Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Választási pofonba lökték Orbánék Kárpátalját

K EPA20190720072
2019.07.26. 20:04
Egyetlen magyar képviselő sem jutott be az ukrán parlamentbe, így a jelek szerint nem jött be a magyar kormány konfrontatív taktikája, amely láttán Kijev szeparatizmus támogatásával vádolja a kárpátaljai magyar szervezeteket és a belügyekbe való törvénytelen beavatkozással a magyar kormányt.

A vasárnapi előrehozott választás totálisan új parlamentet hozott, az új elnök új pártja, a Nép Szolgája (SZN) páratlan fölényével, így a konfliktus ellenére lehetőség van a kapcsolatok rendezésére, bár ez nehezebb lesz, mintha a választások előtt együttműködés jött volna létre Volodimir Zelenszkij elnök pártja és a magyar szervezetek között.

Ilyen azonban nem történt, a Zubánics László vezette Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Brenzovics László vezette Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egymással kötött együttműködési megállapodást – a három, részben magyarok lakta körzetben nem indultak egymás ellen –, de más párttal ezúttal nem kerestek kapcsolatot. Ellenben szokatlan nyíltsággal állt be jelöltjeik mögé a magyar kormány: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztertől Magyar Levente külügy parlamenti államtitkáron át Szijjártó Péterig vettek részt kormánytagok az ukrán választásokhoz köthető kampányrendezvényeken. 

Az ukrán kormány szerint ezzel Budapest megsértette a Genfi Konvenciót, mert diplomáciai védelmüket kihasználva magyar diplomaták közvetlenül beavatkoztak Ukrajna parlamenti választásába. A magyar kormány ezt visszautasítja, de ez nem változtat azon, hogy a kelet-ukrajnai szeparatisták és a Krím orosz elcsatolása miatt területi épségét féltő Ukrajna sokkal könnyebben süti rá mindenre a szeparatizmus bélyegét, mint korábban, miközben a magyar kormány ezt pontosan tudja és eddig láthatóan nem igyekezett kerülni a helyzeteket, amelyekben ezek a vádak kódolhatóan előjönnek.

Aki nyer, annak van igaza

Az ukrán parlamenti választás szabályai gyakran változtak: 2002 után kizárólag pártlistára lehetett szavazni, így mindenképp szükség volt arra, hogy a magyar szervezetek egy országos párttal működjenek együtt: így volt Gajdos István képviselője egykor a Viktor Janukovics vezette Régiók Pártjának, vagy legutóbb Brenzovics László Petro Porosenko Blokkjának.

2002-ig egyéni képviselők is voltak, de akkor volt olyan körzet, amelyben a magyarok aránya akkora volt, hogy magyar képviselő jó eséllyel pályázott a mandátumra. Idén a rada 450 helyének felét ismét egyéni mandátumkra osztották ki – pontosabban csak 199-et, mivel a Kijev gyakorlati fennhatósága alól kikerült országrészekben nem tartottak választást –, ám a helyzet már nem olyan, mint 17 éve, mert a magyar körzetet három részre osztották, mindent ukránok lakta területekkel vonva össze.

A munkácsi járásban 13, az ungváriban 16, a beregszásziban 33 százalék a magyarok aránya, legnagyobb eséllyel tehát az utóbbi volt nyerhető, de az itt induló Brenzovics Lászlónak ez csak ukrán szavazók támogatásával együtt sikerülhetett. Ezen azonban nem segített, hogy a választások alatti rendszeres magyar diplomáciai látogatások miatt

az ukrajnai sajtó nem egyszerűen a magyar kisebbség képviselőjének, de egyenesen a budapesti kormány beosztottjának mutatta be a KMKSZ elnökét.

Erre rájátszott Brenzovics is, amikor Facebook-oldalán az UMDSZ és a KMKSZ együttműködési megállapodásáról olyan képet közölt, amelyen a háttérben Potápi Árpád határontúli magyar politikáért felelős államtitkár és az ungvári és a beregszászi konzul álltak, vagy amikor Orbán Viktorral való találkozójáról számolt be. (Mindez nem önmagában borzolta a kijevi kedélyeket, hanem azért, mert a választási kampány alatt történtek.)

