Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

A világ 9. leggazdagabb embere megkavarja az elnökválasztást

bloomberg
2019.11.25. 19:33

Vasárnap Michael Bloomberg amerikai milliárdos üzletember, volt New York-i polgármester hivatalosan is bejelentette, amit már régóta pedzegetett, márciusban viszont még tagadott: elindul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, hogy leváltsa az „egzisztenciális fenyegetést jelentő” Donald Trumpot, és „újjáépítse Amerikát”. 

Ez már csak azért is érdekes, mert a most újra demokrata, de egy ideig republikánus, piacpárti, számos népszerű balos és liberális üzenetet (például az egészségügyi rendszer államosítását és a könnyűdrog-legalizációt) elvető, brutálisan nagy, 50 milliárd dollárt meghaladó magánvagyonnal bíró Bloomberg eléggé kilóg a balra tolódó Demokrata Párt elnökjelölti mezőnyéből.

Sőt, személyében megtestesít egy csomó olyan dolgot, amelyek ellenzésére a párt két népszerű jelöltje egész kampányát építi. 

Részben emiatt, részben késői színre lépése miatt a legtöbb elemző kételkedik benne, hogy Bloombergnek jelentős esélye lenne az elnökjelöltség elnyerésére, függetlenül attól, hogy mekkora anyagi erőforrásokat tud mozgósítani kampányában. Ennek ellenére a párt felemelkedő balszárnya és a centristább oldal közötti viaskodásba nagyon is belekavarhat.

Még egy New York-i milliárdos

A 77 éves Michael Bloomberg Wall Street-i befektetési bankárként alapozta meg a vagyonát, majd a nevét viselő pénzügyi adatszolgáltató és hírügynökség felfuttatásával lett a világ egyik leggazdagabb, legismertebb és legbefolyásosabb pénzügyi szereplője. Vagyonát 53–55 milliárd dollárra becsülik, ami Trump vagyonának 17-szerese, a Fidesz gazdasági hátországának Mészáros Lőrinc néven emlegetett nyúlványának 25-30-szorosa. A Forbes aktuális számításai szerint Bloomberg a világ 9. leggazdagabb embere.

A politikába az ezredfordulót követően lépett be, 2001-ben, a szeptember 11-i terrortámadások után republikánusként lett New York polgármestere. Kétszer újraválasztották, 2013-ig vezette Amerika legnépesebb városát – 2007-től már függetlenként –, bár ez időszak megítélése, főleg a baloldalon, minimum vegyes. Az expolgármester saját narratívájában e 12 év alatt New York egy jelentős része megújult, a leromlott ipari területek helyén irodaházak, parkok emelkedtek ki, a bűnözés csökkent, a város hagyományosan rossz negyedeinek egy jelentős részét kipucolták. Emellett olyan, akkor még radikális népegészségügyi lépéseiről lett ismert, mint a nagy cukros szénsavas italok betiltása és a dohányzási tilalom az éttermekben.

Egyúttal azonban ezen korszakban New York Amerika legegyenlőtlenebb nagyvárosa lett.

Az ingatlan- és lakásbérleti árak reálértéken ötödükkel nőttek, miközben a lakásbérlők mediánjövedelme valamelyest csökkent; a hajléktalanszállókon éjszakázók száma 30-ről 50 ezerre nőtt. A baloldali bírálatok szerint Bloomberg (és republikánus elődje, az azóta Trump ügyvédjeként funkcionáló, és az ukrajnai ügyekben és ezáltal az elnök elleni alkotmányos vádeljárásban nyakig benne lévő Rudy Giuliani) alatt a város hagyta leromlani a külső kerületeket, majd az elértéktelenedett részeket gyakorlatilag odavetette az ingatlanberuházóknak, akik aztán luxus apartmanházakat húztak fel a gettó közepén, kiszorítva onnan a korábbi lakosságot.

Hasonlóan jelentős támadási felületet jelent Bloomberggel szemben az indoklás nélküli motozás (stop and frisk): a New York-i rendőrség sokat vitatott gyakorlata az etnikai kisebbségek és a szegények vegzálásához vezetett, miközben jogvédők szerint a bűnüldözést nem segítette. Bloomberg a napokban bocsánatot is kért a dolog miatt.

