Ödön
1 °C
11 °C

Átrendezheti a svéd politikát a vasárnapi választás

K  AP20180904042
2018.09.09. 10:19

Parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Svédországban, ahol a svéd politikát az elmúlt száz évben meghatározó szociáldemokraták akár történetük legrosszabb eredményét érhetik el, és a várható patthelyzet miatt nagyon könnyen újabb kisebbségi kormány jöhet. Nagy kérdés azonban az, hogy mennyire erősödnek meg a bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus Svéd Demokraták. A részvétel hagyományosan magas szokott lenni Svédországban, 2014-ben 85,8 százalék volt.

Patthelyzet jöhet

A sokak által a tolerancia és a nyitottság egyik bástyájának tartott Svédországban csavarhat a politikai erőviszonyokon a választás. A legutolsó felmérések alapján az eddig a Zöld Párttal kisebbségi kormányt vezető Szociáldemokrata Párt nyerheti meg a választást 25 százalék körüli eredménnyel, ami azonban így is története legrosszabb szereplése lenne. Viszont az ellenzék vezető ereje, a konzervatív Mérsékelt Párt is visszaeshet 2014-hez képest, 17-18 százalékra számíthat.

A baloldali blokk, a két kormánypárt, és a külső támogatásra esélyes szélsőbaloldali Baloldali Párt együtt valamivel 40 százalék felett végezhet, míg a Mérsékelt Párt körüli jobbközép szövetséget (Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok) 38 százalék körül jósolják. Ez pedig azt jelentené, hogy sem a balközép, a jobbközép blokk nem szerezne abszolút többséget.

A választás egyik nagy nyertese így

a nyíltan bevándorlás-ellenes és populista, nacionalista Svéd Demokraták (SD) lehetne, ami a legutolsó felmérések szerint a második helyért harcolhat, de korábban voltak olyan pollok is, amik a legnagyobb pártnak tették.

A 19 százalékra mért radikális Svéd Demokratákkal előzetesen egyik párt sem akart közösködni, de az eredménytől függően akár lehet szerepük a kormány megszavazásánál.

2010-ben jutottak be először a parlamentbe

A párt még neonáci ideológiák mentén szerveződött 1988-ban, később azonban a 2005 óta az Svéd Demokraták élén álló, most 39 éves Jimme Åkesson vezetésével retorikájukból fokozatosan elhagyták a túlságosan radikálisnak tartott elemeket, a svéd zászló színei alapján egy virágra cserélték le a logójukat, és állításuk szerint megszabadultak a túl szélsőségesnek tartott emberektől is. Ettől még a párt azóta is több rasszista botrányba belekeveredett.

Kezdetben a dél-svédországi iparvárosok adták a szavazói bázisukat, 2010-re sikerült bejutniuk 5,7 százalékkal a parlamentbe. Négy éve már 12,9 százalékkal több mint megkétszerezték a támogatásukat, azóta pedig tovább erősödtek. Ebben a 2015-ös menekültválság mellett egészen a 2008-as pénzügyi válságig visszanyúló okok is szerepet játszottak.

A Svéd Demokraták

  • ellenzik a bevándorlást,
  • és az érkezők közül minél több embert akarnak visszaküldeni.

Az SD az Economist szerint leginkább csak olyan menekülteket akar befogadni, akik a környező országokból (pl. Norvégiából) menekülnének elnyomás elől, amire persze nem sok esély van. Åkesson a mostani kampányban összekapcsolta a bevándorlást, a bűnözést és a svéd jóléti állam hanyatlását, korábban pedig az egyre növekvő muszlim népességet a legnagyobb külföldi fenyegetésnek nevezte a második világháború óta. Az SD emellett ki akar lépni az EU-ból, ehhez pedig egy brexithez hasonló népszavazást is szorgalmaz, de ezt a többi párt ellenzi.

A jóléti államot kezdték félteni

A 2015-ös migrációs válság alatt annak az évnek a végéig 163 ezren érkeztek az országba, ami a tízmilliós népességszámhoz képest Németország mellett arányaiban a legmagasabb volt az EU-ban. Az elmúlt hat évben összesen 400 ezer menekültkérelmet kapott Svédország. Azt, hogy hogyan fogadták Svédországban az érkezőket, 2016 októberében egy háromrészes riportsorozatban mutattuk be. Írtunk arról, hogy miként alakította a politikát a 2015-ös menekültválság, hogy a mindennapi életben milyen változásokat hozott a bevándorlók áradata, és hogy milyenek az ottani no-go zónák.

A kisebbségi balközép kormány időközben újra bevezette a határellenőrzést, és szigorította a menekültstátusz feltételeit, a tartózkodási engedélyeket és a család-újraegyesítéseket. Azóta visszaesett éves szinten az érkezők száma, de mint írtuk, sok helyen feszült a légkör a népességszámhoz képest sok bevándorló / migráns / menekült, valamint a helyi bandák összecsapásai miatt. A kampányban pedig többek között a gyerekházasságok kérdése is előkerült.

A jobboldali szélsőségesek egyre népszerűbbek lettek, a Svéd Demokraták pedig azzal támadták a kormányt, hogy veszélybe sodorja a jóléti államot.