„Korábban Magyarországról pozitív kép élt Kárpátalján, konstruktív szomszédé, amelyik óvodákat, iskolákat újít fel. Ezt bizonyítja a 2015-ös önkormányzati választás is, amikor a magyar szervezetek etnikai arányukon felüli eredményt hoztak” – mondta Dmitrij Tuzsanszki. Az ungvári elemző szerint az elmúlt három évben azonban Budapest rossz stratégiát választott, illúzió volt az a meggyőződés, hogy a magyar kormány látványos támogatása elég lesz a mandátum megszerzéséhez, mert az agresszívabb fellépés sok ukránt elidegeníthetett.

Valóban, az ungvári és munkácsi járásban a magyar jelöltek az ott élők etnikai arányának megfelelő eredményt hoztak, Beregszászon azonban ez alatti, 26 százalékos szavazati arányt kapott a magyar jelölt, miközben az ismeretlen, nagy párt támogatását nem élvező vállalkozó, Vlagyiszlav Poljak 39 százalékkal elvitte a körzetet.

Ha Budapest konfrontatív politikája bejön és Kijev felháborodása ellenére elnyeri a mandátumot Brenzovics, az más helyzet lenne, így azonban ez a politika láthatóan nem hozta meg a gyümölcsét és nem könnyíti meg a magyar érdekek érvényesítését, sem pedig az új vezetéssel való konstruktív viszony kialakítását, mivel a jelenlegi helyzetben

mérhetővé vált, hogy a magyar közösség ereje nem elég ahhoz, hogy az általa lakott térségekben a kijevi parlamenti számtan szempontjából megkerülhetetlen legyen.

Veszít a közösség, ha nincs képviselője

De nem mindegy, hogy van-e a 450 képviselő között egy magyar is? „A képviselőnek széles jogköre van, enélkül a törvényi előterjesztésekben nem tudunk részt venni. Képviselői beadványokkal soron kívül ellenőriztethet, elszámoltathat a képviselő, olyan ügyekben, amelyekben az ő beadványa nélkül a hatóságok hónapokig ülhetnek a válaszokon. Ezért a magyar képviselő hiánya mindenképp veszteség” – mondta Zubánics László. Az UMDSZ elnöke ezután egy pillanatra  magyarfutball-optimista módon értékelte a vereséget, mondván, legalább tiszta helyzetet teremtett, lehetőséget ad arra, hogy a tapasztalatokkal felvértezve induljanak neki az önkormányzati választásoknak.

Az értékelés keserűbb része szerint viszont a magyar kormány határon túli politikája nem akadályozta meg, hogy az ukrajnai sajtó az ország megrontóinak állítsa be a kárpátaljai magyar közösség képviselőit, vagy, hogy „félanalfabéta patás ördögnek” láttassa a magyarokat, akik nem akarnak megtanulni ukránul.

Nem tett jót az a Kárpátalja hetilap választások előtti illusztrációja sem, amelyen piros-fehér-zöld színnel jelölték a három választói körzet magyarok lakta részét. „Értem a motivációt, de nem értem a szükségszerűségét. Volt újságíróként mondom, én ezt nem tettem volna ki, főleg most” – mondta Zubánics, megjegyezve, hogy a KMKSZ hetilapjának illusztrációjáról a tulajdonos dönt. (A szervezet ellen nyomozást indítottak az ukrán nemzetbiztonsági szervezet utasítására, szeparatizmust gyanítva.) „Magas labda volt, az ukrán fél lecsapta.” Zubánics szerencsétlennek tartotta a már említett, fotót is, amelyen az látható, hogy miközben ő és Brenzovics az előtérben aláírja az együttműködési megállapodást, a háttérben magyar diplomaták állnak. Volt olyan fotó is, amelyeken csak ketten voltak, nem az került ki, amit az UMDSZ elnöke baklövésnek vél.

