Ha megjelennek, beteríthetik az eget, és mindent letarolhatnak

A repülő sáskarajok még az eget is elfeketíthetik, annyira elszaporodhatnak.

– erről beszélt a BBC-nek egy kenyai gazda, Ali Bila Waqo, aki szemtanúja volt egy korábbi, 1960-as évekbeli sáskajárásnak. És a férfi leírása talán nem is olyan túlzó: a sáskajárás olyan szörnyű következményekkel járhat, hogy Isten többek között ezzel is sújtotta Egyiptomot, Mózes második könyvében. Waqo most újra kénytelen megküzdeni a rovarinvázióval, de nem ő az egyetlen földművelő, akinek az összes terményét letarolták a sáskák. Kelet-Afrika szerte lecsupaszítottan áll szinte minden termőföld a falánk egyiptomi vándorsáskák miatt: ellepték Jement, Etiópiát, Kenyát, és Szomáliát, és eddig nem úgy tűnik, hogy csillapodna az inváziójuk.

Az állat, amit jobban szeretünk antiszociálisan

Bár elsőre nem feltétlenül tűnhet olyan problémás rovarnak a sivatagi avagy egyiptomi vándorsáska, azon kívül, hogy kifejezetten ronda állat, súlyos károkat okozhat, ha elszaporodik. Ennek megértéséhez érdemes röviden megvizsgálnunk a sáska jellemzőit, amelyek oda vezetnek, hogy ne csak mi, de akár egy egész ország gazdasága is a falra másszon tőlük.

A sivatagi vagy egyiptomi sáskák kétféleképpen viselkednek. Az egyik lehetőség, hogy egyedül éldegélnek, ami általában nem jelent problémát. A másik eshetőség viszont annál inkább: ha a rovarok egybegyűlnek és mindenféle hormon (például szerotonin) hatására elkezdenek „társaságkedvelőek” lenni. Ilyenkor rajokba verődnek, és lecserélik barna rejtőzködő színüket egy divatosabb élénksárgára. Ezután a rajok elkezdenek mindenhová együtt mozogni, és szó szerint oda mennek, ahol ennivalót találnak. Egy sáskaraj akár napi 150 kilométert is képes megtenni, nem ritka, hogy egy tengert is képesek átrepülni.

Ráadásul a sáska egy nap alatt saját testsúlyának megfelelő mennyiségű zöldet képes elfogyasztani. Egy egy négyzetkilométer kiterjedésű raj, ami akár 80 ezer egyedből is állhat, 35 ezer emberrel ér fel fogyasztás terén. A sáskák életmódjáról, és hihetetlen kártékonyságáról itt írtunk bővebben. 

Röviden, a sivatagi sáskaraj:

• iszonyú mennyiségű növényt képes felzabálni,
• nagyon gyorsan szaporodik, néhány hét alatt megsokszorozza létszámát,
• gyorsan terjed, mivel nagy távolságokat képes megtenni, hogy élelemhez jusson.

Mégis honnan jönnek?

A felsorolt tulajdonságaik miatt a sáskarajok rekordsebességgel terjedhetnek az országok között. Csakhogy a rovarinvázió nem egyik pillanatról a másikra tört ki: a BBC szerint valójában már 2018 óta növekedett a sáskák száma az Arab-félsziget környékén. A mostani sáskajárás oka az ottani időjárásra, a 2018-19-ben gyakori ciklonokra és heves esőzésekre vezethető vissza. A sivatagi sáskák jellemzően 30 ország területein élnek Nyugat-Afrika és India között. Viszont az Arab-félsziget két évvel ezelőtti nedves időjárása miatt a sáskák több generáción keresztül zavartalanul szaporodhattak. 

Persze, nem véletlenül egyiptomi vándorsáska e kellemetlen rovar neve. 2019 elején a rajok Jemen, Szaúd-Arábia és Irán felé vették az irányt. Ott aztán még tovább sokasodtak, és fél év múlva, a Vörös-tengert átrepülve Etiópia, Szomália és Kenya felé vették az irányt. Csakhogy egyik ország sem tud megfelelő eszközökkel küzdeni ellenük:

Eleszik az ember elől a termést

A vészcsengőt már novemberben megszólaltatta az ENSZ, amikor nyilatkozatban szólította fel Etiópiát, hogy sürgősen intézkedjenek annak érdekében, hogy a sáskajárvány ne terjedjen tovább. De hiába küldött a kormány permetező repülőgépeket a helyszínre, nem sikerült megakadályozni a sáskákat a pusztításban. Az ország egy részén úgy elszaporodtak, hogy az ottani egyik legfontosabb gabonát, a teff nevű növényt tulajdonképpen teljesen elpusztították.