Jobbra át

Bloomberg megítélésének kettősségét jelzi, hogy míg ő polgármesterségére hivatkozva úgy mutatta be magát vasárnap, mint aki képes „kemény harcokat megvívni”, és nehéz problémákat megoldani; utódja, Bill de Blasio jelenlegi New York-i demokrata polgármester (aki idén maga is kacérkodott az elnökjelöltséggel, de már kiszállt a demokrata versengésből) arról beszélt, hogy a Demokrata Párt választói számára vállalhatatlan Bloomberg múltja.

Bloomberg már 2007-ben otthagyta a republikánusokat, 2016-ban (miután hosszasan vívódott rajta, hogy függetlenként elinduljon-e az elnökségért) Hillary Clinton mellett szólalt fel, 2018-ban pedig hivatalosan is demokrataként regisztrált, és 100 millió dollárt adományozott a demokrata győzelemmel zárult félidős választási kampányra. Ennek ellenére múltja, jelene és személye sok szempontból a demokrata elnökjelölti kampány központi témáinak antitézise.

  • A párt balszárnyához tartozó, együtt olyan 40-50 százalék közötti támogatottsággal bíró Bernie Sanders vermonti és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor fő témái között ott van a vagyoni egyenlőtlenségek és a gazdagok megadóztatása (Sanders nemrég úgy fogalmazott, nem szabadna milliárdosoknak léteznie); ezzel szemben Bloomberg a világ egyik leggazdagabb embere.
  • A baloldal egy további kiemelt témája a rendkívül drága és sok embert hátrahagyó amerikai egészségbiztosítási rendszer olcsóbbá tétele és/vagy államosítása; eközben Bloomberg polgármesterként megvétózott egy tervezetet, amely kötelezővé tette volna a fizetett betegszabadságot.
  • Ahogy a fent említett indoklás nélküli motozás gyakorlata, a fűlegalizáció elutasítása, a pénzügyi szektorhoz fűződő szoros viszonya, és általában véve az állam gazdasági szerepének elvetése és piacpártisága is vállalhatatlanná teszi a demokrata balszárny körében.
  • És korábbi, a nőkkel szemben dehoneszáló kijelentései sem tesznek jót renoméjának.

Bloomberg mindazonáltal részben pont azért szállt be a kampányba, hogy ellentartson a Demokrata Párt erősödő balszárnyának, amely szerinte rossz irányba próbálja terelni az amerikai politikát. 

A balszárny megnyerése helyett a két centrista demokrata jelölt, a szűken, de az országos felmérésekben továbbra is vezető Joe Biden volt alelnök és az utóbbi hetekben hirtelen megerősödő Pete Buttigieg meleg, keresztény South Bend-i polgármester (ez egy 100 ezres indianai város) voksaira pályázik.

Kampánya nyitányán a párt egésze számára fontos liberális társadalmi ügyekre, például a fegyvertartás korlátozására és a klímaváltozásra összpontosított.

Későn jött

Az amerikai sajtó szerint Bloomberg azért döntött az indulás mellett, mert Bident és Buttigieget nem tartja esélyesnek Trump legyőzésére, Sanderst és Warrent pedig ki nem állhatja. Ugyanakkor korlátlan vagyona ellenére elég kevés esély mutatkozik arra, hogy sikerrel járjon. 

Nem jár utána a cége

A Bloomberg hírügynökség főszerkesztője egy belső emailben közölte, hogy a kampányt nagyrészt változatlanul közvetítik, ám mivel a cég szabályzata szerint nem foglalkozhatnak a tulajdonos üzleti és családi ügyeivel, erre továbbra sem fognak kitérni. Emiatt viszont úgy döntött a szerkesztőség vezetése, hogy innentől kezdve a többi demokrata elnökjelölt-aspiránshoz is kénytelenek lesznek hasonlóképpen viszonyulni, azaz nem fognak mélyebb tényfeltáró anyagokat közölni az ő pénzügyi és egyéb ügyeikről. Azt ugyanakkor nem zárták ki, hogy változtatás nélkül, vagy lapszemleként közöljenek más médiumoktól ilyen cikkeket. Bloomberg tavaly azt mondta, ha elindulna az elnökségért, nem akarná, hogy azok az újságírók, akiket ő fizet, negatív sztorikat írjanak róla.

