31 éves csodagyerek vezetheti Ausztriát szélsőjobbos segítséggel

A lényeg röviden: 

• Vasárnap előrehozott választásokat tartanak Ausztriában. 
• Az Osztrák Néppárt (ÖVP) kaphatja a legtöbb szavazatot, amit a politikai csodagyereknek kikiáltott 31 éves külügyminiszter, Sebastian Kurz vezet. Ő lehet az új osztrák kancellár.
• A Néppárttal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták kampánytanácsadója Kurzot lejárató Facebook-oldalakat hozott létre, óriási botrány tört ki.
• Az egykor Jörg Haider által felfuttatott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ismét megerősödött a menekültválságban. Ők a 3. legnagyobb erő és a Néppárttal kötött koalícióban ismét kormányra kerülhetnek.  
• A legnagyobb esélye egy néppárti-szabadságpárti koalíciónak van.

Kémek, beépített emberek, hamis Facebook-oldalak, fenyegetések, megvesztegetési pénzek - a rózsák háborúját is megszégyenítő hadakozás folyik a 2008 óta nagykoalícióban kormányzó két nagy párt között Ausztriában. Miután a nagykoalíció idén nem tudott megegyezni a folytatásban, előrehozott választások lesznek.

A különböző felmérések szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) 6-10 százalékkal előzi meg a szociáldemokratákat (SPÖ), de a két történelmi párt mellett ma már 20 százalék fölötti támogatottsággal meghatározó harmadik erő a néhai Jörg Haider által felfuttatott, populista és bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is. Az FPÖ jelenleg karosszékében hátradőlve figyeli, hogyan próbálják meg kicsinálni egymást a szociáldemokraták és a néppártiak.

Írtunk már róla, hogy nemrég óriási botrány tört ki Ausztriában. Kiderült ugyanis, hogy a Néppárt népszerű elnökét zsidózó, sorosbérencező Facebook-oldal mögött valójában a szociáldemokraták által felkért izraeli kampánytanácsadó, Tal Silberstein áll. "Az igazság Sebastian Kurzról" elnevezésű Facebook-csoportban nagyrészt kamu profilokon keresztül kemény zsidózás kíséretében azt sulykolták, hogy Kurz a milliárdos Soros György kétes politikai hálózatának tagja. De ami még jobb, emellett létrehoztak egy "Mi mindannyian Sebastian Kurzért" című csoportot is. Ez látszólag támogatta a menekültválság és a határvédelem kérdésében amúgy keményebb álláspontot képviselő fiatal külügyminisztert, de kijelentéseit radikálisan átértelmezte és közben a szocdem kancellárt gyalázta minősíthetetlen hangon. Ezzel igazából a Néppárt mérsékelt, konzervatív szavazóit akarták elriasztani. 

Övön aluli ütések

A Profil és a Die Presse aztán leleplezte, hogy a médiakampány mögött az Osztrák Szociáldemokrata Párt kampánytanácsadója áll. Az ügy kétségbeesett védekezésre késztette a szociáldemokrata kancellárt és pártelnököt, Christian Kernt. Ő azt mondta: kampánytanácsadójuknak már augusztusban felmondtak, amikor Izraelben pénzmosás gyanúja miatt egy időre őrizetbe is vették, ilyen méltatlan eszközök használatához pedig soha nem adták belegyezésüket. Kiderült az is, hogy a párt papíron 360 ezer euróért állapodott meg Silbersteinékkel, de a valóságban 536 ezret (kb 166 millió forint) utaltak át nekik.  

A dolognak azonban ezzel nem volt vége. A szociáldemokraták azzal támadtak vissza, hogy a leleplező erejű bizonyítékokat az ÖVP kenőpénzért szerezte meg a szocdemek kampánycsapatától, hogy azokkal jó időben roppantsák meg az SPÖ gerincét. Nyilvánosságra kerültek olyan szociáldemokrata belső levelezések is, amelyek igencsak rossz színben tüntették fel a szociáldemokrata kancellárt. Christian Kernt házon belül hiúnak, érzékenynek festették le párttársai, aki úgy viselkedik mint egy hercegnő.

