Magyarország kiáll Azerbajdzsán mellett a hegyi-karabahi konfliktusban

Kérdéseinkkel a hétvégén Hegyi-Karabahban kitört konfliktus miatt kerestük meg a magyar külügyet. Az Azerbajdzsán és Örményország között fekvő állam a kaukázusi térség puskaporos hordója, mivel Azerbajdzsán részét képezi, ugyanakkor örmény nemzetiségiek irányítják. A térség így Baku és Jereván történelmi viaskodásának ütközőzónája, a hétvégén azonban szokatlan hevességgel újultak ki a harcok a felek között. A legfrissebb, hivatalos adatok szerint tizenhat azeri állampolgár vesztette életét az összetűzésben, míg Jereván 104 fős katonai és 23 fős civil veszteségről számolt be.

Az örmény többségű Nagorno-Karabakh Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, hazánk pedig általános nemzetközi jogi alapelvként támogatja az államok területi integritását és szuverenitását

– közölte megkeresésünkre a KKM. Hozzátették, a Nagorno-Karabakh kapcsán fellángoló örmény–azeri konfliktusban a feszültségek csökkentését és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Minszki Csoportjának társelnöki egyeztetései keretében létrejövő tárgyalásos megoldást támogatják

.

A Baku melletti kiállás azért különösen fontos, mert a konfliktus várhatóan téma lesz a ma kezdődő kétnapos EU-csúcson.  Az uniós állam-, illetve kormányfők találkozójának egyik napirendi pontja az EU és Törökország egyre elmérgesedő kapcsolata, márpedig a hírek szerint Ankara nemcsak politikai, hanem katonai eszközökkel is támogatja Azerbajdzsánt az örmény erőkkel vívott konfliktusban. Ezt támasztja alá az a napokban megjelent hír, miszerint egy török F–16-os vadászgép Azerbajdzsán légteréből lelőtt egy örmény SZU–25-ös harci repülőgépet.

A magyar kormány viszont mind Azerbajdzsánnal, mind Törökországgal kiváló kapcsolatot ápol, miközben az EU vezetői hajlamosak lehetnek Jerevánt támogatni a konfliktusban. Bár Brüsszel mindkét felet azonnali tűzszünetre, önmérsékletre szólította fel, Emmanuel Macron francia államfő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elítélte Törökország szerepvállalását a konfliktusban, Michel pedig a napokban telefonon egyeztetett Nikol Pasinján örmény kormányfővel is.

Az azeri és bakui kapcsolatok miatt Magyarországnak már korábban voltak konfliktusai az EU-val. Tavaly októberben például nagy visszhangot keltett, amikor a kormány megvétózta azt a szövegtervezetet, amellyel az EU figyelmeztetni akarta a török kormányt, hogy a szíriai hadművelet újabb menekülthullámot indíthat el.

Idén májusban pedig lezárult az Európai Emberi Jogi Bíróság vizsgálata a „baltás gyilkos” azeri katonatiszt, Ramil Safarov ügyében. Safarov még 2004-ben egy NATO-békepartnerségi program résztvevőjeként tartózkodott Magyarországon, majd egy baltával megölte szobatársát, az örmény Gurgen Margarjant. A magyar bíróság ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, 2012-ben azonban az azeri hatóságok kérésére Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak. Safarovot már a hazaérkezésekor nemzeti hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült, és előléptették, börtönben egyetlen percet sem töltött. Örményország tiltakozott, az áldozat hozzátartozói pedig pert indítottak Azerbajdzsán és Magyarország ellen Strasbourgban 2013-ban. A bíróság egyébként megállapította, hogy Magyarország a nemzetközi jognak megfelelően járt el, Bakut ugyanakkor elítélték Safarov szabadon engedése miatt.

A baltásgyilkos-ügy óta a hazai és az európai közvélemény is kiemelten foglalkozik a magyar–azeri kapcsolatokkal. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly személyesen látogatott Bakuba, ahol Ilham Aliyev azeri elnökkel tárgyalt. A Törökországot, Kazahsztánt és Kirgizisztánt is tömörítő Türk Tanács ülését követően a magyar kormányfő a kiváló gazdasági lehetőségekkel indokolta a keleti kapcsolat fontosságát. Ebben a dimenzióban is kiemelkedő az energetikai együttműködés:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig idén februárban számolt be arról, hogy a hamarosan elkészülő déli gázfolyosó kiépítésével 

A Bakuval ápolt kiváló kapcsolat persze megkívánja az olyan szimbolikus lépéseket, mint a hegyi-karabahi konfliktusban tett kiállás. Legutóbb idén júliusban csaptak fel a lángok a vitatott térségben,