltak a mecsetnél a palesztinok és izraeli rendőrök között, Jordánia múlt héten visszahívta izraeli nagykövetét. Ilyen még nem történt, mióta a két ország 1994-ben felvette a diplomáciai kapcsolatot. Netanjahu azóta jelezte II. Abdulláh jordán királnyak, hogy nincs tervben a helyzet megváltoztatása, és a kormányszóvivő szerint a miniszterelnök ezt saját kabinetjén belül is világossá tette. Palesztinok ugyanakkor ennek ellenére is attól tartanak, hogy ezen gondolkozhatnak a kormányban.
Megsokasodtak a támadások
A BBC szerint láthatóan fokozták a biztonsági intézkedéseket Kelet-Jeruzsálemben az elmúlt hetekben. A villamosvonalak mentén helyenként barikádokat emeltek, a fontosabb útkereszteződéseknél a rendőrök útakadályokat állítottak fel, és nagyobb számban települtek ki. Miközben több helyen is tüntetéseket tartottak, több erőszakos támadás, például autóval elkövetett merénylet is történt az elmúlt hetekben.
![Holttestet szállítanak el a keddi támadás helyszínéről](https://kep.cdn.index.hu/1/0/720/7202/72029/7202929_d170b7c3da32ef709035fb4007372072_wm.jpg)
- Október 22-én egy palesztin autójával egy zsúfolt jeruzsálemi villamosmegállóba hajtott, ketten meghaltak, heten megsebesültek a merényletben. A támadót lelőtték a rendőrök.
- Október 29-én egy motoros palesztin meglőtte és súlyosan megsebesítette Jehuda Glick amerikai-izraeli rabbit, és ismert szélsőjobboldali aktivistát.
- November 5-én a Hamász egyik tagja hajtott egy villamosmegállóba Jeruzsálemben, a járókelők közül ketten meghaltak.
- November 8-án izraeli rendőrök megöltek egy palesztin fiatalt, aki egy videofelvétel szerint megütötte ugyan egy rendőrautó ablakát, de már hátrálni kezdett, amikor kiszálltak a rendőrök az autóból, és tüzet nyitottak.
- November 10-én palesztin támadok megkéseltek izraelieket Tel-Avivban és egy ciszjordániai falu buszmegállójában, ketten meghaltak.
- Vasárnap este a rendőrség szerint egy palesztin támadó csavarhúzóval hátba szúrt egy ultraortodox izraelit, majd pedig elmenekült.
- Hétfőn aztán felakasztva találtak egy palesztin buszsofőrt. Családja szerint a 32 éves, kétgyerekes férfi rasszista gyilkosság áldozata lett, de a hatósági boncolás során nem találtak idegenkezűségre utaló nyomot. Miután az eset kiderült, zavargások törtek ki Jeruzsálemben.
Meddig romolhat a helyzet?
Jeruzsálem jövőjének kérdése mindig is az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában állt, de az izraeli médiában egyre gyakrabban írnak egy harmadik intifáda kezdetéről, vagy legalábbis egy afelé vezető spirálról.
Az első intifáda (megszállás elleni felkelés) még 1987-ben robbant ki, a Gázai övezetben annak idején jött létre a Hamász. Az intifáda alatt 2160 palesztin és 160 izraeli halt meg. A 2000-es évek elején aztán az 1990-es évek közepének béketárgyalásainak kudarca miatt tört ki a második intifáda a megszállt területeken. A palesztin öngyilkos merénylők buszokon és kávézókban is robbantottak, míg Izrael katonai erővel csapott le. Több mint 3200 palesztin és 1100 izraeli halt meg az erőszakban.
![A kövezetet tisztítják a zsinagóga előtt, a keddi támadás helyszínén](https://kep.cdn.index.hu/1/0/720/7202/72029/7202925_f2249644e7dab9cd0f2c22947eaade06_wm.jpg)
Azt nem tudni, hogy mennyiben tekinthetők a mostani események egy harmadik intifáda előszelének. De azt igen, hogy a Hamász késsel, autóval elkövetett támadásokra buzdítja a palesztinokat, és egyre többen vesznek részt tüntetéseken is. Vagyis nehéz megjósolni, meddig fajulhat el a mostani helyzet.
Semmi jele annak, mikor kezdődhetnének érdemben újra az áprilisban zátonyra futott palesztin-izraeli béketárgyalások, amiket az izraeli telepépítések akadályoznak. Az újabb telepépítéseket a washingtoni vezetés is ellenzi. Az AFP szerint már közel áll ahhoz a helyzet, hogy újabb telepépítésekkel Kelet-Jeruzsálemet teljesen elvágnák Betlehemtől és Ciszjordánia déli részétől, amivel lehetetlenné válna a konfliktus kétállami megoldása.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke az ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását követelte. Abbász egy olyan határozattervezetet is a BT elé akar terjeszteni, ami alapján az izraeli csapatoknak 2016 novemberéig el kellene hagyniuk a megszállt palesztin területeket.