A vasárnapi választás előtt Svédországban élő magyarokat is kérdeztünk arról, nekik milyen személyes tapasztalataik vannak, milyennek látják testközelből a helyzetet és a svéd társadalom hozzáállását a kérdéshez. Van, aki szereti a multikulturális közeget, de más több negatív jelenséggel szembesült a menekülthullám idején. Bővebben itt>>>

Sok kamu hír is terjedt

Mivel a választások középpontjában a bevándorlási helyzet áll, ez a legmegosztóbb téma, ennek megfelelően a kampány és az információs háború is erről szólt. Az Oxfordi Internet Intézet kutatói a kampányhajrában hozták nyilvánosságra kutatásuk eredményét, ami alapján a Twitteren megosztott, a svéd választásról szóló hírek és cikkek harmada álhír, és/vagy a szavazók szándékos félretájékoztatása. A kutatók szerint az álhírek döntő többsége svéd forrásból származott, és a három legnépszerűbb álhírportálnak mind voltak valamilyen kapcsolatai a választáson áttörésre készülő Svéd Demokratákkal.

A többi párt is reagált

Miközben középről is próbáltak szavazókat elhalászni, a Svéd Demokraták úgy tették a bevándorlást a kampány központi elemévé, hogy a többi párt is különböző mértékben, de eltolódott a kérdésben. A 2015-ben belügyminiszter Anders Ygeman azt mondta, hogy talán túl sokat támaszkodtak statisztikákra, nem pedig az emberek félelmeire adtak válaszokat. Mások az integrációs politikát okolják, és fejlesztenék.

A Washington Post szerint az augusztus közepi, göteborgi gyújtogatások után Stefan Löfven miniszterelnök elgondolkozott a hadsereg beküldésén az érintett részekre. Közben a másik hagyományos nagy párttal együtt már azt hangoztatják, hogy a kiindulási országokban kell segíteni. A politika változását mutatta az is, hogy a Mérsékelt Párt akkori bevándorlásügyi miniszterét megrótták 2013-ban, amiért javasolta, hogy szabjanak felső határt az EU-n kívülről érkezők számának. Most viszont már a párt is hasonló álláspontot kezdett el képviselni.

Gyengültek négy évvel ezelőtthöz képest

Az olyan főbb kampánytémákat, mint az egészségügy és az oktatás az elmúlt hónapokban szinte háttérbe szorította a migráció kérdése. A korábbi évtizedekben a szociáldemokratákat a gazdasági jóléttel kapcsolták össze, és Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani, a foglalkoztatottsági adatokkal is érvelve.

Csakhogy a gazdasági teljesítmény önmagában nem jelent meg hangsúlyosan a kampányban, nem véletlen, hogy a szociáldemokraták is az erősebb társadalom és biztonságosabb Svédország szlogenekkel próbáltak szavazókat szerezni. A Szociáldemokrata Párt egykoron a svéd politika egyeduralkodója volt, azonban most elég nehéz helyzetbe kerülhet. 2006-ban még 35 százalékos támogatottságot tudott elérni, ez 2010-re 31 százalékra csökkent, és most tovább erodálódik, miközben a fiatalok is más pártokat preferálnak.

A gyengélkedésükből azonban a legnagyobb ellenzéki párt, a Mérsékelt Párt nem tudott profitálni. Minden bizonnyal a konzervatívok is veszítenek támogatottságukból, pedig 2010-ben még fej fej mellett végeztek a szociáldemokratákkal. A miniszterelnök-jelöltjük, Ulf Kristersson 2017 októberében vette át a párt vezetését, és mindenképpen ki akarja ütni a baloldalt a hatalomból, amire van is esélye. Azonban a konzervatívok szövetségesei közül a Centrum és Liberális Pártok állítólag belemehetnek egy kisebbségi szociáldemokrata kabinet támogatásába is.

A klímaváltozás is téma lett a kampányban, mivel hosszú, száraz és meleg nyár volt, ami több mint ötven futó- és erdőtűzzel járt együtt, ezekben közel 25 ezer hektár semmisült meg. A svéd kormánynak az EU-tól is segítséget kellett kérnie. A klímaváltozás körüli újdonsült aggodalmak miatt nőtt a belső válságba is süllyedt zöldek támogatottsága, így nagy eséllyel a 4 százalékos küszöb felett végeznek majd.

Lesz hosszas alkudozás?

„Nehéz kiválasztani a legvalószínűbb forgatókönyvet" – mondta a Göteborg Egyetem politikatudósa, Ulf Bjereld az AFP-nek. A házelnök négyszer adhat kormányalakítási megbízást, ha egyikből sem sikerül felállnia egy koalíciónak, akkor új választásokat kell kiírni. A tárgyalásokra nincs határidő, de a költségvetés november 15-ig szól.

A Svéd Demokraták ugyanakkor megfogadták, hogy minden olyan kormánynak a megbuktatására fognak törekedni, amelyik nem enged nekik beleszólást a migrációs politikába. 

Åkesson eredménytől függetlenül azt is kijelentette, hogy nem vehetik úgy őket, mint akik csak időlegesen befolyásolnák a svéd parlamentet.

Borítókép: A bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt kampányoló aktivistáját hallgatják fiatal nõk Stockholmban 2018. augusztus 31-én. (MTI/AP/Michael Probst)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?