Ez alapján azt jelentették Etiópiából, hogy

Persze a jóllakott sáskarajok nem álltak meg sziesztázni, illetve egy kicsit mégis: a nagy jólétben, szokásukhoz híven szaporodni kezdtek, és miután Etiópia nem fedezte az igényeiket, tovább vonultak a környező országokba, hogy az ottani növényvilágot is tönkreegyék. Az első sáskaraj december 28-án lépte át a kenyai határt, ahol 70 éve nem volt olyan sáskajárás mint most. 

#KenyaRepent, Behold Locust at your doors step.

Look at them as they leap along the mountaintops. Listen to the noise they make—like the rumbling of chariots, like the roar of fire sweeping across a field like a mighty army moving into battle.
Joel 2:5pic.twitter.com/O2AIkf46PK

— Delphine Evelyne (@DelphineEvelyn1) February 25, 2020

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint Kenyában a gazdaság nagy részét a mezőgazdaság teszi ki, a GDP 27 százalékát adja. Az ország lakosságának 40 százaléka földműveléssel foglalkozik, illetve nagyon sokan vannak még, akiknek közvetve ez az iparág ad munkát, például fuvarozóként.

Egy kenyai anya az ITV News videójában arról beszélt, hogy a terményeinek felét elveszítette a sáskák miatt, amik már a virágokat megették. A növénytermesztésből fedezte eddig a gyerekei ruházkodását és iskoláztatását. Hiába ijesztik el a gazdák kiabálással és a termőföldön szaladgálva a sáskákat, a rajok hamar visszatérnek, és ott folytatják a pusztítást ahol elkezdték. Mint kiderült, egy sáskaraj még egy repülőgépet is el tud tántorítani a leszállástól.

A helyiek szerint a környéken évek óta alig volt csapadék, de idén végre újra esni kezdett. Az esőknek örvendező gazdák viszont nem ünnepelhettek sokáig, mivel nem csak a termés indult növekedésnek, hanem a sáskarajok mérete is. A rovarok elszaporodásának oka egyesek szerint pont a nedves időjárás volt, a nőstények ugyanis az ázott homokba rakják le petéiket. A szakértők a klímaváltozás okozta szokatlan esőzéseknek tulajdonítják a rovarok rendkívül gyors szaporodását. Ha a peték kikelnek, néhány héten belül ők is képesek lesznek szaporodni, de addig se unatkoznak, mert még több zöldet fogyasztanak el.

Etiópián és Kenyán kívül Uganda, Tanzánia, és Dél-Szudán is komoly veszélyben van. Hogy most merre hadjáratoznak a sáskahadak, azt ezen az interaktív térképen lehet követni. Mondanunk se kell, hogy egyik ország gazdasága sem túl jó világviszonylatban, és Etiópiához hasonlóan mindegyikük főleg mezőgazdaságból él.

Dél-Szudánban például épphogy véget ért a polgárháború, az ország nagy része amúgy is komoly élelmiszerhiánnyal küzd. A szakértők szerint még a rovarinvázió nélkül is több mint 1,3 millió gyerek éhezik az országban, és ezt a helyzetet csak tetézi a nemrég hozzájuk is betörő, 2000 egyedből álló sáskahadsereg.

Van, ahol kacsákat vetnek be ellenük

Az ENSZ februárban ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy biztosítson 76 millió dollárt (kb. 23 milliárd forintot) az érintett területek rovarirtós permetezésére. Ebből 22 milliót már sikerült összegyűjteniük. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo 8 millió dolláros (kb. 400 millió forintos) segélyt ígért a sáskajárvány felszámolására. 

Ha nem teszünk semmit, akkor az ENSZ Élelmezési Programjának (WFP) kb. tizenötször ennyi pénzre, több mint 1 milliárd dollárra (kb. 309 milliárd forintra) lesz szüksége, hogy segítsen azokon az embereken, akiket a termények és élelmiszerek elvesztése sújt. Sokkal jobb befektetés megfékezni a katasztrófát Kelet-Afrikában, mint a következményeire reagálni

– mondta az ENSZ Élelmezési Programjának vezetője, David Beasley.

Bár kutatnak környezetkímélőbb eljárások után, jelenleg a rovarirtó az egyetlen jól ismert ellenszer a sáskákkal szemben (bár Pakisztánban igyekeznek majd kacsákkal felzabáltatni őket). Kenya repülőgépekről szórja a kártevőkre, Ugandában a hadsereg katonái mennek, és permetezik a rovarokat, egyelőre mégse tűnik úgy, hogy eredményes lenne a küzdelem.

Mivel a sáskák mind Afrikában, mind az Arab-félszigeten vígan szaporodnak, így még nehezebb megfékezni a terjedésüket. A fenyegetett országoknak nagyon fontos, hogy időben felkészüljenek a sáskatámadásra. Ha nem sikerül megfékezni a rovarok további vándorlását és szaporodását, júniusra már ötszázszor nagyobb számban pusztíthatják majd a termést.

(Nyitókép: A sivatagi sáska. Fotó: Luke Dray/Getty Images)