Jeromos
9 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Minden cégnek és pártnak legyen női vezetője is?

000 1JX4QW
2020.07.18. 11:10 Módosítva: 2020.07.18. 11:35
Németországban két területen is vita folyik arról, hogy több női vezető legyen. A német család- és nőügyi miniszter a tőzsdei cégek igazgatóságában szeretne látni legalább egy nőt, a német Kereszténydemokrata Unióban (CDU) pedig olyan javaslat készült, hogy 50-50 százalék legyen a nők és férfiak aránya a párt helyi, regionális és országos vezető testületeiben. Ezeket az elképzeléseket sokan vitatják.

Támadják a vezetői kvótát

A német parlament már 2016-ban elfogadta azt a törvényt, amely a tőzsdén jegyzett cégek felügyelőbizottságaiban legalább 30 százalékban határozta meg a nők arányát. Angela Merkel nagykoalíciós kormányában ezt szeretné még jobban kiterjeszteni a szociáldemokrata Franziska Giffey, aki miniszterként a családok, a nők, a nyugdíjasok és az ifjúság helyzetének javításáért felelős. A felügyelőbizottságok női kvótája az eddigi 100 cég után már 600 cégre vonatkozna, de a leginkább vitatott javaslat az, hogy 

2021-TŐL A TŐZSDEI CÉGEK VEZETÉSÉBEN IS LEGYEN LEGALÁBB EGY NŐ.

Ez az előírás azokra a vállalatokra vonatkozna, amelyeknek legalább 2000 alkalmazottjuk, és legalább 4 fős igazgatótanácsuk van – hasonló módon, mint Kalifornia államban. A német törvénytervezet már a kancellári hivatalban van, és Giffey még idén el akarja fogadtatni a Bundestaggal, de nem biztos, hogy ez sima ügy lesz.

Az elképzelés igencsak vegyes reakciókat váltott ki. Előkerültek az ilyenkor szokásos érvek és ellenérvek. Wiebke Andersen, a nők vezető gazdasági pozíciójáért kiálló Allbright Alapítvány ügyvezetője azt mondta: rendkívül aránytalan, hogy kevesebb mint 10 százalék a nők aránya a német cégek vezetésében, miközben nagyon magas a kiválóan képzett női menedzserek száma. Wiebke szerint itt az ideje, hogy a cégek modernizálják a vezetői struktúrákat, a sokszínűbb vezetői teamek ugyanis jobb és jövedelmezőbb döntésekhez vezetnek, írta a Tagesspiegel.

A szociáldemokrata családügyi miniszter terve ellen azonban elég sok ellenérv szól. Vajon a politikának lehet ennyi beleszólása a gazdaság ügyeibe? Sokak szerint ezen a téren is működnek a gazdaság önszabályozó mechanizmusai: a vezetők kiválasztása a cégek belső ügye, fontos szerepe van benne a teljesítménynek és az ambícióknak. Ha kívülről akarnak nyomást gyakorolni a cégekre a vezetők kiválasztásánál, az elsietett és hibás döntésekhez, végső soron pedig gazdasági károkhoz vezethet.

  • Jó megoldás törvényekkel előírni, hogy több női vezető legyen?
  • Hátrányba kerülnek a férfiak, ha női kvótát alkalmaznak?
  • A politika előírhatja a gazdaságnak, hogy milyen vezetőket válasszon?
  • Milyen eszközökkel lehet elősegíteni, hogy több nő kerüljön vezető pozícióba?

A női kvóta mellett érvelők szerint a nők a munkaerőpiacon és a vezető beosztásokban diszkrimináció áldozatai, és ezt kell mérsékelni a kvóta alkalmazásával. Az ellenzők szerint azonban ez a férfiak diszkriminációjához vezet, hiszen egyes iparágakban eleve alacsonyabb az ott dolgozó nők aránya, másrészt a kvóta miatt tehetséges férfiak szorulhatnak ki a vezetésből. Erre hozta azt a példát a német sajtó, hogy a Daimler AG dolgozóinak csak 13,9 százaléka nő, így igazságtalan lenne, ha mondjuk a vezetők körében 40 százalékban határoznák meg a nők arányát.

Norvég felmérések azokat a félelmeket nem igazolták, hogy  a női kvóta miatt kevésbé kvalifikált emberek kerülnek a vállalatok vezetésébe. Norvégiában az igazgatótanácsokban alkalmazott 40 százalékos női kvótánál az látható,

a női aspiránsok átlagosan magasabb végzettséggel kerültek be a vezető testületekbe.

