Franciaországban bevezetik az örmény népirtás emléknapját
További Külföld cikkek
- Drogfüggő édesanya ölte meg két gyermekét Londonban
- Kreml: A Trump-kormányzat nem oroszbarát álláspontot képvisel
- A bécsi Védelmi Akadémia kutatója szerint Európának fel kell készülnie a legrosszabbra
- Megszólaltak Ferenc pápa orvosai: nincs túl a veszélyen a katolikus egyházfő
- Részleteket árult el Vlagyimir Putyin a mindenkit lázban tartó rakétájáról
Április 24. az Oszmán Birodalomban élő örmények elleni népirtás emléknapja lesz Franciaországban.
- jelentette be a Twitteren Emmanuel Macron francia elnök kedd éjjel, miután találkozott a franciaországi örmény közösség képviselőivel. Franciaországban egyébként 2016 óta 45 ezer euróval és egy évi szabadságvesztéssel büntethető az, aki tagadja a másfél millió áldozattal járó népirtás tényét.

Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a "vörös vasárnapon" vettek őrizetbe Mehmed Talat akkor belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.
Száz éve kezdődött az örmény népirtás
A főbűnösök soha nem álltak bíróság elé. Az 1923-ban megalakult Török Köztársaság azóta sem ismerte el, hogy az örmények tudatos, kitervelt népirtás áldozatai lettek volna.
Az örmény népirtás legvehemensebb tagadója természetesen maga az elkövető Törökország (mely ugyan jelenlegi formájában 1915-ben még nem létezett, de a népirtást a modern államot később megalapító ifjútörök mozgalom kezdeményezte). A törökök ugyanis „csupán” 200-300 ezerre teszik az áldozatok számát, akik az áttelepítés során haltak meg; történészek szerint 600-800 ezer áldozat lehetett; és a tudományos konszenzussal szemben nem tekintik szisztematikus népirtásnak a történteket. A török kormány minden, az örmény népirtás népirtás-jellegére vonatkozó nemzetközi lépésre dühödten szokott reagálni, ezért Emmanuel Macron hangsúlyozta, szeretné fenntartani a párbeszédet Törökországgal, és előre értesítették Ankarát az emléknappal kapcsolatos döntésről.
Együtt gyávul a Fidesz és a Jobbik
A keleti nyitás fontosabb, mint az emlékezet: az azeri barátkozás miatt a Jobbik és a Fidesz is kerülné a 100 éves tragédia elítélését, ezzel nemcsak az EP-vel és az Európai Néppárttal, de a pápával is szembekerül. A kormány ráadásul a törökökhöz küldi ünnepelni Schmitt Pált.
Egyébként politikai okokból (a török kormánnyal való jó viszony megtartásának érdekében) 2018-ig csak 22 ország ismerte el hivatalosan genocídiumnak. A szíriai és iraki keresztényüldözések ellen külön helyettes államtitkárságot felállító magyar kormány a keresztény örmények kiirtásának ügyét tabuként kezeli, viszont érdekes módon ebben a kérdésben a KDNP abszolút különutas politikát követ.