Ha még tudják követni, akkor itt az újabb fordulat: a szocdemek izraeli kampánytanácsadójának egyik embere azzal állt elő, hogy a Néppárt elnökének szóvivője meg akarta vesztegetni, és arra akarta rávenni, hogy kémkedjen nekik. Erre jött az újabb botrány: a szociáldemokraták egyik emberéről kiderült, hogy megfenyegette az izraeli kampánytanácsadó teamjének egyik tolmácsát, akiről azt gyanította, hogy ő szivárogtatta ki dokumentumaikat az ÖVP-nek vagy a sajtónak. A férfi pénzt és büntetlenséget ajánlott a nőnek, ha elárulja, kinek adta ki a bizonyítékokat. Egy sms-ben azt írta a nőnek:

Mindegy, mennyit adott neked ezért a Néppárt, én dupla annyit fizetek érte.

Belebuktak

Így zajlik tehát a választási kampány Ausztriában, ahol egyébként a gazdaság az elmúlt hat évben nem teljesített ilyen jól, mint most. 1990 óta mégis ez lesz a 4. előrehozott választás az országban. 2008-ban is azért kellett idő előtt választást tartani, mert nem volt működőképes a SPÖ-ÖVP nagykoalíció. Legutóbb 2013-ban tartottak választást (akkortól először 5 év mandátumot kapott a kormány). Akkor ismét nagykoalíció alakult, de a menekültválság Ausztriában is komoly politikai fordulatot hozott. Hamar kiderült, hogy a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár teljesen alkalmatlan a válság kezelésére. Ő Angela Merkel oldalára állva csak üres szólamokat tudott mondani a menekültek megsegítésének fontosságáról, közben még Merkelnél is élesebben bírálta a kerítésépítő Orbán Viktort, sőt a magyarok eljárását a holokauszthoz hasonlította.

Ausztria 2015-ben több mint 90 ezer menekültet fogadott be, és a szociáldemokraták nyitott menekültpolitikájának ellenzői itt is jelentősen megerősítették a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpártot (FPÖ). 2016-ban már Faymann is arról beszélt, hogy az ellenőrzöttebb menekültbefogadás érdekében ők is kerítéseket építenek a határnál. A szociáldemokraták sorra bukták el a tartományi választásokat, majd a 2016-os osztrák elnökválasztás első fordulójában megbuktak a kormánypártok jelöltjei, a győztes pedig Norbert Hofer, a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) aspiránsa lett. A második fordulóra az összes párt összefogott az FPÖ ellen, így sikerült csak győzni. (Az elnökválasztást az FPÖ óvása miatt decemberben meg kellett ismételni, ahol ismét a Zöldek által jelölt Alexander Van der Bellen nyert.)

A konzekvenciákat mindkét kormányzó pártnak le kellett vonnia: 2016 májusában ezért lemondott Werner Faymann kancellár, helyére az SPÖ Christian Kernt, az osztrák vasutak (ÖBB) vezérigazgatóját szavazta meg.  Rá egy évre Távozott Reinhold Mitterlehner alkancellár, az ÖVP elnöke is. A Néppárt elnökének idén májusban választották meg 99 százalékos támogatottsággal a fiatal és tehetséges Sebastian Kurz külügyminisztert. Ő mondta ki először, hogy előrehozott választásokra lesz szükség, mert nincs értelme csak embereket cserélgetni a vezető posztokon és újabb kisebb-nagyobb kompromisszumokba belemenni a koalícióban.

A csodagyerek

Kurzot, az ÖVP elnökét a sajtó politikai csodagyerekként emlegeti. Tudatosan építette fel karrierjét az ÖVP ifjúsági szervezetében, 24 évesen integrációs államtitkár lett, 27 évesen pedig Ausztria történetének legfiatalabb külügyminisztere. Politikai megbízatásai miatt jogi tanulmányait felfüggesztette, diplomáját máig nem szerezte meg. Kurz magát "a világos beszéd barátjának" nevezi, és nyilatkozatai is ezt tükrözik: pontosan, érthetően és egyenesen fogalmaz. Az ÖVP elnökeként azt hirdette meg, hogy minden értelmes és tenniakaró emberre szüksége van, a párttagkönyv nem számít. 

Megjelenése az ÖVP élén új lendületet adott a pártnak. Az Osztrák Néppárt 2010 óta sorra veszítette el a tartományi, a szövetségi és az EP-választásokat, 2016-ra pedig rendre a 3. helyen szerepelt csak a közvélemény-kutatásokban, de mostanra átvette és meg is tartotta első helyét a felmérésekben. 