karpataljanet
Fotó: karpatalja.net

Szerinte a választások megmutatták, hogy szükség volna a Kárpátalját érintő stratégia újratervezésére, és egy olyan kommunikációs team felállítására, amely kezelni tudja az elmérgesedett kampányban megszokottá vált lejáratást, személyeskedő mocskolódást, ami a magyar szervezeteknek kijutott: névtelen szórólapok, kampánycsend megsértésének vádjára ürügyet adó ismeretlen sms-ek a magyar szervezetek nevében, letolvajozások, vagy a Brenzovics Lászlóval szemben indított stróman Brenzovics megjelenése.

bethlen
Fotó: Olvasónk, László / Index

„Két éve javasoltuk, hogy alakuljon egy magyar imázsközpont Kijevben, hogy ukrán újságírókat bevonva pozitívabb képet kaphasson a médiában Magyarország és Kárpátalja. De ezen keresztül napi információt kapnának a magyarországi döntéshozók is.

„Több független elemző kéne, mert nem biztos, hogy a budapesti kormányzat pontos képet kap.

A mi hiányosságunk, hogy az elmúlt 15 évben nem neveltünk ki ilyen jogász, kommunikátor, elemző csapatot, amelyik aládolgozna a szervezetek vezetőinek” – ismerte el Zubánics. 

Zelenszkij nem ért rá

Az igazság része az is, hogy a kárpátaljai szervezetek szövetségkeresése nem csak rajtuk múlt. Kijev és Budapest viszonyát az oktatási és a nyelvtörvény mérgezte meg, mindkettő a kisebbségi nyelvek és az anyanyelvi oktatás használatát szűkítette. A magyar kormány erre bevetette diplomáciai nehézfegyverzetét Kijev ellen, amely néhány egyszerű módosítással sem akart élni, hogy az elsősorban az orosz befolyás visszaszorítását célzó törvény hatálya alól kivegye az EU hivatalos nyelveit, kihúzva ezzel a törvény méregfogát.

Az orosz kisebbséggel – amely az ország 20-25 százalékát adja – közösek ugyan a nyelvtörvényt illető érdekek, de politikai okokból érthető, hogy partnerként nem jöhetett szóba az oroszpártinak mondott Ellenzéki Platform – Az Életért párt. A Petro Porosenko exelnök Európai Szolidaritássá átkeresztelt pártja sem jöhetett számításba – ennek elődjében kapott helyet a korábbi parlamentben Brenzovics –, hiszen a párt és a volt államfő támogatta a konfliktus alapját szolgáló nyelvtörvényt.

A mindent vivő Nép Szolgájáig pedig nem sikerült eljutni: volt állítólag tervezett megbeszélés Volodimir Zelenszkijjel az elnökválasztás második fordulója előtt, ez az áprilisi vizit azonban elmaradt, mert az első forduló alapján biztos befutó elnökjelöltnek a francia államfővel volt találkozója. 

Pedig az NSZ is jobban járhatott volna a találkozóval, derült ki Zubánics szavaiból: ha a 68, 69-es körzetben nem indítunk magyar jelöltet, akkor Zelenszkijék tartolnak és nyernek – így viszont a nevető harmadik vitte el azt a két egyéni mandátumot. Pedig egy együttműködéssel az NSZ színeiben „esetleg még két magyar képviselőt listán juttathattunk volna be. Nem tudom, miért hiúsult meg.” Így viszont „négy képviselői mandátum szállt el a levegőben, pedig megnyerésük reális lehetett volna” – mondta Zubánics.

Igaz, a politikus szerint, olyan képlékeny az ukrán helyzet, hogy a semmiből gyorsan magasra jutott NSZ-szel, és a gyorsan lezavart előrehozott választásokkal kapcsolatban a magyar diplomácia csak követő üzemmódban működhetett. 

Mindez igaz, ám az NSZ-szel való kapcsolatkeresés lehetőségét elvágta az is, hogy

a magyar szervezetek egyik elnökjelölt mellett sem álltak ki, bár sejteni lehetett, hogy Zelenszkij nem csak országosan, de Kárpátalján is népszerű.

Kinek kell az újratöltés?

