Franciaországban bevezetik az örmény népirtás emléknapját
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Április 24. az Oszmán Birodalomban élő örmények elleni népirtás emléknapja lesz Franciaországban.
- jelentette be a Twitteren Emmanuel Macron francia elnök kedd éjjel, miután találkozott a franciaországi örmény közösség képviselőivel. Franciaországban egyébként 2016 óta 45 ezer euróval és egy évi szabadságvesztéssel büntethető az, aki tagadja a másfél millió áldozattal járó népirtás tényét.
Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a "vörös vasárnapon" vettek őrizetbe Mehmed Talat akkor belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.
Az örmény népirtás legvehemensebb tagadója természetesen maga az elkövető Törökország (mely ugyan jelenlegi formájában 1915-ben még nem létezett, de a népirtást a modern államot később megalapító ifjútörök mozgalom kezdeményezte). A törökök ugyanis „csupán” 200-300 ezerre teszik az áldozatok számát, akik az áttelepítés során haltak meg; történészek szerint 600-800 ezer áldozat lehetett; és a tudományos konszenzussal szemben nem tekintik szisztematikus népirtásnak a történteket. A török kormány minden, az örmény népirtás népirtás-jellegére vonatkozó nemzetközi lépésre dühödten szokott reagálni, ezért Emmanuel Macron hangsúlyozta, szeretné fenntartani a párbeszédet Törökországgal, és előre értesítették Ankarát az emléknappal kapcsolatos döntésről.
Egyébként politikai okokból (a török kormánnyal való jó viszony megtartásának érdekében) 2018-ig csak 22 ország ismerte el hivatalosan genocídiumnak. A szíriai és iraki keresztényüldözések ellen külön helyettes államtitkárságot felállító magyar kormány a keresztény örmények kiirtásának ügyét tabuként kezeli, viszont érdekes módon ebben a kérdésben a KDNP abszolút különutas politikát követ.