Libanonban már a bankokat rohamozzák a tüntetők
További Külföld cikkek
-
Határozott választ ígér Irán egy amerikai támadás esetén
- Mennyi külföldi támogatást kapott Ukrajna a háború három éve alatt?
- Bajban a Pepsi és a Coca-Cola, egyik legfontosabb alapanyaguk háborús övezetbe került
- Független igazságszolgáltatás vagy a francia demokrácia kivégzése? – reagálnak a politikusok Marine Le Pen elítélésére
- Folytatódik a mianmari földrengés túlélői utáni kutatás, utórengésektől tartanak a szakemberek
Három Irán-barát milicistát bombáztak le Szíria közepén
Újabb légicsapás volt Irakban, nyolc Irán-barát milicista halt meg
Ezúttal valószínűleg izraeli gépek támadták az egyik legnagyobb iráni támaszpontot.
Három siíta milicista halt meg egy kedd éjszakai légicsapásban, melyet szinte biztosan az izraeli légierő hajtott végre a T4 jelzésű közép-szíriai bázis ellen. Szíriában rengeteg olyan férfi harcol, akiket Irán – a nemrég meggyilkolt Kászim Szulejmáni vezetésével – Irak, Pakisztán és Afganisztán síita lakosai közül toborzott, majd képzett ki. Ezeket az Aszad-rezsimért küzdő külföldi harcosokat és azok bázisait az Irán és szövetségi rendszere által fenyegetett Izrael a polgárháború 2011-es kitörése óta több száz bevetésben támadta, és a 2020-as évben ez a második ilyen jellegű csapás.
Leverték a kirúgott hírszerzők puccskísérletét
Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, Szudán "szuverén tanácsának" vezetője szerdán bejelentette, hogy leverték a biztonsági és hírszerzési szolgálatok elbocsájtott munkatársainak keddi puccskísérletét. Az országot a választásokig még hátralevő hároméves átmeneti időszakban irányító testület vezetője szerint a „puccsisták” az országot 30 éven át irányító, tavaly áprilisban megbuktatott Omar el-Besír elnök biztonsági és hírszerzési szolgálatainak egykori emberei voltak, akik kevesellték a leszerelésüket követően megkapott végkielégítési csomagot.
A reptéren kitört, több órán keresztül elhúzódó tűzharcban al-Burháni szerint kettő katona veszítette életét.
És a zendülők két kisebb olajkutat is elfoglaltak, melyeket azonban pár óra múlva vér nélkül visszafoglaltak a kormánycsapatok. Az nem világos, hogy valóban puccsról volt-e szó, vagy csak egy néhány elégedetlenkedő által kirobbantott követő lövöldözésről - kedden a kormánycsapatok vezetője még kizárta az előbbi lehetőséget.
(MTI)
Libanonban már a bankokat rohamozzák
Libanonban hiába mondott le tavaly novemberben a miniszterelnök, az országot politikai és gazdasági értelemben hibernáló, iszonyatos korrupciót eredményező felekezeti hatalommegosztás ellen tiltakozó korrupcióellenes tüntetések azóta is folynak.

Miután a libanoni font elveszítette vásárlóértékének felét, és készpénzhiány is fellépett, az amúgy inkább kreatív, mintsem erőszakos elitellenes tüntetők haragja a bankok ellen fordult, kedden már több helyen is bezúzták a pénzintézetek homlokzatát. A közhangulatra jellemző, hogy a bankszövetség sem „az igazi forradalmárokat“ hibáztatta, hanem „a zsoldos csőcseléket“ és a kormányalakítással bíbelődő politikai pártokat. Jan Kubis, az ENSZ libanoni ügyekért felelős különleges koordinátorsa is azt posztolta ki, hogy
Politikusok, ne az embereket hibáztassátok a veszélyes káoszért, hanem magatokat!
2000 török zsoldos érkezett Líbiába
Törökország az általa támogatott, de egyre kevesebb valódi hatalommal rendelkező hivatalos líbiai kormány érdekében – Moszkvával egyeztetve – tűzszünetet kezdeményezett, azonban a Moszkva mellett Egyiptom és Szaúd-Arábia támogatását is élvező (és nem mellesleg nyerő helyzetben lévő) Halífa Haftar Moszkvában úgy döntött, nem írja alá a fegyvernyugvást részletező dokumentumot. A diplomáciai fiaskót Hulusi Akar török védelmi miniszter azzal próbálta magyarázni, hogy
Még korai azt mondani, hogy Líbiában összeomlott a vasárnap életbe lépett tűzszünet
Az orosz védelmi minisztérium sem maradt el a törököktől a hurráoptimizmus területén: a tárca szerint Haftar tábornok "pozitívan viszonyul a dokumentumhoz". Közben kiderült, hogy Ankara a hozzá hű szíriai milíciák egy részét átdobta a líbiai frontra, nagyjából 2000 harcos légiúton meg is érkezett a megvédendő Tripoliba. A papíron az Aszad-rezsim megdöntéséért harcoló szíriaiakat Törökország az utóbbi években leginkább a szíriai kurdok leverésére vetette be, most pedig egy számukra teljesen érdektelen fronton kell helyt állniuk. Hogy mi motiválja őket? A pénz. Ugyanis miközben odahaza alig száz dollárnyi zsoldot kaptak, a líbiai expedícióra a törökök ennek a tizenötszörösére tettek ígéretet. A török intervenció kiszámíthatatlan következményekkel járhat a 2011 óta változó intenzitással zajló polgárháborúban, de a helyiek attól tartanak, hogy Afganisztánhoz, Szíriához vagy Irakhoz hasonlóan itt sem lesz jó vége a külföldi harcosok beáramlásának.
Rajtaütöttek a török MTI kairói irodáján
A líbiai török beavatkozás keltette hullámok elérték a az Anadolu török állami hírügynökség kairói irodájának négy dolgozóját is, akiken kedd este rajta ütött az egyiptomi rendőrség. A hatóságok egészen szerda reggelig tartottak házkutatást az Anadolu irodájában. A rendőrök lefoglalták az alkalmazottak - három egyiptomi és egy török állampolgár -útleveleit, mobiltelefonjait és számítógépeit, megakadályozva, hogy kapcsolatot teremtsenek a külvilággal. A rendőrök az Anadolu helyszínre érkező ügyvédjének nem árulták el a razzia okát, majd kitessékelték őt a helyiségből.
Kedd éjjel a hírügynökség egyik egyiptomi állampolgárságú női dolgozóját szabadon engedték, de a többieket a szerda reggeli órákban ismeretlen helyre szállították, és azóta sem adtak tájékoztatást a tiltakozó török illetékeseknek az előállítottak hollétéről. Egyiptom régóta neheztel Törökországra a Nílus mentén keményen üldözött Muszlim Testvériség iszlamista szervezet felkarolása miatt, és Líbiában is egymással szemben álló feleket támogatnak.
(MTI)