Ennek egyik oka, hogy a keleti parton kívül nem kifejezetten ismert személy Amerikában, és akik ismerik, azok sem igazán szeretik: miközben népszerűsége alacsony, elutasítottsága magas, azaz sokan vannak, akik biztosan nem szavaznának rá. Sőt,

November eleje óta négy országos felmérésben átlagosan 2 százalékra mérték a demokrata elnökjelöltségre pályázók között.

Egy további, vállalt hátrányt jelent számára, hogy kampányát csak saját zsebéből fizeti, nem fogad el felajánlásokat. Ez azt jelenti, hogy (népszerűségi mutatóitól függetlenül) nem kvalifikálhatja magát a demokrata jelöltek tévévitájára, ennek ugyanis feltétele, hogy az ember megfelelően nagy számú pénzügyi támogatóval rendelkezzen. 

Legnagyobb hátránya pedig késői indulása: nem sokkal a jövő év elején kezdődő szavazási folyamat előtt hagyományosan nem jó ómen beszállni az előválasztásba; egy sikeres jelölt felépítéséhez ennél jóval több idő kell. Azt is többen felhozták, hogy van már egy idős, gazdag, fehér pénzember a demokrata mezőnyben, de a San Franciscó-i tőkealap-milliárdos Tom Steyer nem sok vizet zavart.

Unortodox taktika

Bloomberg mindenesetre unortodox taktikát folytat. Az előválasztáson államonként szavaznak a demokraták a jelöltekre, a folyamat február 3-án Iowában indul, aztán 11-én New Hampshire-ben, majd Nevadában és Dél-Karolinában voksolnak. Ezek azonban kis lakosságszámuk miatt kis súlyt képviselnek a végső döntésben. Ezzel szemben március 3-án, a „szuperkedden” 14 államban (és a tengerentúlon) tartanak előválasztást, köztük a két legnépesebb államban, Kaliforniában és Texasban. Ez lesz tehát a döntő nap az előválasztáson.

Bloomberg arra készül, hogy az első négy államot kihagyja, és csak a szuperkedden lép a ringbe. A jelek szerint abban bízik, hogy addigra megfogyatkozik a ma még népes, vele együtt 18 indulót számláló mezőny, és így jobb eséllyel indul. Ebben az is segítheti, hogy eszméletlen vagyonának köszönhetően ellenfeleinél jóval többet tud költeni hirdetésekre és kampányolásra (a bejelentés után máris 30 millió dollárt fordított hirdetésekre saját vagyonából).

Azt az adathívő technokrata hírében álló Bloomberg stratégái is elismerik, hogy ez rizikós stratégia. 2008-ban a republikánus oldalon pont Rudy Giuliani próbálkozott a kezdeti államok kihagyása után a népes Floridában bekapcsolódni az előválasztásba, de addigra már rég túllépett rajta a versengés. Ráadásul az is benne van, hogy Bloomberg végül pont céljával ellentétes eredményt ér el:

a centrista voksok megosztásával Biden és Buttgieg esélyeit gyengítheti, és Sanders és Warren kilátásait javíthatja megjelenése. 

Utóbbiak pedig részben azért is örülhetnek Bloomberg színre lépésének, mert kaptak valakit, akit kendőzetlenül támadhatnak párttársaik közül: az ő szemszögükből exrepublikánus, vagyonos, a nőket becsmérlő és a kisebbségeket vegzáló New York-i expolgármester réme egyes értékelések szerint tovább aktivizálhatja a párt amúgy is elég aktív balszárnyát.

A jelek szerint Trump sem fél tőle, az elnök korábban szokásos stílusában kommentálta Bloomberg indulását, azt mondta,

kicsi Michael el fog bukni. Sok pénzt fog elkölteni. Rengeteg nagyon nagy probléma van vele, vannak személyes ügyei és sok más problémája. Nem fog nagyon jól szerepelni, bár ha igen, annak örülnék. Senki ellen sem indulnék szívesebben, mint kicsi Michael.

De a médiamogul is szurkálódott kicsit, amikor arról beszélt, hogy ő nem apjától örökölte vagyonát, saját erőből lett sikeres üzletember. Trump egyébként már jó ideje beszólogat Bloombergnek, a rossz nyelvek szerint azért, mert irigyli vagyonát; a jelen állás szerint ugyanakkor az elnökséget egyelőre nem kell féltenie a másik New York-i milliárdostól.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)