Az Európai Parlamentben elfogadták a magyar jogállamiságról szóló különjelentést

Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), e szerint az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása, írja az MTI.

A szavazáson 56 képviselő vett részt: 37-en támogatták a számos ponton módosított tervezetet, 19-en ellene voksoltak, senki nem tartózkodott. A Fidesz-KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a szakbizottság. A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által összeállított dokumentum ezután várhatóan ősszel kerül a plenáris ülés elé.

Még áprilisban, a választások után tartották az első vitát Magyarország „hetes cikkes” jelentéséről az Európai Parlament emberi jogi szakbizottságában. A jelentés április 11-i verziója a többi európai uniós kormány elé utalja Magyarországot, hogy ők is döntsék el: van-e egyértelmű kockázata annak, hogy súlyosan sérül nálunk a jogállamiság és az Európai Unió alapértékei. Ha pedig a kormányok úgy látják, hogy igen, akkor ajánljanak egy megoldást Magyarországnak. A holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, Judith Sargentini szerint, aki összeállította a jelentést, ugyanis fennáll ez a kockázat.

Erre a következtesére csaknem egyévi munka után jutott, az összes többi parlamenti frakció által kijelölt képviselőkkel, szakértőkkel egyeztetve, budapesti látogatások és brüsszeli és strasbourgi meghallgatások után. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen jelentés születik az Európai Parlamentben. Öt olyan konkrét példát emelt ki, amelyek alátámasztják a véleményét:

• 2012-től kezdve korlátozták az alkotmánybíróság mozgásterét, a bíróságok pedig nagyobb mértékben a végrehajtó hatalom befolyása alatt vannak, mint korábban,
• újságok zárnak be, sok sajtóterméket állami hirdetéseken keresztül befolyásol a kormány,
• a CEU-törvény sérti az oktatás szabadságát,
• bejegyzett egyházaktól vonták meg a regisztrációt,
• a civil szervezetek jelentős mértékben azt tapasztalják, hogy az állam korlátozza a mozgásterüket, csökkenti a finanszírozásukat, és ujjal mutogat rájuk, nevezetesen külföldi hatalmak ügynökeinek nevezik őket a kormány képviselői. Pedig valójában a civil szervezetek a jól működő demokrácia alapját jelentik.

A dologra a kormány részéről Szijjártó Péter reagált akkor: "ma az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) a Magyarországról szóló jelentésről tárgyal, ma mutatják be a Soros-jelentést. Négy napnak kellett eltelnie a választás után ahhoz, hogy Brüsszelben újra támadást indítsanak Magyarországgal szemben."

Aztán lett hivatalos reakció is a kormány részéről, májusi cikkünkben részletesen mutattuk be, két társadalomtudós elemzése alapján. "A magyar kormány csúsztat, tudatosan mellébeszél, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek" - erre mutatott rá két magyar társadalomtudós, akik kielemezték a kormány 59 oldalas értekezését.

Múlt héten heves vita zajlott erről az EP-ben, ahol többen is élesen bírálták a magyar jogállamisági helyzetet. Gál Kinga fideszes képviselő viszont kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. Azt mondta, a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban. Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba, ebbe viszont nem egyeztek bele.

Orbán Viktor a mai döntést az ATV-nek értékelte: Soros-jelentés.