Néhány nappal a választások előtt nagy esély van arra, hogy a most 31 éves Sebastian Kurz lesz Ausztria következő kancellárja. Egy augusztus végi felmérés szerint ha közvetlenül választhatnák a kancellárt, 36 százalék rá szavazna, Kernre 29 százalék, a szabadságpárti Heinz-Christian Strachére pedig 19 százalék. Kurz kancellársága magyar szempontból sem elhanyagolható kérdés. Nemcsak azért, mert az osztrákok a negyedik legfontosabb befektetők Magyarországon, hanem a menekültügyben képviselt karakteres álláspontja miatt is. Kurz a kampányban jó érzékkel ismerte fel azt is, hogy keményebb nyilatkozataival jól lehet szavazókat elcsábítani a populista hangokat megütő FPÖ-től.

Kurz már 2015-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nem illeszkedett a nagykoalíciós kormány willkommenskulturos irányvonalához. Már akkor arról beszélt, hogy le kellene zárni az osztrák határt, mert a menekültek ilyen mértékű, ellenőrizetlen befogadása nem vezet jóra. Abban az időben egész Európa a magyarok kerítésépítésével volt elfoglalva, de Kurz 2015 októberében egy újságírói kérdésre azt mondta: ha igazak lennének a kerítések hatékony működését bíráló állítások, akkor nem működne jól a határvédelem a bolgár-török vagy a spanyolországi határszakaszokon, ahol már régen megépült a kerítés. Az az állítás, hogy a kerítések nem működnek, egyszerűen és mélyrehatóan hamis - mondta ki. 

A fiatal politikus a menekültek elosztására vonatkozó uniós kvótát sem tartja jónak. A tavalyi kvótanépszavazás idején azt mondta: szerinte  egyes tagországok hibát követnek el, mikor megpróbálják rákényszeríteni akaratukat a többiekre, a menekültek ugyanis nem Magyarországra vagy Szlovákiába akarnak menni, hanem Ausztriába, Németországba vagy Svédországba. Mostanra ki is kristályosodott Kurz saját menekültügyi koncepciója, ami több ponton érintkezik Angela Merkel, Emmanuel Macron vagy az EU felső szintjén is egyre inkább elfogadottá vált állásponttal: ausztrál mintára szerinte  az illegális bevándorlókat az EU külső határainál kell megállítani és ellátni, majd visszaszállítani származási országukba. Ha ez nem lehetséges, akkor is Európán kívüli központokban kell elhelyezni őket, amelyeket az EU működtet és finanszíroz. Beengedni szerinte csak a valóban segítségre szorulókat szabadna Európába. Kurz ehhez szükségesnek tartja az osztrák-olasz határon lévő Brenner-hágó ellenőrzését és a földközi-tengeri menekültútvonal lezárását is.

Ausztria jól teljesít

A szociáldemokrata Christian Kern kancellárnak nincs kiforrott irányvonala menekültügyben, ő minden eshetőségre felkészülne és nyugodtan, diszkréten kezelné a helyzetet. A szabadságpárti (FPÖ) Heinz-Christian Strache azonnal lezárná az osztrák határt, több menekültet nem engedne be sem az országba, sem a kontinensre, szerinte a menekülteknek a származási helyükön kell maradniuk. Egy felmérésen nemrég megkérdezték az osztrákok véleményét a három kancellárjelölt menekültügyi elképzeléseiről. A megkérdezettek 57 százaléka ért egyet Sebastian Kurz tervével, 53 százalék pedig Heinz-Christian Strache elképzeléseivel. Mindössze 36 százalék szimpatizált a mostani kancellár javaslataival.

Christian Kern kancellár elsősorban azzal kampányol, hogy Ausztriában a  gazdasági növekedés az EU átlaga fölött van, a beruházások és a foglalkoztatottság mutatói jobbak mint Németországban. Igazi baloldali programként azt kínálja a választóknak, hogy ebből a gazdasági eredményből ne csak a gazdagok és a multik, hanem az osztrák polgárok is részesedjenek, adó- és lakbércsökkentéseket, óvoda- és iskolafejlújításokat ígér. Kern korábban keményen bírálta Magyarországot és Lengyelországot, amelyek jelentős uniós fejlesztési forrást kapnak, de nem teljesítik  jogállamisággal kapcsolatos kötelességeiket és cserben hagyják a menekültügyben a többi tagállamot. Azt is felvetette, hogy emiatt akár uniós  szankciókat is be kellene vezetni ezek ellen az országok ellen. 

Dolgozó keresztény jöhet, muszlim nem? 

