Trump: Lelőttünk egy iráni drónt

000 1IK89G
2019.07.18. 21:31 Módosítva: 2019.07.18. 22:42

Donald Trump csütörtökön bejelentette, hogy az USA lelőtt egy iráni drónt a Hormuzi-szoros közelében, mert szerinte veszélyeztette egy USS Boxer amerikai hadihajó és legénysége biztonságát. Az amerikai elnök szerint a drón 900 méterre megközelítette a hajót. Trump szerint a hajó védelmi intézkedésként semmisítette meg a drónt, miután az figyelmen kívül hagyta a többszöri figyelmeztetést, hogy forduljon vissza.

Ahogyan arról korábban írtunk, látszólag egy amerikai–iráni háború küszöbén tántorog a Közel-Kelet. Május eleje óta nemcsak hogy egymást érik a Perzsa- (a túloldalról: Arab-)öbölben az incidensek, de ezek az incidensek egyre súlyosabbnak tűnnek:

KAPCSOLÓDÓ
Egy lángoló tankernél nem kell egyértelműbb üzenet

Egy lángoló tankernél nem kell egyértelműbb üzenet

Újabb tankhajók lobbantak lángra a Perzsa-öböl bejáratánál, a gondosan megkoreografált akció egy sarokba szorított iráni rezsim ultimátuma Trumpnak.

  • Amerika újabb erősítést küldött a térségbe, az Iránnal többfrontos ideológiai-politikai hidegháborúban álló Szaúd-Arábia pedig figyelmeztette Teheránt, hogy nem zárhatja le az olajszállítmányok előtt az igen sérülékeny Hormuzi-szorost.
  • Majd máris újabb területre váltva csütörtökön légvédelmi rakétával leszedett egy amerikai felderítő drónt – az vitatott, hogy az iráni felségvizeken innen vagy túl.

A keménykedés megy

Első pillantásra a sűrűsödő és egyre változatosabb incidensek egyértelműen egy háború felé mutatnak. És bár egy súlyos fegyveres konfliktus sem zárható ki, ahogyan azt korábbi elemzésünkben írtuk, valójában ezek a lépések inkább tűnnek olyan könyöklésnek, mellyel 

A KÉT FÉL EGY MINDKETTŐJÜK ÁLTAL BIZTOSRA VETT, DE MÉG EMBRIONÁLIS FORMÁJÁBAN SEM LÉTEZŐ ALKUFOLYAMAT SORÁN PRÓBÁL MINÉL KEDVEZŐBB STARTPOZÍCIÓT KIHARCOLNI.

Erre utal az, hogy Irán és az USA is az összes akcióban gondosan figyelt az emberek elleni erőszak elkerülésére. A könyöklésben az Egyesült Államok tudja eredményesebben aprítani Iránt: a nukleáris megállapodás tavalyi felmondása óta bevezetett szankciókkal egy sor kulcsfontosságú területen megnyomorította a perzsa állam gazdaságát.

Washington sorra vágta el Teheránt a nemzetközi pénzpiacoktól, a fő valutabevételi forrásnak számító olajkereskedelemtől – egyes elemzők szerint a napi 15 millió hordós olajexport 4-5 millió hordónyira esett vissza –, illetve szintén fontos exportcikknek számító fémáruk értékesítési piacaitól.

A Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros egyébként a világ egyik legfontosabb és legsérülékenyebb kereskedelmi gócpontja: egy kevesebb mint 40 kilométer széles átjáró a Perzsa-öbölből az Indiai-óceán felé. A szoros déli sávját Omán, északi sávját pedig Irán saját felségvizeként tartja számon, de a gyakorlatban az átjáróban semmi nehézségbe nem ütköznek az áthaladó hajók.

Irán

Irán szerint itt lőtték le

az amerikai drónt június 20-án

Az USA

szerint itt

Iráni felségvizek

Robbanás két tankhajón

június 13-án

Doha

Katar

dubai

Május 12-én négy hajót

támadtak meg a kikötőben

Abu-Dzabi

Ománi-öböl

Maszkat

Egyesült Arab

Emírségek

Szaúd-Arábia

Omán

Irán

Irán szerint itt lőtte le

az amerikai drónt június 20-án

Iráni felségvizek

Az USA

szerint itt

Robbanás két tankhajón

június 13-án

Katar

Május 12-én négy hajót

támadtak meg egy kikötőben

Ománi-öböl

Egyesült Arab

Emírségek

Omán

Szaúd-Arábia

Irán

Irán szerint itt lőtték le

az amerikai drónt

június 20-án

Az USA

szerint itt

Iráni felségvizek

Robbanás

két tankhajón

június 13-án

Katar

Májusban

négy hajót

támadtak meg

Ománi-öböl

Egyesült Arab

Emírségek

Szaúd-Arábia

Omán

Irán

Irán szerint itt lőtte le

az amerikai drónt

június 20-án

Iráni felségvizek

Az USA

szerint itt

Robbanás két

tankhajón

júni 13-án

Májusban

négy hajót

támadtak meg

Ománi-öböl

Egyesült Arab

Emírségek

Omán

Szaúd-Arábia

Irán

Irán szerint itt lőtte le

az amerikai drónt

június 20-án

Az USA

szerint itt

Iráni felségvizek

Robbanás két

tankhajón

júni 13-án

Májusban

négy hajót

támadtak meg

Ománi-öböl

Egyesült Arab

Emírségek

Omán

Szaúd-Arábia

A szoros jelentősége a közel-keleti szénhidrogén-kitermeléssel egy ütemben növekedett, hiszen a térség államainak jelentős része a Perzsa-öböl kikötőiben horgonyt verő tankhajókra átszivattyúzva vitte piacra az olajtermékeit vagy a cseppfolyós gázt. És annak ellenére, hogy – részben pont az útvonal sérülékenysége miatt – több ország igyekezett a szénhidrogén-szállítmányainak egy részét olajvezetékekbe pumpálni,

A VILÁG CSEPPFOLYÓS GÁZFORGALMÁNAK HARMADA, KŐOLAJSZÁLLÍTMÁNYAINAK ÖTÖDE MÉG MA IS AZ ITT HAJÓZÓ TANKEREKEN KERESZTÜL KERÜL A FOGYASZTÓKHOZ.

A stratégiai-gazdasági jelentősége miatt a szoros érthető módon a Közel-Kelet elmúlt negyven évének összes konfliktusában előkerül. Leginkább a síita forradalom óta az Egyesült Államokkal, illetve a ma már az Öböl-monarchiákkal is ellenséges viszonyban lévő Irán az, mely atombomba híján lényegében minden ellene irányuló szankcióra azzal a fenyegetéssel reagál, hogy lezárja a Hormuzi-szorost.

Frissítés:  Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes pénteken tagadta Donald Trump amerikai elnök csütörtöki állítását arról, hogy a Boxer nevű amerikai hadihajó megsemmisített egy iráni drónt a Hormuzi-szorosnál. Nem veszítettünk el drónt sem a Hormuzi-szorosnál, sem máshol. Attól tartok, hogy a Boxer tévedésből saját pilóta nélküli repülőeszközét lőtte le" - közölte Aragcsi hivatalos Twitter-oldalán.

(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Saul Loeb / AFP)