Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Reménytelen zsákutcában Kelet-Ukrajna

2015-01-24T121420Z 1686357338 GM1EB1O1JNP01 RTRMADP 3 UKRAINE-CR
2015.01.27. 10:51
Rendkívüli állapotot vezetett be a kormány Donyeck és Luganszk megyékben, eközben egész Ukrajnában magasabb harckészültséget rendelt el. A szombati mariupoli támadás után messzebbinek tűnik a tűzszünet Kelet-Ukrajnában, mint az elmúlt fél évben bármikor. A szeparatisták támogatásával gyanítható Moszkvát újabb szankciók várhatják.

Eddig sem volt nagy esély a tűzszünet érvényesítésére, de a két héttel ezelőtti, több tucat halálos áldozatot követelő volnovahai busz és múlt heti donyecki trolibusz elleni tüzérségi támadás, végül a hétvégi mariupoli katonai akciók után még valószínűtlenebb a megállapodás Kijev és az oroszbarát szeparatisták között.

A helyzet azonban az, hogy megállapodás egyelőre sem Kijevnek, sem a szeparatistáknak nem is áll érdekében.

Hogy kik állnak az összesen ötvenöt civil életét követelő gránáttámadások mögött, azt persze nem tudni, Kijev és a szakadárok egymást okolják. Utóbbiakkal ért egyet Moszkva is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelentései inkább a kijevi verziót támasztják alá, legalábbis a támadások földrajzi betájolásai az ukrán felet igazolják.

Nagy DNR

A szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetése már pénteken bejelentette, hogy nem ülnek le tárgyalni Kijevvel, legfeljebb a fogolycserék lebonyolításáról. Zaharcsenko mindezt két nappal azok után közölte, hogy az orosz, az ukrán külügyminiszter Berlinben, a német és a francia külügyminiszterek közreműködésével megállapodtak a tűzszünet biztosításáról Kelet-Ukrajnában. (Igaz, az egyébként sem túl nagy eredményt néhány órával ezután keresztülhúzta a 12 civil élet követelő busztámadás az ukrán ellenőrzés alatt álló Volnovohanál.)

A berlini egyezség a szeptemberben kötött, de érdemben meg nem valósult minszki tűzszüneti egyezmény megerősítése lett volna. Moszkva ezúttal ígéretet tett arra, hogy latba veti befolyását a szeparatistáknál – persze a Kreml ettől még továbbra is visszautasítja a vádakat, hogy a donyecki fegyvereseket aktívan, katonákkal és fegyverekkel támogatná, vagy, hogy a szeparatisták Moszkva utasításait követnék.

Zaharcsenko azt is közölte, hogy a cél immár Donyeck megye teljes területének megszerzése – a DNR ugyanis csupán harmadát ellenőrzi a 26 ezer négyzetkilométeres, békeidőben 4,3 millió lakosú megyének.

Kis lépést már tettek efelé a múlt héten: sikerült a Donyecktől északra fekvő repülőtérről kiűzni az ott magukat hét hónapon át tartó ukrán erőket. Igaz, a repülőtér eközben lényegében megsemmisült.

Mariupolba, de mégsem

Egy nappal Zaharcsenko szavai után rakéta sorozatvetővel érték találatok Mariupolt. A félmilliós város Keleti nevű lakótelepén harmincan meghaltak, több mint százan megsebesültek.

Zaharcsenko a hétvégén elég egyértelműen beszélt Mariupol megtámadásáról. Amikor a donyecki trolibusztámadás helyszínén helyezett el virágokat, közölte: „Megkezdődött a támadás Mariupol felé. Ez lesz az áldozatokért emelt legtökéletesebb emlékmű.”

