A lengyel legfelsőbb bíróság elnöke leváltása után is bement dolgozni

Varsóban szerdán reggel legfelsőbb bíróság épülete előtt tüntettek a bírósági rendszer kormányérdekeknek megfelelő átalakítása és Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök menesztése ellen. 

Kisebb tiltakozásokat szerveztek előző este több lengyelországi városban is. A szerdai varsói tüntetésen rendőrségi adatok szerint másfél ezren vettek részt. Megszólalt maga Malgorzata Gersdorf is, aki a lengyel bírósági reformról - amelynek keretében előző nap nyugdíjállományba helyezték - úgy vélekedett, hogy

A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, az "alkotmány" és a "szabad bíróságok" jelszavakat skandálták. Arra biztatták a legfelsőbb bíróság kedd éjféli hatállyal nyugalmazott bíráit, hogy maradjanak posztjukon. A legfelsőbb bíróság épületétől ezt követően az államfői palota elé vonultak.

miután kedden elutasította, hogy státusa megváltozott volna. Úgy értelmezte a helyzetet, hogy megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart.

Andrzej Duda lengyel államfő viszont kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a legfelsőbb bíróság vezetésével. Iwulski és Gersdorf szerda délutánra közös sajtóértekezletet jelentettek be. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, közlése szerint csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

A lengyel bírósági reform értelmében kedd éjféltől nyugdíjazták a legfelsőbb bíróság 65 éves életkort elért tagjait, köztük Gersdorfot is. Az államfő az országos igazságszolgáltatási tanács hozzájárulásával viszont jóváhagyhatja a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérvényüket. Gersdorf nincs azon 16 bíró között, akik hosszabbításért folyamodtak.

A 65 éves nyugdíjkorhatárt a legfelsőbb bíróság jelenlegi 73 tagja közül 27-en érték el, közülük 16-an vagy az új törvényre vagy egyenesen a lengyel alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat. Az ő kérelmüket jelenleg az országos igazságszolgáltatási tanács elemzi, de nem lehet tudni, hányan maradhatnak szolgálatban.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben, sőt, tavaly decemberben az uniós alapszerződés 7. cikkét (azaz bizonyos tagsággal járó előnyök felfüggesztésnek lehetőségét) is felfüggesztette a komoly hatalomkoncentrációt megvalósító jobboldali-populista kormánnyal szemben.