A néhai Jörg Haider által felfuttatott Osztrák Szabadságpárt arculata mára jelentősen megváltozott a fogtechnikusból pártelnökké lett, és a fiatalok egy része körében is népszerű Heinz-Christian Strache vezetése alatt. A fiatalabb korában neonáci csoportokkal kapcsolatban álló Strache a 2005-ös mélyponton lett a párt elnöke, miután az FPÖ támogatottsága a belső ellentétek és a korrupciós botrányok miatt drasztikusan csökkent, Haider és hívei pedig a centrumhoz közelebb álló új pártot (BZÖ) alakítottak. Az FPÖ bevándorlásellenes, az EU- és az iszlám(izmus)kritikus hozzállása ezután erősödött, de később igyekeztek ezt mérsékelt hangvétellel és populista ízekkel finomítani. A magát most "szociális hazapártnak" nevező alakulat a tartományi választásokon így nemcsak az „Idegenként saját hazánkban” jelszóval, hanem az „Új mecsetek helyett új lakásokat” szlogennel is hódított. 

Ugyan most is karakteres bevándorlásellensség jellemzi őket, de Strache azt mondja: nem a bevándorlók ellen van, hanem az átgondolatlan és elhibázott bevándorláspolitika ellen. Strache Orbán Viktor kerítésének az egyik legnagyobb támogatója, és az FPÖ éles különbséget tesz a délszláv országokból érkezett, keresztény és nagyrészt dolgozó bevándorlók, és a muszlim törökök között. Strache egyik kampányfilmjében egyenes és tiszta beszédet ígér, olyan kínos igazságok és igazságtalanságok kimondását, amit eddig mások nem mertek megtenni. Az  ÖVP-t és az SPÖ-t ugyanannak a "hamis éremnek" a két oldalának nevezi, szerinte mindkét párt felelős az országban kialakult káoszért.

A párt szekere eddig jól futott, csakhogy a menekültügyben hozzájuk hasonlóan kemény üzeneteket megfogalmazó Sebastian Kurz elkezdte elhappolni előlük a szavazatokat. Az FPÖ ezért most leginkább Kurzot támadja a kampányban. Kurz ugyanis nem az ÖVP színeiben, hanem elvileg önállóan, Sebastian Kurz Listája néven indul a választásokon, mert a párt keretein túllépve, minden olyan ember munkájára számít, akik tenni Ausztriáért. Ezt figurázza ki az FPÖ ebben a kampányfilmjében, amely szerint ha valaki Kurzot akarja a hátára tetováltatni, akkor újra az egész ÖVP-t kapja majd a nyakába.

A mostani állás szerint vasárnap az ÖVP kapja majd a legtöbb szavazatot és Sebastian Kurz alakíthat kormányt. A cikk elején említett hátbaszurkálós kampány után aligha fognak koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, a többi kis párt (Zöldek, a liberális Neos, és a Zöldekből kiváló Peter Pilz Listája) elég gyenge támogatottsággal bír. Szakértők szerint így az ÖVP-nek nem nagyon lesz más lehetősége, mint közösen kormányozni az Osztrák Szabadságpárttal. Ez egyébként nem lenne meglepő: az FPÖ 2015 óta a szociáldemokraták koalíciós partnere a burgenlandi tartományban, Felső-Ausztriában pedig az ÖVP-vel működik együtt. 

A két párt kancellárjelöltje a héten mérte össze erejét egy tévévitában. Az osztrák sajtó szerint ez a vita sokkal visszafogottabb és szakszerűbb volt a korábbi Kurz-Kern vitához képest. Sebastian Kurz egy ajándékcsomagot adott át Strache kutyájának, Strache pedig egy detektíves társasjátékot vitt a külügyminiszternek azzal az ajánlással, hogy a szociáldemokraták elnökével játszva talán rájönnek, ki szivárogtatott kinek a facebookos botrányban. 

A vitán kiderült, hogy a Néppárt és a Szabadságpárt között több fontos kérdésben nincs kibékíthetetlen ellentét. Strache azzal akarta sarokba szorítani Kurzot, hogy az elmúlt évek elhibázott menekültpolitikájáért neki, mint kormánytagnak is vállalnia kell a felelősséget, hiába képvisel most olyan álláspontot, ami akár az FPÖ-nek is elfogadható lenne. Egyetértettek abban, hogy mindeketten szeretnék az EU-t javítani. Olyan uniót akarnak, amely biztosítja a tagállamok önrendelkezését és cselekvési szabadságát. Kurz még egy olyan megjegyzést is megengedett magának, hogy az osztrák szociális támogatások külföldre áramlásának megakadályozása érdekében tett lépések ügyében annak idején az FPÖ álláspontjával értett egyet, de a nagykoalíció ezt akkor másként gondolta. Ha ez az ügy ismét napirendre kerül, az az ott dolgozó magyarokat is súlyosan érintheti majd.