Akik szembeszállnak Putyin alattomos gépezetével

Tudta, hogy az amerikai választásokon SMS-ben is lehetett szavazni Hillary Clintonra? Nem? Pedig egy csomó választópolgár erről szóló tájékoztatást kapott a voksolás előtt. 

Persze az értesítés kamu volt, az egyik a sok dezinformáció közül, amivel „valakik" meg akarták kavarni a 2016-os voksolást az Egyesült Államokban. Ha valaki bedőlt ennek, és tényleg csak SMS-t küldött, az nyilván nem adta le a valódi, érvényes szavazatát Clintonra.

Ezt a történetet említi példaként Linda Escar, a svéd nemzetbiztonság egyik magas rangú vezetője, amikor arról beszél, hogy mire kell majd nagyon ügyelnie Svédországnak a szeptemberi parlamenti és önkormányzati voksolások előtt. „Gyűjtöttünk információt a nemzetközi választásokról. Azt láttuk, hogy bizonyos választói csoportokra hatással voltak az őket célzó külföldi erők" – mondta.

Nem nehéz kitalálni, hogy „külföldi" alatt a dezinformációval nyomuló oroszokat értik, de nem csak róluk van szó, az iszlamista térnyerést is hasonló módon, kiemelten kezelik, mondta a a védelmi minisztérium alá tartozó polgári védelem (MSB) elemző egységének vezetője, Mikael Tofvesson.

A szakértő arról is beszélt, hogy megvizsgálták az amerikai mellett a német és francia választásokat, valamint a brexitet is, megnézték, milyen csatornákon lehet sérülékeny Svédország, a konklúziót pedig egy közös fórumon beszélte meg a rendőrség, a titkosszolgálat és a választási hatóság.

Orosz fenyegetés

A svéd felkészülés egyáltalán nem fontoskodás vagy paranoia. Amióta Svédország a semleges pozíciót nem feladva ugyan, de mégiscsak 2014-ben elmozdult a NATO-felé, beengedte a szövetség csapatait, azóta elég feszült a svéd–orosz viszony. Olyannyira, hogy a svédek háborút jósoltak saját maguknak, a sorkatonaságot is visszaállították, nemrég pedig konkrétan háborúra felkészítő füzeteket osztogattak a lakosságnak.

Az oroszok pedig folyamatosan nyomulnak, igyekeznek feszültséget, elégedetlenséget szítani. A Local cikke szerint 2015-ben például ukrán témában kezdtek keringeni svéd miniszter és ügyész aláírásával kamu dokumentumok, a brexit idején egy olyan EU-ellenes propagandacikk keringett, ami úgy nézett ki, mintha a megbízható Dagens Nyheter írta volna.

Egy svéd drogosok által megrongált templomról szóló hírt úgy terjesztettek a milliós követővel rendelkező fake news oldalak, hogy muszlim migránsokra cserélték az elkövetőket. A betiltott karácsonyi díszvilágítás álsztorijáról mi is írtunk. A szentpétervári putyinista trollgyárba beépült újságíró is figyelmeztette a svédeket, hogy számítsanak a fake newsra, kamuprofilok özönére a választásokra. 

Szóval ebben hangulatban és ilyen előzményekkel zajlik a készülődés a választásokra, de gyorsan tegyük hozzá azt is, hogy nincs nehéz dolguk a propagandisáknak,

Svédországban eleve feszült a légkör a népességszámhoz képest rengeteg bevándorló / migráns / menekült (a tízmilliós ország az elmúlt hat évben 400 ezer menekültkérelmet kapott), és a belőlük álló bandák miatt, amikre az iszlamista merényletek pakolnak rá még egy adagot. Januárban a titkosszolgálat vezetője azt nyilatkozta, 30 éves karrierje alatt még nem látott olyat, mint a mostani helyzet, amelyben 3000 szélsőségest kellene figyelemmel tartaniuk.

Emiatt a jobboldali szélsőségesek egyre népszerűbbek, a Svéd Demokraták (bevándorlásellenes radikális jobboldal) már 20 százalék körül járnak, ezzel felzárkózva a két nagy párt, a huszonpár százalékra mért konzervatívok és a szociáldemokraták mögé. A kisebbségi balközép kormány időközben újra bevezette a határellenőrzést, és szigorította a menekültstátusz feltételeit, a tartózkodási engedélyeket és a család-újraegyesítéseket, de lehet, hogy ez kevés lesz a kormányon maradáshoz.

Mivel a választások középpontjában a bevándorlási helyzet áll, ez a legmegosztóbb téma, ennek megfelelően a kampány és az információs háború is erről szól.

Az erről szóló elemzések azt is hangsúlyozzák, hogy a svéd társadalom egy gyanakvástól mentes, a másikban megbízó, nyílt társadalom, azaz az esetleges befolyásolási kísérletet megszűrő belső védelmi rendszere elég gyatra.

Mit lehet tenni?

A BBC összefoglalt most egy erről szóló kutatást, a Carnegie Endowment for International Peace tanulmányát. Eszerint

• a svéd állam Facebook hotline-t indít, amelyen azonnal lehet jelenteni a kamu dolgokat. A Facebook maga is megígérte, hogy beszámol a gyanús dolgokról a svéd hatóságoknak.
• Országos oktatókampány indult, hogy a középiskolai diákokat felvilágosítsák az orosz propagandáról, ennek keretében 4,7 millió háztartásba juttattak el oktatóanyagot, hogy hogyan lehet felismerni a dezinformációt.
• Hétezer kormánytisztviselő kapott kiképzést, hogy észrevegye a befolyásolási kísérleteket, és azt, hogy ezek hogyan jelentenek kockázatot a választásra.
• A kormány rendszeresen tart egyeztetéseket a hagyományos és a közösségi média képviselőivel, hogy megbeszéljék a lehetséges védekezést. Emellett formálisan is összeülnek negyedévente a Médiafelkészültségi Tanácsban. Az MSB és a választási hatóság közösen tart tréningeket a médiának a fake news kiszűrése érdekében
• A svéd kormányban dolgozók, beleértve minden szintet, nyíltan beszélnek a fenyegetésről, a kiberbiztonságot folyamatosan fejlesztik a kormányzaton belül. A kormányfő, Stefan Lofven „teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a befolyásolást, és megígérte, hogy könyörtelenül feltárja ezeket.

Emellett a négy legnagyobb médium plusz egy ötödik, kisebb weboldal együtt elindította közös tényellenőrző (factchecking) rendszerét a propagandaálhírek ellen. A svéd tévé, a svéd rádió, a Svenska Dagbladet, a Dagens Nyheter és a KIT.se kezdeményezése a Faktiskt.se címen nézhető meg. A lett külügyminiszter is épp most kezdeményezett együttműködést a svédekkel, hogy a médiahatóságaik együtt küzdjenek a helyi orosz csatornákból ömlő gyűlöletbeszéd ellen.

A svédek abból a szempontból jól állnak egyelőre, hogy a közbizalom viszonylag alacsony a közösségi médiát illetően, a svédek sokkal jobban bíznak a hagyományos médiában, a hatóságokban és a politikai intézményekben, mondta Linda Escar. 

De örömre azért nincs okuk. Ahogy Martin Kragh, a Svéd Külügyi Intézet orosz és eurázsiai ügyekért felelős szakértője fogalmazott: ha a választást le is bonyolítják minimális orosz beavatkozással, az ország akkor is a Kreml célkeresztjében marad.

A beavatkozás már állandó. Ezek a módszerek itt maradnak.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)