Férjeik sem ismernek rá a kínai átnevelőtáborokból szabadult nőkre

Teljesen új emberként, szinte vadidegenként tért vissza a muszlim vallású ujgur kisebbség több tagja az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fenntartott átnevelő táborokból - mesélte el az AFP francia hírügynökségnek több pakisztáni üzletember, akiknek ujgur nemzetiségű feleségei nemrég szabadultak ki feltételesen.

Az AFP riportjában - amit az MTI szemlézett - kilenc olyan pakisztáni férfival készített interjút, akiknek felesége nemrég hagyhatta el a tábort, azzal a feltétellel, hogy a kínai hatóságok még három hónapon keresztül szoros felügyelet alatt tartják, hogy meggyőződjenek arról, sikerrel tud alkalmazkodni a kínai társadalomhoz. Valamennyi férj hasonló tapasztalatokról számolt be:

A pakisztáni férfiak már hónapok óta követelték ujgur feleségeik szabadon bocsátását. Valamivel több mint 40 nőről van szó, a többségüket  márciusban és áprilisban elengedték. A pakisztáni férjek úgy sejtik, azért kényszerítették feleségeiket az átnevelő táborokba, mert egy iszlám országhoz, Pakisztánhoz fűzték őket szoros szálak.

A táborról eddig megjelent hírek szerint

Kína iszlámábádi nagykövetségének helyettes vezetője a kínai kormányhoz hasonlóan tagadta a vádakat, szerinte a táborok oktatási központok olyan emberek számára, akiknek a gondolkodását szélsőséges, terrorista ideológiák fertőzték meg. A kínai kormány visszautasítja azt is, hogy az átnevelő táborok egyetlen nemzetiség vagy vallási közösség tagjai ellen irányulnának.

Emberi jogi szervezetek korábban többször beszámoltak róla, hogy az utóbbi időkben szigorú rendőri megfigyelés alá vonták a hszincsiangi ujgur kisebbséget, amelynek nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban, és a kiterjedt megfigyeléshez arcfelismerő és adatelemző technológiákat használnak. Legutóbb az derült ki, hogy a kínai rendőrség mobilos alkalmazással figyeli meg az ujgurukat, korábban az derült ki, hogy kiterjedt kamerahálózattal nemcsak arc-, hanem járásmegfigyelés alapján is felismerik az embereket az utcán és róluk elképesztő mennyiségű, a privát szférát súlyosan sértő adatokat gyűjtenek. 

Egy másik AFP-riportban egy 39 éves kazah származású kínai nő, aki 18 hónapig volt a táborban, azt állította, a kínai hatóságok gyakorlatilag kényszermunkára fogják a foglyokat. Őt a két átnevelő tábor után áthelyezték egy kesztyűgyárba, ahol a minimálbérnél jóval kevesebb fizetésért dolgoztatják az embereket, a termékeket pedig külföldi piacokra szánják. Miközben Kína ezt is tagadja, az emberi jogi szervezetek ajánlása alapján néhány nyugati nagyvállalat már lépett. A Badger Sportswear amerikai ruházati vállalat például felbontotta szerződését Hszincsiangban működő beszállítójával, mert felmerült a gyanú, hogy ott foglyokat kényszerítettek dolgozni.

A Kínában élő muszlim kisebbség tagjai elkeseredett kísérleteket tesznek időről időre, hogy eltűnt, feltehetően átnevelő táborokban lévő rokonaikat felkutassák, vagy róluk egyáltalán hírt kapjanak. Februárban elárasztották a Twittert az eltűnt ujguruk fotói. Voltak, akik a férjüket, voltak, akik a szüleiket, és voltak, akik a testvérüket keresték és hollétüket kérték számon a kínai kormányon.