A női kvóta radikális ellenzői emögött titkos „hatalomátvételi törekvéseket” sejtenek, és azt a kérdést feszegetik, hogy vajon miért csak a vezető pozíciókban akarják kötelező előírásokkal garantálni a nők kívánatos arányát. Ha már esélyegyenlőségről beszélünk, akkor vonatkozzon ez a kvóta a munkaerőpiac középső és alsó szintjére is, mondják, és akkor ebbe beleértendő a nők nagyobb szerepvállalása a  szemétszállítási, a csatornatisztítási vagy éppen a veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó szektorban is.

A cégek óvatosak

A Volkswagen cégcsoport egyelőre nem akart nyilatkozni Giffey elképzeléseiről. A wolfsburgi cég vezetésében egyébként van nő Hiltrud Dorothea Werner személyében, aki a jogi és integritási ügyekért felelős igazgató. Ugyanezt a posztot tölti be a Daimlernél Renata Jungo Brüngger, és a stuttgarti székhelyű cég vezetésében egy másik nő, Britta Seeger is helyet kapott, aki a Mercedes-Benz forgalmazásért felelős igazgatója. A Daimler azt vállalta, hogy 2020 végéig 20 százalékra emeli a női vezetők arányát (tegyük hozzá, hogy ez most 19 százalék), a Bosch mint beszállító is középtávon 20 százalékos kvótát akar elérni. A Volkswagen céljai szerényebbek: a cég 2021 végéig szeretné elérni az első vezetői szinten a 13 százalékos női arányt, ami most 10 százalékon áll. 

Ezek a céges vállalások nem minden esetben érintik a legfelsőbb vezetést, a C-levelnek nevezett legfelsőbb szintre ritkán jutnak el nők. Németországban is csak tavaly októberben jelent meg a DAX-cégek között az első női csúcsvezető Jennifer Morgan, az SAP társelnöke személyében. A német cégek 70 százaléka ráadásul nem is határozott meg semmilyen célt a női vezetők arányáról. A német családügyi miniszter azzal érvel, hogy önkéntes vállalásokkal nem lehet semmire menni, mert ezekből vagy lesz valami vagy nem.

Egy fejvadász a Tagesspiegelnek azt írta: korábban mereven elutasította a női kvótát, de ma már másként gondolkozik róla. A politikának azonban nem előírásokkal, hanem olyan eszközökkel kellene segíteni, amelyek az üzleti szférában dolgozó nőknek esélyt biztosítanak arra, hogy egyáltalán eljussanak a vezetői pozíciók közelébe. A társadalomban 50 százalék a nők aránya, a 200 tőzsdén jegyzett német cégben 6,7 százalékot tesznek ki a női vezetők.

Ha nem történik semmi, a Német Gazdaságfejlesztési Intézet számításai szerint 60 évbe telne, amíg kiegyenlítődne a nők és a férfiak arány a vállalatok vezetésében.

A vállalatok csúcsvezetői székeiben javarészt idősebb férfiak ülnek, akik karrierjük korábbi állomásain sem nagyon találkoztak női vezetőkkel, így az utánpótlásról szóló döntésnél is elsősorban férfiakat választanak ki. A fejvadász szerint az áttörést az hozhatná meg, ha kialakulna a női vezetők kritikus tömege, amely már nem tartaná ördögtől valónak a női vezetők kinevezését. Ehhez azonban az kell, hogy legyenek nagy felelősséggel járó posztot vállaló, jó vezetői képességekkel rendelkező, operatívan cselekedni képes nők, akiknek természetesen nemcsak a vezetéssel járó sikereket, de a kudarcokat is át kell élniük, ahogy férfi kollégáiknak.

Politikai kérdés lesz 

A női kvóta ügye kezdettől Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) egyik fajsúlyos témája. Már 2016-ban is a szociáldemokraták verték keresztül nagykoalíciós partnerükön, a CDU-n a felügyelőbizottságokra vonatkozó 30 százalékos kvótatörvényt. Amikor Merkel negyedik kormányát nagy nehezen sikerült összehozni, abban is akkurátusan ügyeltek a megfelelő arányokra: 6 férfit és 6 nőt neveztek ki miniszternek. 

Most még kérdéses, hogy az új  szociáldemokrata javaslat megkapja-e a támogatást a koalíción belül. A CDU gazdasági tanácsa és a berlini gazdasági minisztérium már jelezte, hogy ez a változtatás a jelen helyzetben csak plusz terhelést jelentene a koronavírus-járvány miatti válsággal küszködő vállalatok életében. Az is kérdés, hogyan viszonyul mindehhez Angela Merkel. Róla ugyan ismert, hogy nem tartozik a női kvóta feltétlen hívei közé, de úgy tűnik, a mostani kezdeményezést támogatja.  Giffey nemrég a kancellárral egyeztetett az ügyről, és Merkel a találkozó után azt mondta: 

egyáltalán nem tartom kielégítőnek, hogy még most is vannak olyan tőzsdén jegyzett cégek, amelyeknek a vezetésében egyetlen egy nő sincs.

