Nagyon szoros lett a finn választás, a szociáldemokraták hajszállal nyertek

Az utolsó szavazatokat is megszámolták a vasárnap tartott finn parlamenti választáson, amit végül egy hajszállal nyertek meg a végig vezető szociáldemokraták, de nagyon szorosan a nyomukban végzett a bevándorlásellenes és euroszkeptikus Finnek Pártja. Egyébként is nagyon megoszlottak a szavazatok, ezért kemény koalíciós alkudozások jöhetnek.

Először az előzetesen leadott szavazatokat számolták össze, ezek alapján a szociáldemokraták még több százalékkal vezettek, a Finnek Pártja pedig még csak negyedik helyen állt. Finnországban egy héten keresztül, keddig lehetett előzetesen szavazni, addig 35,5 százalék döntött. Arra lehetett számítani, hogy az előzetes eredmények eltérő képet mutathatnak majd a végleges eredményekhez képest, és sokkal szorosabb lett a vége. A választási részvétel 72 százalékos volt.

Az Yle közszolgálati adó szerint végül az Antti Rinne volt szakszervezeti vezető és egykori pénzügyminiszter által vezetett szociáldemokraták 17,7 százalékkal győztek.

Rinne nem sokkal éjfél előtt győzelmi beszédet tartott. Azt remélte, hogy 20 százalék feletti eredményt érnek majd el, de ettől még kijelentette, hogy 1999 után újra ők a legnagyobb párt, és ők adhatják a miniszterelnököt, írja a Reuters.

Nagyon szorosan követi őket a második helyen 17,5 százalékkal, a vasárnap leadott szavazatok feldolgozásával párhuzamosan előrelépő Finnek Pártja (volt Igazi Finnek). 

Jussi Halla-aho, a párt elnöke azt mondta, hogy sikerült meglepetést okozniuk. Miközben a szociáldemokraták valamivel rosszabbul szerepeltek az utolsó felmérésekhez képest, addig a szélsőséges nézeteket valló nacionalista párt

Februárban még csak 13 százalék környékén mérték őket.

Harmadik helyen a Petteri Orpo pénzügyminiszter vezette jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja végzett 17 százalékkal. Az eddigi kormánypártok közül Orpóék eggyel még növelni is tudták képviselőik számát.

Komoly veszteségeket szenvedett azonban el Juha Sipilä ügyvezető miniszterelnök Centrumpártja, ami 13,8 százalékkal végzett a negyedik helyen, és 47 helyett csak 31 képviselője lesz az új törvényhozásban.

A zöldek szövetsége 11,5 százaléknyi szavazatot kapott, és hozzájuk hasonlóan erősödni tudott a 8,2 százalékon végző Baloldali Szövetség is.

Egy hónapja lemondott a kormány

A 2019-es választások legesélyesebb pártjainak fő témái a kampányban

A választás tétjéről, és a kampányról itt írtunk bővebben>>>

A választási kampányt alapvetően határozta meg, hogy egy hónappal a szavazás előtt a hatalmon lévő koalíciós kormány lemondott, azóta ügyvezető kormányként maradt a helyén. A centrumpárti miniszterelnök, Juha Sipilä erről azt mondta, nem tudták az egyik legfontosabb intézkedésnek szánt egészségügyi programot teljesíteni, és nem sikerült végrehajtaniuk a szociális rendszert érintő átalakításokat.

A szociáldemokraták a kampányban azt ígérték, hogy adóemelésekkel szednének be pénzt a jóléti rendszer fenntartására, ebből fordítanának az idősek ellátására, valamint a finn társadalmon belüli egyenlőtlenségeket is csökkentenék. A Reuters által megkérdezett választók a szociáldemokratáktól várják az egészségügyi megváltást. A párt programjában az adóemelés mellett többek között azt ígérte, hogy megálljt parancsolnak az előző kormány által megkezdett egészségügyi privatizációnak, valamint emelik a leginkább rászorulók nyugdíját.

