Szulejmáni utóda azt ígéri, bosszút áll

Bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat az iráni állami televíziónak adott hétfői interjújában Iszmáil Gáni, aki a múlt héten az amerikaiak által meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok után került az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének élére - írta az MTI.

"Isten segítségével tovább megyünk a mártír Szulejmáni tábornok által megkezdett úton, ugyanazzal az elszántsággal, mint korábban" - jelentette ki Gáni.

Hétfőn Teheránba érkezett Szulejmáni koporsója, amelynél Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah vezette az iszlámban hagyományos temetési imát. A szertartáson több magas rangú iráni politikus jelent meg, többek közt Haszan Róháni iráni elnök, Ali Laridzsáni parlamenti elnök és Ibráhim Raiszi, az iráni igazságszolgáltatás vezetője is. Az eseményt, amelyen százezrek vettek részt, az iráni állami televízió élőben közvetítette. A Taszním félhivatalos iráni hírügynökség tudósítása szerint a hétfői az egyik legnagyobb tömeggyűlés volt az ország modern történelmében.

Az összegyűlt tömeghez beszédet intézett Zeinab Szulejmáni, a meggyilkolt tábornok lánya is, aki szintén éles szavakat intézett az amerikaikhoz. "A Közel-Keleten állomásozó amerikai katonák családjai azzal töltik majd a napjaikat, hogy a gyermekeik halálára várnak" - jelentette ki. Hozzátette: Trump "ördögi terve", hogy egymás ellen fordítsa az irakiakat és az irániakat, kudarcot vallott, és ezzel kapcsolatban méltatta az iraki parlament vasárnapi határozatát, amely felszólítja Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfőt, hogy vonja vissza az amerikai katonák behívására és ott tartózkodására vonatkozó kormányzati döntést.

Az iraki jog értelmében a parlamenti határozatok nem kötelező erejűek. Szulejmánit kedden temetik szülővárosában, a dél-iráni Kermánban.

Hétfőre virradóra az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetsége drón- és rakétatámadások veszélyére hívta fel az országban tartózkodó állampolgárai figyelmét, és fokozott óvatosságra intette őket. A közlemény Szaúd-Arábia keleti és Jemennel határos térségeit emelte ki, mint kiemelten veszélyeztetett területeket.

Szulejmáni és többek között Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milíciavezér péntekre virradóra vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Az amerikai védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el.

Ez történt az elmúlt napokban

• Szulejmáni pénteki meggyilkolása után az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval. A legfőbb vezető, Ali Hamenei katonai főtanácsadója azt mondta, katonai válaszlépésre készülnek katonai létesítmények ellen, a fegyveres erők szóvivője pedig azt mondta, ők választják meg „az időpontot és a helyszínt az ellenlépésekhez." Szulejmáni utódja is azzal fenyegetett, bosszút áll.
• Százezrek búcsúztatták Iránban Szulejmánit. A tömegben és az iráni parlamentben is azt skandálták: „Halál Amerikára!". Irán diplomáciai vonalon az USA-val szembeni közös fellépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török elnököt.
• Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
• A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze.
• Rakéták csapódtak egy iraki amerikai katonai bázisba, ott senki sem sérült meg. Az iráni eseményektől feltehetően függetlenül, de Kenyában az as-Sabáb dzsihadista szervezet támadott meg egy amerikai bázist, egy katonát és két szerződéses alkalmazottat megöltek, mielőtt visszaverték őket.
• Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. A demokraták szerint azonban vannak kérdések a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is.
• Az iraki parlament megszavazta, hogy a területükön elkövetett támadás miatt vonják ki a külföldi erőket az országból. A határozat nem kötelező érvényű, de lehetőséget ad az iraki kormány kezébe. Irakban 5000 amerikai katona, rajtuk kívül pedig sok külföldi, köztük több száz magyar is szolgálatot teljesít. Donald Trump több milliárd dolláros számlával fenyeget, ha Irak kirakná az amerikaiakat.