Hétfőn azonban a DNR már korrigált a nyilatkozaton. Eszerint Zaharcsenko nem Mariupol elleni ostromról beszélt, csupán, hogy Mariupoltól keletre visszaszorítja az ott állítólag előre törni akaró ukrán hadsereget. Ezt is csak hétfőn határozták el, mert Kijev  a saját maga által végrehajtott, a donyecki buszmegállót ért „téves támadás” felelősségét a DNR-re akarja hárítani. Zaharcsenko szerint a hétvégén a DNR semmilyen katonai akciót nem folytatott Mariupol közelében – ez azonban azt jelenti, hogy szerinte ezt az akciót is az ukrán hadsereg hajtotta végre.

A másik volt

Meggyőző adatok nincsenek arra, hogy ki támadott Volnovahában, Donyeckben és Mariupolban. A szeparatisták szerint kizárt, hogy az ő ellenőrzési vonalaiktól tíz kilométerre fekvő Volnovahánál rakéta sorozatvetőkkel támadtak volna a buszra, mert akkor nem maradt volna túlélő. A buszt gépfegyverrel támadták, alig ötven méterről. A közelben viszont a DNR szerint nem is lehettek fegyvereseik.

Az EBESZ megfigyelői a támadás irányát észak-északkelet felől határozták meg, ami egybeesik az ukrán verzióval. A támadást túlélő buszsofőr szerint viszont lövések először jobbról (nyugatról) érték a buszt, ezután robbanhatott fel egy akna bal oldalról az útmenti ellenőrzőponton, ahol épp állt a busz. Azt azonban ő is biztosan állította, hogy aknatámadás érte az ukrán ellenőrzőpontot.

Az EBESZ vizsgálatának eredményét azonban Moszkva és a DNR is úgy értelmezte, hogy az nem igazolta Kijev állításait.

Donyeckben is járt az EBESZ, amely szerint a trolibuszmegállót északnyugatról érték a becsapódó rakéták. Az ukrán sajtó szerint ez azt jelenti, hogy a szeparatisták lőttek, az orosz források szerint azt, hogy az ukrán hadsereg lőtt.

Mariupolban is kelet felől jött a becsapódás a lakótelepre, néhány száz méterre egy ukrán ellenőrzőponttól. Az EBESZ jelentése alapján a rakéta sorozatvetők a szeparatisták területén lehettek.

Túltolták

Kijevben az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn lehallgatott beszélgetéseket publikált, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szeparatisták támadtak Mariupolnál. A Pepel (Hamu) néven futó felettes és nemrég őrizetbe vett társának beszélgetéséből az derült ki, hogy a terv nem egészen ez volt.

„ – Nagyon, nagyon, nagyon túlteljesítettem. Elérte a házakat, a kilencemeleteseket a magántelkeket, a piacot, szóval...

– Ajajaj!”

Kinek kell a megállapodás?

Persze mindenki békéről nyilatkozik, ám nem mindegy, milyen feltételekkel. Kezdjük Kijevvel: a helyzetet már az is nehezíti, hogy nem ülhet le a szakadárokkal tárgyalni, hiszen az a DNR és a Luganszki Népköztársaság (LNR) közvetett elismerését jelentené. Májusban még figyelmen kívül hagyhatta létezésüket, ám mostanra úgy tűnik, nem elég Moszkvával megállapodni.

Kijevben ráadásul belpolitikai harc is dúl, a kormányfő és az államfő hosszabb távon egymás politikai riválisai.

Arszenyij Jacenyuk és Petro Porosenko joggal tarthat attól, hogy kompromisszumkészségüket a másik gyengeségnek állítja be.

Ráadásul a tűzszünet életbelépésével attól is tarthat Kijev, hogy ezzel csak levegőhöz juttatja a szeparatistákat, akik ezután már sokkal hatásosabban követelhetik az elszakadást.

Egy gyors megállapodás azonban a DNR-nek sem jó, ha ezt úgy hozza tető alá Moszkva és Kijev, hogy hivatalosan nem kell hozzá a szakadárok részvétele. Ekkor ugyanis fennállna a veszélye, hogy ezután csökken Moszkvából a támogatás, amely nélkül nem tudna hosszasan fennmaradni a kváziállam. A háborús feszültség fenntartása garanciát adhat a szeparatistáknak Oroszország gyámkodásának kikényszerítésére. Ez azonban terhes Moszkva számára, hosszabb távon erről lemondana, ezért is szorgalmazza Donyeck és Luganszk kapcsán Ukrajna föderalizációját.