Petteri Orpo pénzügyminiszter viszont felelőtlennek nevezte a szociáldemokraták gazdasági intézkedéseit. A leköszönő kormány többek között az egészségügy privatizálásával próbálkozott, Sipilä miniszterelnök pedig ezen kívül népszerűtlen munkaügyi reformmal, és megszorító intézkedésekkel akadályozta meg az ország további eladósodását, és vetett véget a 2015-ig tartó hároméves recessziónak. 

Az utolsó hetekben is erősödött a Finnek Pártja

A szavazást megelőző hetekben a Finnek Pártja feljött a második helyre az előzetes felmérésekben. A Sipilä kormánykoalíciójában szerepet kapott párt 2017-ben kettészakadt, így alakult meg a másik, kevésbé szélsőséges feléből a Kék Reform párt, ami kormányon maradt, míg a Finnek Pártja ellenzékbe ült át. A Kék Reform vasárnap kiesett a parlamentből.

A szakadás azután jött, hogy a Finnek Pártjának Jussi Halla-aho lett az elnöke, aki azt szorgalmazza, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból, emellett kampányának fő témája a korábbinál is hangsúlyosabban a bevándorlásellenesség lett. Februárban azzal vádoltak meg egy évek óta tartózkodási engedéllyel rendelkező bevándorlót, hogy szexuálisan zaklatott két fiatal lányt Oulu városában.

A populista párt programjában szerepel még egyébként az üzemanyagadó és az energiaadó csökkentése is. A párt emellett azzal is érvel a klímaváltozásról szóló vitában, hogy nem kellene jobban csökkenteniük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, mint más országoknak.

Jöhetnek a koalíciós alkudozások

A választás előtt a legvalószínűbb az volt, hogy a balközép szociáldemokraták nyernek majd, de az kérdésesnek tűnt, kivel kötnének utána koalíciót. Rinne a győzelmi beszédében az MTI szerint azt mondta, programjukkal a finn társadalmat a fenntartható klíma-, a szociális- és gazdasági politika felé szeretnék kormányozni. Megpróbálja felmérni a következő napokban, mennyire esnek egybe nézeteik a többi pártéval, de egyelőre nem tudta megmondani, kivel alkotna koalíciós kormányt.

Az Yle a szociáldemokratákon belüli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy elsősorban a zöldekkel és a Baloldali Szövetséggel tárgyalhatnak. Azonban a 200 fős parlamentben ezen kívül szüksége lehet az eddigi két nagy kormánypárt, a Nemzeti Koalíció és a Centrumpárt közül is valamelyik támogatására.

2011-ben csak két hónap tárgyalás után sikerült felállnia az új kormánynak, sokan pedig most is a tavaly szeptemberi svéd parlamenti választások utáni helyzethez hasonlították a várható eredményt. Svédországban végül négy hónap után tudtak kormányt alakítani.

Svédországban egyik nagy blokk sem akart együttműködni a választáson erősödő, és harmadik helyen végzett radikális, populista és bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal. A finn koalíciós tárgyalásoknál is szerepet játszik, hogy a választás előtt a többi nagyobb párt teljesen kizárta a koalíció lehetőségét a Finnek Pártjával.

Másfél hónappal az EP-választások előtt

Azért sem mindegy, meddig tartanak a koalíciós egyezkedések, mert a második félévben Finnország fogja átvenni az EU soros elnökségét is. A finn parlamenti választások után pár héttel pedig jönnek az európai parlamenti választások. 

A Reuters szerint Brüsszelből is azt figyelték, milyen eredményt érhet el a Finnek Pártja, miután a párt beszállt abba az EP-választás előtt alakuló bevándorlásellenes szövetségbe, amit Matteo Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes indított el Milánóban.

(Borítókép: Egy férfi leadja szavazatát Helsinkiben 2019. április 14-én. Fotó: Lehtikuva / Reuters)