A kancellár azonban hozzátette azt is: a vita lezárásához időre van szükség, ő pedig tisztában van azzal, hogy a hivatali ideje véges. (Merkel már korábban bejelentette, hogy 2021-ben visszavonul, nem indul újra a kancellári posztért).  

Női vezetőket a CDU-ba!

Talán csak véletlen egybeesés, de a női kvóta ügye ezzel párhuzamosan Merkel pártjában is napirendre került. Már idén távozik ugyanis a CDU elnöki posztjáról a korábban Merkel utódjának szánt, de végül kudarcot vallott Annegret Kramp-Karrenbauer, aki 2018-as pártelnökké választásakor több lehetőséget ígért a nőknek a párton belül. Kramp-Karrenbauer láthatóan úgy akar távozni a CDU éléről, hogy ez, illetve a párt átfogó reformja a Merkel utáni érára az ő nevéhez fűződjön.

A pártelnök ezért megbízott egy bizottságot, hogy készítsenek reformjavaslatokat a párt szervezetének, belső demokráciájának, döntéshozatali mechanizmusainak, és a nők politikai szerepvállalásának erősítésére. A bizottság által elkészített 16 oldalas dokumentum egyik javaslata az, hogy a CDU-n belül 2023-ra 50-50 százalékban kapjanak vezető tisztségeket a férfiak és nők a helyi, a tartományi és az országos vezetésben. A kérdés az, hogy ezt kötelező érvénnyel vagy csak ajánlás szintjén célozzák meg. 

Ez több szempontból is érdekes, és borítékolhatók a párton belüli belső viták. Merkelt és környezetét a párton belül eddig is „férfigyilkosnak” tartották. A pártban nem nagyon rúghatott labdába mellette férfi: eleve Merkel jelöltje volt Annegret Kramp-Karrenbauer is, akit végül sikerült pártelnökké választatni, és Merkel legfőbb bizalmasa is nő. A kvóta elleni egyik legfőbb ellenérv, hogy a CDU 402 ezer tagja közül jelenleg csak 26 százalékot tesznek ki a nők, így nehezen lenne megindokolható az ilyen arányú felülreprezentáltságuk a vezetői posztokon.  

Reform, ami nőnek és férfinak is jó

Sokan úgy tartják, hogy a párton belüli női kvóta a Merkel utáni „férfikorszakra” szól. Az év végi tisztújító kongresszusra jelenleg három szóba jöhető jelölt van, és mindegyik férfi: Armin Laschet, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfő, Friedrich Merz, Merkel egyik legnagyobb ellenfele, és Norbert Röttgen korábbi környezetvédelmi miniszter, aki az elmúlt években elsősorban külpolitikával foglalkozott. 

Túlzás lenne ugyanakkor csak a női kvótát kiragadni a most készülő reformjavaslatok közül. A tét az, hogyan lehet egy gyorsabban és rugalmasabban működő pártot csinálni a CDU-ból. Olyan egyszerű gyakorlati kérdésekre keresnek választ, hogy mi van, ha egy párton belüli megbeszélés az éjszakába húzódik, és azt még másnap reggel folytatni kell. Ez nemcsak a gyermeket nevelő nőknek, hanem a gyermeket nevelő férfiaknak is tehertétel, mint ahogy hátrányba kerülhetnek emiatt a vidékről érkező politikusok is. Megoldás lehet a koronavírus-járvány idején már bejáratott videókonferenciák meghonosítása, és az ehhez szükséges digitális szavazási mechanizmus kidolgozása, mert a cél végső soron az, hogy nők és férfiak egyenlő eséllyel tölthessenek be posztokat a pártban – olvasható a pártreformon dolgozó bizottság javaslatai között. 

Az elképzelések között egyébként egy másik kvóta ötlete is szerepel. Felmerült, hogy a kereszténydemokrata párton belüli

melegek és leszbikusok tagozata alanyi jogon küldhessen legalább egy delegáltat a párt vezető testületeibe.

Egyelőre ez is vita tárgya, ugyanis a CDU meleg és leszbikus tagozata meglehetősen kicsi ahhoz, hogy ilyen kiemelt státuszt kaphasson a párt vezetésében. A női kvótáról, a többi reformjavaslatról és az új elnökről az év végén tartott CDU-kongresszus fog dönteni.  

Borítókép: AFP Fotós: Ronny Hartmann