Netanjáhu visszatért, karnyújtásnyira a választási győzelem

Benjamin Netanjáhu pártjának a kormányfő ellen folyó korrupciós perek és a kampánya utolsó előtti napján kirobbant botrány ellenére sikerült megnyernie a hétfői izraeli parlamenti választást, és a törvényhozás 120 mandátumából 37-et bezsebelnie – derült ki a 13-as csatorna hétfő késő este publikált exit polljából. Azaz miután 2019 szeptemberében a Likud 6 mandátumot vesztett áprilisi eredményéhez képest, most ebből ötöt sikerült visszaszereznie. Ami Netanjáhu szempontjából még fontosabb, eddigi koalíciós partnerei, a vallásos szélsőjobboldali pártok összesen 23 mandátumot szereztek, azaz

Egyébként Netanjáhu egy újabb miniszterelnöki ciklussal sem szabadulna meg az ellene indult három korrupciós eljárástól, de politikai mozgástere nyilván megnőne, ha nem ügyvezető kormányfőként kéne lavíroznia.

Riválisa, a Beni Ganc volt vezérkari főnök által vezetett Kék-fehér elnevezésű, 2018-ban alakult formáció csak egy mandátumot vesztett, így összesen 32 képviselőt küldhet a kneszetbe. Ahogy szeptemberben, úgy ismét az arab pártok Közös Listája lett a harmadik, méghozzá a 13-hoz képest egy helyet javítva, 14 mandátummal – mondjuk eredményük abból a szempontból irreleváns, hogy egyik nagy pártformáció számára sem jöhet szóba koalíciós partnerként. A választás nagy vesztese a valaha dicsőbb napokat látott Munkapárt, a zöld baloldali Merec és a Geser pártszövetsége volt, mely tagpártjai tavaly őszi szerepléséhez képest öt mandátumot rontott, és csak 6 képviselői helyet szerzett.

A kormánykoalíciót 2018-ban felrobbantó, elsősorban a volt Szovjetunióból bevándorlókat, illetve azok leszármazottait képviselő, szekuláris nacionalista Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk), illetve elnöke, a volt hadügyminiszter Avigdor Libermann számára sem jött be a két blokk közötti több mint egyéves kötéltánc: két helyet vesztve, 6 mandátumra számíthat.

Az exit poll hitelességét erősíti, hogy egy másik tévécsatorna, a 12-es, illetve az izraeli közszolgálati adó, a Kan exit pollja is nagyon kis eltérésekkel, de ugyanezt az eredményt hozta ki; a Netanjáhu vezette koalíció mind a három exit poll szerint 60 mandátumra számíthat. A felméréseket az egybevágó mérések miatt minden párt valós eredményként kezelte, Benjamin Netanjáhu kijelentette: „Nagy győzelem ez Izrael számára”, a miniszterelnökről – úgy tűnik – harmadszori nekifutásra is visszapattanó Beni Ganc azt posztolta, hogy „folytatjuk az értetek vívott harcunkat”. A Közös Lista vezetője is ünnepelt, Ajmán Odeh szerint a 14-15 mandátum

a parlamentarizmusban tett legnagyobb előrelépés az arabok és a zsidók számára egyaránt.

A végeredmény csak éjszaka születik meg, de mivel utolsóként az inkább jobbra szavazó fegyveres erők tagjainak szavazatai érkeznek be, ezért lehet, hogy Netanjáhu koalíciója kedd hajnalra eléri a bűvös 61 mandátumot.

Ahhoz képest, hogy a mintegy 6 453 255 izraeli választópolgárnak tizenegy hónapon belül már harmadszor kellett voksolnia, és többen tartottak attól, hogy a koronavírustól való félelem is visszatartó erő lehet (5630 választó csak különleges biztonsági körülmények között, koronavírus-gyanú miatt felállított karanténokból szavazhatott), a végső, 71 százalékos részvételi arány nemcsak az április és szeptemberi részvételt múlja felül, hanem 1999 óta a legjobb eredménynek számít (Ehud Barak ekkor vetett véget Netanjáhu első miniszterelnöki ciklusának). Bár egyelőre nem jöttek ki elemzések, de a 14-15 arab mandátumból arra lehet következtetni, hogy a palesztin területen létesített illegális zsidó telepek Izraelhez csatolása, illetve Netanjáhu már hagyományosnak mondható arabellenes gyűlöletkampánya a zsidó állam arab polgárait is a szokásosnál nagyobb számban mozgósította.

(Times of Israel, Jerusalem Post)