Simon, Szimonetta
7 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Találkozunk a bíróságon?

K EPA20201013350
Az EU tanácsának keddi, luxembourgi ülésén is nyomás nehezedett a magyar kormányra a gyakran emlegetett jogállamisági kritériumok miatt. De mi lesz a történet vége? Feltétekhez köthetik-e majd az uniós pénzeket? Számítások szerint csak az EU helyreállítási alapjából 16 milliárd eurónk forog kockán, és ez csak a jéghegy csúcsa. Szakértőket is megkérdeztünk.

Alakulhattak volna a dolgok rosszabbul is 

– ebben az egyben van talán egyetértés a jogállamiság, valamint az EU költségvetése felett egymásnak feszülő uniós érdekcsoportok között, amelyek nem jutottak egyelőre dűlőre. 

Miközben a Covid-járvány okozta gazdasági válság összehangoltan cselekvő Európát követelne meg, a jogállamiságról zajló vita éket ver az együttműködésbe.

Ma is egyeztetett erről az uniós tagállamok tanácsa, előző nap pedig a tanács és az Európai Parlament képviselői. Míg a tagállamok vezetői hajlanának arra, hogy a jogállamiság kisebb súllyal jelenjen meg a „piszkos anyagiakban”, az EP a múlt héten egy szigorúbb szabályozás mellett tette le a voksot. 

Az Európai Bizottság pedig még szeptember utolsó napján tette le az asztalra a jelentését, amelyből az derül ki: hazánkban sérül a jogállamiság. Olyan területeken észleltek problémákat, mint 

  • az igazságszolgáltatás,
  • a korrupció,
  • a média,
  • a civilek helyzete. 

Ez a konfliktus – amely a magyar kormány és Věra Jourová, az illetékes (cseh) biztos között is élezte a feszültséget – az e heti EU-csúcs egyik fő témájának is ígérkezik.

Varga Judit igazságügyi miniszter már előre Facebook-posztban hangolt, miután Luxembourgban zárt ülést hidettek meg a jogállamiság megtárgyalására.

Vajon miért félnek a jogállamiság és demokrácia nyugat-európai bajnokai a nyilvánosságtól? Vajon miért nem merik a saját polgáraik előtt nyilvánosan elmondani az Európai Bizottság elhíresült jogállamisági jelentéséről az álláspontjukat?

– tette fel a kérdést, utólag hozzátéve, csak Lengyelország állt ki az ő javaslata mellett.

A magyar, illetve legszorosabb uniós szövetségese, a szintén jobboldali lengyel kormány véd- és dacszövetségben áll ki egymás mellett Brüsszelben. 

Varga számára nem kicsi a tét: a magyar kormány ugyanis – amennyiben az EP nyomására a nyugati tagállami vezetők is bekeményítenek – több milliárd eurótól eshet el, ha az EP nyomására a nyugati tagállami vezetők is bekeményítenek. Ráadásul nemcsak a következő hétéves uniós támogatások múlhatnak ezen a kérdésen, hanem a koronavírus-járvány hatásának enyhítésére a nyáron elfogadott, 750 milliárd értékű helyreállítási alapból befolyó összegek is.

Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta: amennyiben a jogállamisági és költségvetési kérdések összekötéséről szóló vita akadályozza a járvány miatt szükséges pénzügyi alap elindulását, lehetőség van a kormányközi megállapodásra az EU intézményein kívül. A portfolio.hu szerint pedig ha Magyarország kimarad a válság miatt létrehozott alapból, az 16 milliárd eurós veszteséget jelentene.

Találkozunk a bíróságon? 

A papírforma szerint egyébként egyelőre nincs késésben az EU. Jelenleg az uniós intézmények között pattog a labda.

Az EP most visszadobta azt a tanácsnak, ezért a magyar kormány kénytelen újra a tárgyalóasztalhoz ülni 

– nyilatkozta az Indexnek Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa. A szakértő szerint ezzel szinte a nulláról kell kezdeni a tárgyalásokat, ezért azt sem lehet megmondani, pontosan milyen feltételeket támaszt majd a jogállamisági mechanizmus a támogatási alapokhoz. 

Ebből még bármi lehet, akár egy kifejezetten kemény mechanizmus is

– állítja Gálik Zoltán, aki szerint az is kérdés, hogy a pontos eljárásrend hogyan épül majd fel.

Olyan kérdésekről van szó mint hogy 

  • hogyan állapítják majd meg, hogy jogsértés történt?
  • milyen mértékű jogsértés milyen mértékű büntetést vonjon majd maga után?
  • bevonják-e a végén az Európai Bíróságot? 

Szent-Iványi István ez utóbbi eshetőséget tartja valószínűnek. A külpolitikai szakértő, egykori külügyi államtitkár, az SZDSZ volt európai parlamenti képviselője nem tartja lehetségesnek, hogy konszenzusra jutnának a tárgyaló felek a jogállamiságról. Mint mondta, olyan alapvető kérdésekről van szó, mint

  • a bírói függetlenség,
  • a sajtószabadság,
  • a demokratikus alapjogok.

De jelenleg olyan megközelítések feszülnek egymásnak – állítja –, mint a legalitás és a legitimitás, a formális, illetve a tartalmi jogállamiság. 

Az EU luxemburgi székhelyű bírósága az idén már olyan fajsúlyos ügyekben is döntött az Orbán-kormány és Brüsszel vitájában, mint 

Az ítélet márpedig mindkét esetben elmarasztaló volt. 

(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (k) az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozójára érkezik Luxembourgba 2020. október 13-án.

MTI/EPA/Pool/Virginia Mayo)