Erdoğan megköszönte Orbánéknak, hogy kiállt a szíriai offenzíva mellett

A szíriai hadsereg bevonult a kurd kézen lévő Tabka, Rakka és Aín-Issza városokba, valamint több környező faluba a szíriai kurdok és Damaszkusz megállapodásának megfelelően, jelentette a szíriai állami média. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat megerősítette a hadsereg bevonulását Aín-Isszába.

Miután Mark Esper amerikai védelmi miniszter jelezte, hogy az Egyesült Államok kivonhatja a Szíria északi részén maradt ezer katonáját, a kurdok orosz közvetítéssel megállapodtak Bassár el-Aszaddal. A vasárnap kötött egyezség értelmében a kormányerők segítséget nyújtanak a kurd erőknek a török offenzíva megállításához.

A szíriai kurdok szerint fájdalmas kompromisszumra kényszerültek az Aszad-rezsimmel, de az érintett területeken továbbra is az ő kezükben marad az irányítás. A BBC szerint azonban a szíriai erők egyelőre nem mennek olyan részekre, ahol eddig a török hadműveletek zajlottak.

109 négyzetkilométert foglaltak el

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a múlt héten indított offenzívát a kurdok által lakott Észak-Szíriában. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolta szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák az Erdoğan által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”.

A tervek szerint ebbe a kurdok lakta térségbe telepítenék vissza a zömében arab és turkomán etnikumhoz tartozó menekülteket, akik a polgárháború előtt nem itt laktak. Ezzel a menekültek ugyan visszatérnének Szíriába, de komoly etnikai feszültséget okozhatna, és a török kormány szándékaival összhangban a kurdok távol kerülnének a vágyott autonómiától. Erdoğan állítása szerint a hadműveletet az általa terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen folytat.

A BBC szerint legalább 50 civil halhatott meg a harcokban Szíriában, és 18 Törökország déli részén. 56 kurd harcost öltek meg, míg Törökország négy katonájának, és a hozzá köthető 16 milicistának a halálát erősítette meg. Az ENSZ szerint 160 ezer civil menekült el eddig a harcok elől, de ez a szám folyamatosan nőhet.

Erdoğan vasárnap arról beszélt, hogy az erőik 109 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, ezen belül 21 településsel. Eddig elsősorban Rasz al-Aint és Tell-Abjadot akarták elfoglalni. Viszont Erdoğan hétfőn arra utalt, hogy a törökökkel szövetséges milíciák betörhetnek Manbídzs térségébe is, írja az MTI. Miután Trump már tavaly év végén bejelentette, hogy kivonják az amerikai csapatokat Szíriából, a török offenzívától tartva a kurdok december végén azzal a kéréssel fordultak Damaszkuszhoz, hogy vezényeljen katonákat Manbídzshoz.

Erdoğan arról is beszélt, hogy az egész offenzíva miatt nem számít problémákra Oroszországgal. A kurdok és a Moszkva által támogatott Aszad közötti megállapodás mentén megszólalt a Kreml is. Dmtirij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal az Északkelet-Szíriában zajló török offenzíva miatt. Megismételték, hogy az offenzíva kezdete után már jelezték, „nemkívánatosnak" tartanak bármilyen olyan lépést, ami fokozhatja a feszültséget.

Erdoğan visszaszólt az EU-nak

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácsülésükön arra szólították fel Törökországot, hogy azonnali hatállyal hagyjon fel az egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderőit országa területére.  Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a helyzet nagy aggodalomra ad okot, és a régió további destabilizálásával fenyeget.

Erdoğan azerbajdzsáni látogatásán megerősítette, hogy országa a nemzetközi közösség újabb felszólításai ellenére sem állítja le a múlt szerdán indított észak-szíriai hadműveletet. „Amit elkezdtünk, azt végig is visszük", fogalmazott, hozzátéve, hogy

Az EU-s külügyminiszterek közös dokumentumukban hétfőn felhívták a tagállamok figyelmét a Németország, Hollandia, Franciaország és Svédország által már bevezetett fegyverkiviteli tilalomra, és leírja, hogy a tagállamok elkötelezettek a hasonló intézkedések iránt, és megoldáson fognak dolgozni, vagy a fegyverszállítmányok korlátozását javasolják.

Erre reagálva Erdoğan azt mondta, ahogy Törökország, úgy az Európai Unió csaknem összes országa is tagja a NATO-nak. „Mégis, mióta védenek egy terrorszervezetet egy NATO-taggal szemben, vagy csak én nem tudok róla, hogy ez a terrorszervezet is NATO-tag lett?" – vonta kérdőre az EU-t a török elnök.

Ahogyan azt hétfőn az MTI-nek Havasi Bertalan elmondta, Erdogan megköszönte Magyarország kiállását Törökország mellett a nemzetközi színtéren.

Az EU-s vezetők előtt álló dilemmákat  ebben a cikkünkben szedtük össze.

Trump: Nagy szankciók jönnek

Vasárnap kurd erők bejelentették, hogy a török offenzíva miatt 785 olyan fogvatartott menekült el, akik külföldi ISIS-harcosok családtagjai lehettek. Erre is reagálva Donald Trump amerikai elnök a Twitteren azt írta, a kurdok néhányukat szabadon engedhették, hogy kiprovokálják az amerikaiak közbeavatkozását.

„Könnyűszerrel elfoghatja őket Törökország vagy azok az európai országok, ahonnan jöttek, de gyorsan kell cselekedniük ehhez. Jönnek a nagy szankciók Törökországgal szemben. Az emberek valóban azt gondolják, hogy háborút kellene vívnunk a NATO-tag Törökországgal? A véget nem érő háborúknak véget kell vetni!" – írta ki az elmúlt héten ellentmondó nyilatkozatokat adó amerikai elnök.

Trump vasárnap már kiírta, hogy a kongresszus republikánus és demokrata tagjaival együtt azon dolgozik, hogy kemény szankciókat vessenek ki Törökországra. Hétfőn aztán ismét újabb szankciókkal fenyegetett, azt ígérte, hogy Washington újra ötven százalékra emelheti a török acélipari termékek behozatali vámtarifáját, és véget vet a százmilliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi megállapodásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak.