Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Feltárjuk, honnan érkezik Európa utánpótlása

GettyImages-614557958 (1)
Mely országokban és kiknek adták ki a legtöbb tartózkodási engedélyt 2017-ben? A menekültválság ellenére Szíria lemarad a sorban: Ukrajna jelenleg az EU legnagyobb emberforrása. És meglepőnek tűnhet, de Lengyelország adja ki a tartózkodási engedélyek 22 százalékát. A látványos grafikonokból az is kiderül, hogy Magyarország messze elmarad a lengyel aránytól, százezer lakosra vetítve mindössze 3,3 megadott tartózkodási engedéllyel.

Második éve maradt 3 millió fő felett az EU-ban kiadott első tartózkodási engedélyek száma. A közösségen kívülről érkezők száma 2017-ben enyhén nőtt is 2016-hoz képest: az akkor kevéssel 3 millió feletti után, tavaly már a 3,1 milliót is elérte a szám. Igaz, a számok az EU-n belül erős kelet–nyugati eltérést mutatnak, és vannak bennük meglepő adatok.

A lengyel–ukrán folyam mindenkit megelőz

Németország sem adott ki annyi első tartózkodási engedélyt, mint Lengyelország: valamivel több mint minden ötödik tartózkodásit beszerző – 22 százalék – a lengyeleknél kezd új életet az EU-ban. Ez 683 ezer embert jelent. (A cikkben lévő grafikonok mindegyike az első tartózkodási engedélyeket összegzi: ilyennek számít az adott személy első kérelmére vagy az előző engedélye lejártától számított minimum 6 hónap után kiadott letelepedési engedély. Nincsenek tehát benne a folytatólagosan meghosszabbított tartózkodási engedélyek.)

A fenti adatokból – amelyek tehát a tíz legnagyobb kibocsátót mutatják – kitűnik Ukrajna elképesztő fölénye a kérelmet kapók között: több mint háromszor annyian vannak, mint az utánuk következő legnagyobb csoport, amely a szíriaiaké.

És az is látszik, hogy az ukránok 95 százaléka megáll a szomszédban, Lengyelországban. És ez csak a letelepedési engedélyt kapók száma, a turistaként vízum nélkül illegálisan az EU-ban dolgozó ukránok száma ennél még sokkal magasabb lehet, és idővel még több is lesz.

Bár Ukrajnának van fegyveres konfliktustól sújtott területe – Donyeck és Luganszk megyék egy része –, a 43 milliós országból nem menekültként érkeznek az EU-ba, hanem elsősorban a munkavállalási alapon kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezők csoportját növelik. És ez a legnagyobb változás 2016-hoz képest: két éve még a menedékkérelem alapján adott tartózkodási engedélyek vezettek, tavaly ez már csak a harmadik helyre szorult, és a munkavállalás vitte el a megadott kérelmek harmadát.

A menedékkérelmen alapuló kiadott engedélyek száma egy év alatt csaknem 14 százalékkal csökkent, míg a munkavállalási 18 százalékkal nőtt. Igaz, a családi okok alapján kiadottak száma is nőtt 6,5 százalékkal – ez most a második legnagyobb kategória –, és ez a csoport kötődhet mind a menedékkérelmen, mind a munkavállaláson alapuló engedélyekhez. Valószínűbb, hogy a többség még a menedékkérők családtagjaihoz kötődik, olyanokéhoz, akik csak a korábbi években kapták meg az engedélyüket.

Nyugaton család, keleten munka

Látványos különbséget mutatnak a tartózkodási engedélyek az EU nyugati és keleti felében a jogalapot illetően:

Látható, hogy Dél-, Nyugat- és Észak-Európában a családi okokból kiadott engedélyek dominálnak. Ez az elmúlt évek menedékkérőinek családtagjaira utalhat. Ausztriában és Németországban még mindig a menedékkérelem a fő ok, ahogy Ausztriában is. Az EU 2004-ben csatlakozott tagjainak mindegyikénél viszont a munkavállalási tartózkodási engedélyek kiadása dominál. A fő forrás Lengyelország mellett Magyarország, Csehország, Szlovákia, Észtország és Litvánia esetében Ukrajna – utóbbi öt országban azonban a megadott kérelmek összesen nem érik el a lengyeleknél megadott kérelmek ötödét –, Lettország esetében az első helyen az oroszok állnak, Horvátországba és Szlovéniába a legtöbben Bosznia-Hercegovinából érkeznek.

A migrációhoz való viszony ismeretében nem meglepő módon tehát az EU keleti felébe a közvetlen külső szomszédokból jönnek, a harmadik világ nyugatra megy.

Kilóg ebből az alig 13 ezret kiadó Románia, az 517 ezret kiadó Egyesült Királyság, valamint a 47 ezret kiadó Írország: mindhárom esetben az oktatási alapú tartózkodási engedélyek vezetnek.

A képről látszik, hogy az érkezők összetétele nagyon vegyes, és Ukrajna nemcsak az országok rangsorában, de regionálisan is kiemelkedik. Afganisztánból és az arab világból  összesen kevesebben kaptak tavaly első tartózkodási engedélyt az EU-ban, mint az ukránok. És Afrika – ahonnan keresztények is jócskán érkeznek, bár Marokkó kiemelkedik a 107 ezer kiadott első tartózkodási engedéllyel – szintén jócskán elmarad Ukrajnától.

Magyarország nem célország

Lengyelország nemcsak abszolút számokban, de lakosságarányosan is kiemelkedik a kiadott engedélyekkel: 100 ezer főre számítva 18,8 a kérelmek száma, ezt csak az alig egymilliós Ciprus és alig félmilliós Málta előzi meg, jóval kisebb számú letelepedési engedéllyel. Lengyelország láthatóan nagy lendülettel kezdi pótolni az onnan nyugatra áramló munkaerőt Ukrajnából.

A gyakorlatban ugyan Magyarországon is felismerték, hogy dolgozókra valahonnan szükség van – ezt értelemszerűen egy robbanásszerűen sikeres demográfiai program sem pótolhatná, és a valóság pedig ennél is visszafogottabb reményekkel kecsegtet –, de messze elmarad a lengyel aránytól, százezer lakosra vetítve mindössze 3,3 megadott tartózkodási engedéllyel.

Pedig a kormány 59 ezres kvótát is megadott tavaly, de a kvóta alig negyedét sikerült kitölteni, 13 ezer munkavállaláson alapuló tartózkodási engedéllyel. Igaz, a hiányszakmában a pótlás  gyorsítása érdekében az ukránoknak és szerbeknek sok esetben már nem kell engedély sem a munkavállaláshoz, de számuk így is elmarad a szükségestől.

Magyarország az említett 13 ezer mellett 11 ezer tartózkodási engedélyt adott ki tanulmányi okokból, 4379-at a menedékkérelmet is magába fogadó egyéb okok alapján, 3788-at pedig családi okokból.

A kínaiak viszont szeretik

Magyarország Kelet-Európában egyetlen nemzet esetében tűnik a régió többi országánál vonzóbbnak: a térségben kínaiaknak kiadott első tartózkodási kérelem háromnegyede a magyar hatóságoktól származik. Igaz, ez mindössze 2879-et jelent a 3873-ból. Szlovákia egyedülálló volt a térségben tavaly: az 1114 vietnámi tartózkodási engedély kivétel nélkül innen származott.

(Borítókép: Ukrán vendégmunkás almát szed egy németországi gyümölcsösben 2016 októberében - fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!