Zubánics szerint ugyanakkor megvan a lehetőség arra, hogy tiszta lappal induljanak a kapcsolatok. Optimista meglátását árnyalja, hogy jelentős módosítás a kifogásolt nyelvtörvényben nem várható.

Elvileg van eszköz Budapest kezében, hiszen Magyarország a NATO és az EU tagjaként blokkolhatja a szövetségek és Ukrajna kapcsolattartását: 2018 folyamán meg is vétózta a NATO-Ukrajna-csúcsot, erről azonban februárban lemondott Washington kérésére – bár lehet, hogy ez szerepet játszott abban, hogy májusban Donald Trump fogadta Orbán Viktort.

Jelenleg azonban a labda a magyar térfélen pattog, miután Ukrajna teljesített két magyar feltételt: az oktatási törvény hatálya alól kivették a magániskolákat és a törvény életbe léptetését 2023-ra tolták. Ennélfogva további engedményekre Zelenszkijt most sem a külpolitikai helyzet, sem a belpolitikai erőviszonyok nem kényszerítik.

A kárpátaljai magyar politikus szerint azonban ha sikerül a V4-eket bevonva az EU szintjére emelni a kisebbségi nyelvek kérdését, az elvezethet a törvény ismételt felülvizsgálatához és segítheti a politikai rendezést, úgy, hogy közben ne kizárólag a magyar kormány konfrontálódjon az ukrán vezetéssel, amely fejére olvashatja Orbánnak, hogy a vitával az Ukrajna gyengítését célzó Oroszország kezére játszik.

„Orbán nyilván nem Vlagyimir Putyin utasítását teljesíti, de figyelembe veszi, hogy a kérdés Oroszországnak is fontos, ahogyan bizonyosan számításba vette azt is, hogy Ukrajna az Egyesült Államoknak sem mellékes” – mondta Dmitrij Tuzsanszkij. Az ungvári elemző szerint eddig láthatóan sem Ukrajna, sem Magyarország nem törekedett a viszony normalizálására.

A választási eredményekkel kapcsolatban Brenzovics Lászlót is megkérdeztük, ám a KMKSZ elnöke nem reagált megkeresésünkre. Kiadott azonban a szervezet egy nyilatkozatot, amelyben köszönetet mondott minden kárpátaljai honfitársnak, akik a magyar jelölteket támogatták, és 

 „minden negatívum ellenére” eredményesnek bizonyult a magyarság összefogása.

– idézte az MTI. A közlemény felhívja a figyelmet, hogy a tömbamagyarságot magába foglaló, 2002-ben mgszűntetett körzetének három részre szabdalásával „most is ellehetetlenítették magyar képviselő bejutását az ukrán parlamentbe egyéni körzetekből.”

Jozef Bugailo, Brenzovics László, Potápi Árpád János, Zubánics László és Matias Siladi
Jozef Bugailo, Brenzovics László, Potápi Árpád János, Zubánics László és Matias Siladi
Fotó: Potápi Árpád János / Facebook

A KMKSZ szerint, „ez a választás ismét megerősítette, hogy az egységes magyar fellépés olyan erőt jelent, amellyel a jövőben is mindenkinek számolnia kell”.

Kézenfekvő lenne a 2002-es egységes körzet visszaalakításának követelése, erre azonban egyrészt a jelenlegi viszonyok mellett nincs esély, másrészt felesleges is lenne: a következő parlamenti választáson már ismét csak pártlisták lesznek Ukrajnában, így a kárpátaljai magyarság képviselőinek mindenképp országos párttal kell kialakítania kapcsolatot, ha továbbra is szeretne a térség egy magyar képviselőt is bent tudni a parlamentben.

Ha magyar nincs is, három magyarul tudó így is bejutott a parlamentbe: a huszti egyéni mandátumot Valerij Luncsenko nyerte el, és egy-egy magyarul beszélő képviselője bejutott az oroszpárti Za Zsittya pártnak és az NSZ-nek is.

Borítókép: A jelöltek portréi egy szavazóhelyiségben, a Kijev közelében fekvő Ivankovicsi faluban az előrehozott ukrajnai parlamenti választások előtti napon, 2019. július 20-án. MTI/EPA/Taccjana Zenkovics