A Sziriza történelmi győzelemről beszél

A szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg, így 149 helyhez jut a 300-ból. Az eddig kormányzó Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) 8,5 százalékkal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a neonáci Arany Hajnal áll 6,3 százalékkal. A leköszönő kormánykoalícióban szintén szerepet kapott, egykor a legerősebb baloldali pártnak számító szocialista PASZOK csak 4,7 százalékot ért el.

A parlamenti többséghez a görög rendszerben eddig hagyományosan 35-40 százalék kellett. Az első helyen végző párt a győzelemért kap ötven plusz képviselői helyet is a háromszáz fős törvényhozásban. A 2009-ben még csak 3-5 százalékot elérő  Sziriza  2012-re 27 százalékossá nőtte ki magát, most pedig tovább tudott erősödni.

	Százalék	Mandátum
Sziriza	36,34 %	149
Új Demokrácia (ND)	27,81 %	76
Arany Hajnal	6,28 %	17
To Potami	6,05 %	17
Görög Kommunista Párt (KKE)	5,47 %	15
Független Görögök Pártja (ANEL)	4,75 %	13
PASZOK	4,68 %	13

Ciprasz valószínűleg már hétfőn leteszi a miniszterelnöki esküt, és legkésőbb szerdára összeáll a kormány, közölték a párt tisztségviselői. A pártvezető hétfőn találkozik Panosz Kammenosszal, a jobboldali Független Görögök pártja (ANEL) vezetőjével, hogy tárgyaljon egy lehetséges koalícióról, írja az MTI. Az ANEL a voksok mintegy 4,7 százalékát szerezte meg. Ciprasz találkozni akar a a szavazatok 6 százalékát megszerző Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) párt vezetőjével, és az 5,4 százalékos támogatottságú kommunista párt (KKE) tisztségviselőivel is. 

A BBC szerint az alig fél éve egy újságíró által alapított To Potami mozgalom az első számú lehetőségként merülhet fel. Görög források szerint készek lehetnek egy esetleges együttműködésre, de vezetőjük világossá tette, hogy „nem vesznek részt Európa-ellenes kormányban". A Független Görögök vezetője már jelezte, hogy nyitottak egy esetleges együttműködésre, még ha nem is beszélt nyíltan koalíciós esélyekről. 

Történelmi győzelemről beszélnek

„Ma a görögök történelmet írtak, a remény történelmet írt" – mondta az Athénban ünneplő tömeg előtt beszédet tartó Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője. „Görögország új fejezetet kezd, maga mögött hagy öt évnyi szenvedést." Azt mondta, győzelmük minden szenvedő európai népé egyben. Megígérte, hogy az új görög kormány kész lesz az együttműködésre és a tárgyalásokra. Saját reformjavaslatokat ígért egy négyéves terv keretében. „Nagy lehetőség ez egy új kezdethez, egy új Európához" – mondta. Szerinte a trojka (az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank hármasa, ami a reformok végrehajtását felügyeli) győzemükkel már a múlté.

„Egyértelmű, hogy történelmi győzelmet arattunk, ami nemcsak a görög embereknek küld üzenetet, hanem minden európainak. Ez nagy megkönnyebbülés minden európainak" – mondta még korábban Panosz Szkurletisz, a Sziriza szóvivője a Mega tévének. Ciprasz pedig már szavazatának leadása után Európát emlegette: „Az üzenetünk, hogy a közös jövőnk Európában nem a megszorításé lesz, hanem a demokráciáé, szolidaritásé és együttműködésé”.

„Visszaállítottuk Görögország tekintélyét, és megalapoztuk a fejlődést és a kilábalást a válságból" – mondta a vereséget elismerő Antonisz Szamarasz leköszönő miniszterelnök, aki telefonon gratulált Ciprasznak. Azt mondta, nehéz lépéseket kellett megtennie, de a végsőkig őszinte volt a görögökkel. Az Új Demokrácia szerinte alig veszített két és fél évvel ezelőtti támogatottságából, és pártja ígérete szerint ellenzékből is a stabilitás és a reformok védelmezője lesz. Makisz Voridisz egészségügyi miniszter a párt nevében már az exit pollok ismertetése után elismerte a vereségüket.

Nem sikerült köztársasági elnököt választani

Az előrehozott választásokat azután kellett kiírni, hogy a kormánynak nem sikerült elég támogatást szereznie az Európai Bizottság által is teljes mellszélességgel támogatott Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos elnökké választásához decemberben a parlamentben.

Habár az ország nemzetközi hitelezői által elvárt megszorításokkal és lépésekkel sikerült javítania az elmúlt hat évben recesszióba süllyedt Görögország gazdasági helyzetén, de a munkanélküliség egyes területeken már a 30 százalékot is meghaladja, és rengeteg tüntetés volt a kormányzó konzervatív-szocialista koalíció ellen. A megszorítások ellen tüntetők többsége a felmérések szerint a radikális baloldali Sziriza mögé állt be, ezért már előzetesen is az ő győzelmüket valószínűsítették, ugyanakkor a várható végeredménynél valamivel kisebb arányban.