Ez azonban nem biztos, hogy csaknem szűk egy évvel a harcok megindulása után elég lenne a szeparatistáknak. Tévedés azt gondolni, hogy a szakadárok sosem térnének el a moszkvai forgatókönyvtől, még ha meghatározó is a térségben a Kreml szava.

Ugyanakkor Moszkvának sem feltétlenül rossz a kelet-ukrajnai káosz, hiszen addig sincs szó az Oroszországhoz csatolt Krímről.

Még szankcióbb szankciók

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a hétvégén nem tudott határozatot elfogadni a mariupoli támadás ügyében. Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun a minszki megállapodás megsértésével a szakadárokat okolta.

A mariupoli támadás nyomán ismét felerősödtek a szeparatistákat támogató Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását követelő hangok. A legkomolyabb ütés azzal érhetné az orosz bankrendszert, ha valóban lekapcsolnák a banki átutalásokat lehetővé tevő SWIFT-rendszerről. 

„Ez nem csak a nemzetközi, hanem a belföldi utalásokat is akadályozná, ezt gyorsan pótolni lehetetlen volna” – mondta a szankció erejéről Nyikolaj Petrov. A moszkvai "Gazdaság Magasiskolája" kutatóintézet (VSE) munkatársa szerint bár nem látványosan, valójában az eddigi szankciók is megviselték az orosz gazdaságot. (Igaz a legsúlyosabb csapást az okozná, ha a kőolaj világpiaci ára tartósan alacsony maradna.) „Két évet már nehéz lenne ezekkel a feltételekkel kihúzni, főként, ha újabb szankciócsomagot fogadna el az EU” – mondta a szakember. 

Petrov bizonyos benne, hogy ennek veszélyét az orosz vezetés is felismeri, ezért a szankciók márciusi elfogadásának közeledtével arra számít, hogy Moszkva konstruktívabb hangot fog megütni a kelet-ukrajnai válság rendezése kapcsán.

Hogy legyen honnan engedni

Ennek egyelőre kevés jele van. Vlagyimir Putyin hétfőn inkább azzal vádolta meg a NATO-t, hogy lényegében afféle "NATO-légióvá" tette az ukrán hadsereget. Az orosz elnök erről Szentpéterváron beszélt egyetemisták előtt. A légió nem Ukrajna érdekeiért küzd, csupán Oroszország megfékezésére használja ki őt a NATO – vélte az elnök.

„Nincsen semmiféle NATO-légió, nonszensz” – reagált Putyin szavaira a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg szerint valóban vannak külföldi erők Ukrajnában, ezek azonban nem a NATO erői, hanem Oroszországé. „A gond éppen az, hogy az orosz erők jelen vannak Ukrajnában és támogatást nyújtanak a szeparatistáknak” – közölte Stoltenberg. Ezt viszont az orosz védelmi minisztérium nevezte ostobaságnak.

Ugyanakkor a NATO főtitkra közölte: nem katonai rendezésre van szükség Ukrajnában.

Hétfőn rendkívüli ülést tartott a NATO-Ukrajna Tanács. Szerdán a NATO tagok védelmi minisztereinek tanácskozásán is Ukrajna lesz a főszereplő. Az ukrán fél szerint jelenleg kilencezer orosz katona harcol Kelet-Ukrajnában.

Persze van értelme Moszkva szempontjából a feszültséget fokozó nyilatkozatoknak és a szeparatisták keményebb katonai akcióinak: innen könnyebb lesz enyhítő lépéseknek tűnő gesztusokat tenni a szankciók elkerülése érdekében anélkül, hogy a kelet-ukrajnai helyzet rendezése érdemben előrelépne.

Persze ez mind nehezebb az ENSZ szerint már több mint ötezer ember életét követelő ukrajnai polgárháborúban.