Ha valamiben nem bíznak a svédek, az az egészségügy

Svédországban jelenleg 821 koronavírusos megbetegedést jelentettek, ebből egy beteg gyógyult meg, és két halálos áldozat van. 

Szombaton közölték, hogy a koronavírus-fertőzés elérte azt a szintet az országban, amikor már nemcsak egy-egy elszigetelt esetről vagy fertőzési láncról beszélhetnek, hanem a járvány szabadon terjed az ország lakosai között, ezért a svéd közegészségügyi hatóság azt a meglepő döntést hozta pénteken, hogy felhagynak a széles körű teszteléssel és a fertőzöttek számának napi közlésével.

A szervezetet vezető Anders Tegnell ugyanis úgy véli, hogy az intézkedések a fontosak, nem pedig a számadatok, főleg, hogy könnyen lehet, már most is sokkal nagyobb mértékű a fertőzés, mint ahogyan azt gondolják. A némileg meglepő stratégiát a főváros, Stockholm térségében már be is vezették, és egy hét alatt az egész országra kiterjesztik. De nem ez az egyetlen szokatlan svéd döntés.

Nem zárják be az iskolákat 

A stockholmiak egyelőre nyugodtak – mondja Simon András, a stockholmi Karolinska Intézet, Európa egyik legnagyobb orvosi egyetemének kutatója, aki hosszú ideje él Svédországban. Ezen az egyetemen éppen a távoktatásra átálláson dolgoztak a hét végén, a száz főnél több diákot érintő előadásokat ezentúl online tartják meg. (Ez nem általánosan kötelező, ők döntöttek így.) Svédországban nemrég tiltották be az 500 főnél nagyobb rendezvényeket, Simon előző hétvégén még színházban volt, telt házas előadáson, erre most már Stockholmban sincs mód.

„Norvégiában és Dániában sokkal szigorúbb intézkedéseket hoztak, de az itteni közegészségügyi hivatal járványügyi vezetője szerint a svéd egészségügy megfelelően felkészült, egyelőre nincs szükség többre” – mondta Simon, hozzátéve, hogy a hivatal szerint leginkább az szól az iskolabezárások ellen, hogy akkor a gyereket nevelő egészségügyi dolgozók nem tudnának dolgozni, vagy a nagyszülőkre bíznák a gyerekeiket, ami szintén nem lenne szerencsés.

Nem bíznak az egészségügyben

A magyarokra jellemző élelmiszer-felvásárlást eddig nem tapasztalták Stockholmban, bár a WC-papírok és a háztartási cikkek némileg megfogyatkoztak. Csütörtök estétől viszont már kezdtek kiürülni az élelmiszerboltok polcai is, igaz, még mindig nem olyan mértékben, ahogy egy ideig Budapesten. Stockholmban egyébként a plázákban valamivel kevesebben vannak, de a vendéglők és a kocsmák továbbra sem üresek, az utcai maszkviselés pedig egyáltalán nem jellemző.

Elmondása szerint már a járvány előtt túl volt terhelve több kórház sürgősségi részlege, előfordult 6-8 órás várakozás is, ezért többen attól tartanak, hogy az ellátórendszer nem fogja bírni a járvány miatt megnövekedett igényeket. „Itt jellemző, hogy az emberek erősen bíznak az államban, de az egészségügyben pont ellenkezőleg” – mondta.

Bár szerinte a svéd média tudósításaiból egyértelműen lejön, hogy Svédország az erősen érintett országok közé tartozik, nem tapasztalták, hogy kiemelkedően sok embert tesztelnének. „Benne van a pakliban, hogy két hét múlva ott tartunk, ahol most az olaszok, de egyelőre az emberek nem aggódnak túlságosan.” Érdekesség, hogy a legnagyobb svéd napilap hosszan foglalkozott annak az iráni-svéd egyetemistának a történetével, aki Magyarországon került karanténba koronavírus gyanújával, és aki az Instagramon részletesen beszámolt a szerinte méltatlan bánásmódról.

A gócpont Stockholm

Az első svéd beteget január 31-én regisztrálták, egy jönköpingi kórházban lett pozitív a tesztje egy húszas éveiben járó svéd nőnek. A fiatal nő Vuhanból jött haza, megérkezésekor még semmilyen tünete nem volt, pár nappal később viszont köhögni kezdett. Ezután jelentkezett az orvosnál, elkülönítették, az állapota nem volt súlyos. Ő az egyetlen Svédországban, aki azóta már meg is gyógyult. Mivel hazaérkezése után rögtön önkéntes karanténba vonult, nem lépett kapcsolatba senkivel, a svéd hatóságok bíztak benne, hogy nem terjed tovább a járvány.

A következő eseteket majdnem egy hónappal később, február 26-án jelentették Göteborgból. Egy harmincéves férfi Észak-Olaszországból tért haza, három nappal később lett rosszul, ekkor állapították meg, hogy koronavírussal fertőzött. Másnap öt újabb esetet regisztráltak, közülük ketten az Olaszországból hazatért férfival voltak kapcsolatban, egy harmadik személy pedig szintén Olaszországból jött haza.

Ezután már minden napra jutottak új esetek, a legtöbb svéd beteg olaszországi utazása során kapta el a vírust, vagy Olaszországból hazatért személlyel érintkezett, de akadt, aki Iránból jött haza, és olyan is, aki németországi üzleti útján fertőződött meg egy olasz kollégájától. 

De jelenleg Svédország huszonegy megyéjéből szinte mindegyik érintett. A vírus terjedése március első hetében gyorsult fel, az elmúlt napokban pedig tovább nőtt az esetszám, kedden 96, szerdán 144, csütörtökön pedig 187 új megbetegedést regisztráltak. Pénteken 127 új esetet jelentettek. Ez gyors terjedés, de még mindig nem mérhető ahhoz, ami Olaszországban zajlott ekkora esetszámnál, mert ott intenzívebben nőtt a betegek száma. 

Az első svéd halálos áldozat március 11-én halt meg a Karolinska egyetemi kórházban, Stockholmban. A 70 éves betegnek a koronavírus-fertőzés mellett egyéb betegsége is volt.

Március elején döntöttek úgy a svéd hatóságok, hogy a szakemberek házhoz fognak menni tesztelni a koronavírus-gyanús betegeket. Az eljárás szerint ha egy háziorvos úgy ítéli meg a telefonos, internetes egyeztetés után, hogy a betege valószínűleg koronavírusos, akkor a megfelelően kiképzett egészségügyi csapat védőfelszerelésben az otthonában keresi fel a beteget, és ott vesznek tőle mintát. Így amíg valakinek nem lesz pozitív a tesztje, addig nem kell kórházba mennie. Ennek mostantól vége, a széles körű tesztelést befejezték.

(Borítókép: Tábla a svéd Uppsala Egyetemi Kórháznál. Fotó: Fredrik Sandberg / AFP)