Nem lépnek ki az eurozónából

A jobbközép Új Demokrácia élén álló Antonisz Szamarasz leköszönő miniszterelnök az utolsó kampánybeszédében arra figyelmeztetett, hogy a Sziriza politikája miatt Görögország kénytelen lehet búcsúzni az eurótól és kimaradhat az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjából is.

A Sziriza miniszterelnök-jelöltje, a volt radikális diákvezér Ciprasz retorikája 2012-höz képest azonban változott, már nem adná fel a közös valutát, de véget akar vetni a megszorításoknak, és a görög adósság egy részének elengedéséről valamint az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőöveiért cserébe elvárt reformokról akar tárgyalni, amit azonban több európai vezető kategorikusan elutasít. Bővebben>>>

A Sziriza szerint a válság a korrupt görög politikusok és a rosszul összerakott eurózóna közös sikere a történelmi szinten is gigantikus gazdasági visszaesés. A programjuk így nagyjából két fontos ponton tért el attól, amit eddig a görög kormánypártok csináltak:

1. Az eurózónával kapcsolatban: a trojka szerintük félrekezelte a görög válságot, ráadásul a 240 milliárdos hitel olyan teher a görög gazdaságnak, ami nehezíti, hogy összeszedjék magukat. Ezért tárgyalnák újra a hitelcsomagot.
2. A megszorításokkal kapcsolatban: nem azok fizették meg a válságkezelés költségét, akik miatt válságba került az ország, ezért a Sziriza nagyon sok mindent visszacsinálna a megszorításokból. A Sziriza szerint már nem elsősorban gazdasági, sokkal inkább humanitárius válság van az országban, és először ezzel kell kezdeni valamit.

A Podemos a saját esélyét látja a győzelemben

Bár az EKB a kötvényvásárlási programjával és az Európai Bizottság beruházási alapja kicsit pörgetheti a görög gazdaságot, ha tárgyalások lesznek, a görög félnek nem lesz könnyű dolga majd a status quo megváltoztatásában. A Sziriza és a trojka tárgyalásain fontos szempont lehet az is, hogy európai vezetők szerint az esetleges engedékenységtől lökést kaphatnak más szélsőbaloldali pártok is Európában.

„A remény elérkezett, menekül a félelem. Sziriza, Podemos, győzni fogunk" – mondta Paglo Iglesias, az alig több mint egy éve alakult, szélsőbaloldali, szintén megszorításellenes spanyol Podemos párt vezetője már a Sziriza tényleges győzelme előtt vasárnap délután. Spanyolországban év végén tartanak parlamenti választásokat, és egyes közvélemény-kutatások már a Podemost tették az első helyre, így esélyek arra, hogy győzelemre vezessék a szélsőbaloldalt.

A görög adósságelengedés ötletére nyitott a francia pénzügyminiszter és támogatnák az írek is, akik korábban szintén mentőövet kaptak az EU-tól. Alexander Stubb finn miniszterelnök viszont kizárta az adósságleírást, és a németek is csikorgatják a fogukat a gondolattól, írta az EUrológus.

Németország vasárnap már figyelmeztette is Görögországot, hogy tartsa magát a korábbi vállalásokhoz. „Remélhetőleg az új kormány nem ígér olyasmit, amit az ország nem tud betartani" – mondta Jens Weidmann, a német jegybank elnöke a Reutersnek, aki figyelmeztett, hogy Görögország további segítségre szorul. A német hangulatot a Bild „Diadalmaskodott az eurórém Ciprasz” címmel igyekezett megragadni.

Kemény alkudozás jöhet

A Szirizának kormányra kerülve minél gyorsabban ki kell egyeznie a trojkával, mert a hármasfogat a legutóbbi döntésével is csak február végéig terjesztette ki a mentőprogramot és a piacra való visszatérés esélytelennek tűnik. Az eurózóna pénzügyminiszterei épp a választások másnapján ülnek majd össze. Mostanra más a helyzet, mint korábban, és több olyan lépést tett Brüsszel (például a bankunió terén), amelyek csökkentik a görög veszélyt a többi tagállamra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyengélkedő gazdaságú EU-nak ne kellene mielőbb lezárnia az ügyet.

A legnagyobb esélye annak van, hogy a trojka és a görög fél valamilyen kompromisszumos megoldást talál: ilyen lehet a Sziriza egyik javaslata, miszerint bocsássanak ki a a görög GDP-növekedés üteméhez kötött feltételeket tartalmazó államkötvényeket, vagy a jelenlegi adósságállomány lejáratának átalakítása, tehát annak a megoldása, hogy hosszabb idő alatt kelljen visszafizetni a pénzt.

Ha a Sziriza a győzelem után nem tartja magát a kampányban képviselt álláspontjához, és minden retorikai fogás ellenére sem tud megegyezni a trojkával, akkor az is előfordulhat, hogy tovább kell vinniük az eddigi mentőcsomagban előírt feltételeket, de feltehetően mindent meg fognak tenni, hogy ezt elkerüljék. A legkisebb esélye annak van, hogy a görögök az eurozóna elhagyása mellett döntsenek.