Jöhet-e vallásháború Ázsiában, ha nem születik újra a dalai láma?

Éppen tíz éve, hogy a legismertebb élő buddhista vezető, a dalai láma nagyon kemény bejelentéssel lepte meg követőit. Azt mondta: amikor betölti a 90. életévét, akkor majd eldönti, hogy újraszülessen-e vagy sem. Ezzel pedig véget érne a tibeti buddhizmus több mint 600 éves történetének egyik spirituális kulcspozíciója, amely egyik dalai lámáról hagyományozódik a következő újraszületett vallási vezetőre, mert a reinkarnáció az utóbbi évtizedekben a kínaiak vesszőparipája lett. 

Szerencsére a most 85 éves XIV. dalai láma, Tenzin Gyatso jó egészségnek örvend, ám időről időre felmerül a szellemi örökös kérdése – nemrég egy interjú után még elnézést is kellett kérnie egy vicces megjegyzéséért. A téma azonban csöppet sem vicces, mivel erősödnek a félelmek, hogy a dalai láma halála egyértelműen vallási válsághoz vezetne Ázsia egy jelentős részén.

Lehet-e idővel két dalai láma is egyszerre?

Ez a legrosszabb forgatókönyv, amitől a jelenlegi dalai láma a leginkább tart. Amikor 1959-ben a kínaiak megszállták Tibetet, nem sokkal később lázadás tört ki, ám a kínaiak brutálisan leverték. Akkor menekült kíséretével a dalai láma Indiába. Az észak-indiai Dharamszala városában állt föl és azóta is ott található a száműzetésben működő tibeti kormány. A vallási vezetőt tibetiek ezrei követték, és szöktek át idővel Indiába, tartva a kínai megtorlástól. A dalai láma eleinte úgy vélte, hogy száműzetése csak átmeneti lesz, de mára már bizonyossá vált, hogy Kína az ország szerves részének tartja a több mint 60 éve elfoglalt Tibetet. 

Peking már jó ideje úgy tekint a dalai lámára, mint egy szeparatistára, akinek a végső célja Tibet elszakítása Kínától. És ebbe a logikai vonalba tökéletesen illeszkedik az, hogy a vallási vezető következő reinkarnációját is majd a saját politikai céljainak akarja alávetni – hangoztatják a kínaiak. Ugyan a XIV. dalai láma már 1974-ben kijelentette, nem akarja, hogy Tibet függetlenné váljon Kínától, hanem olyan jelentős autonómiát követel Pekingtől, amely lehetővé tenné a tibetiek számára, hogy megőrizzék kulturális, vallási örökségüket.

Az elmúlt évek során Tenzin Gyatso több elképzelést is megszellőztetett a reinkarnációjával kapcsolatban. Egy időben arról beszélt, hogy utódját még életében maga fogja kiválasztani, és nem Tibetben, hanem Indiában. De volt, amikor nem zárkózott el attól a lehetőségtől sem, hogy utóda egy nő legyen, ami eddig nem igazán volt jellemző az előző, 13 dalai lámára.

Szakértők szerint teljesen mindegy, hogy miként dönt a dalai láma az utódjával kapcsolatban, egészen biztos, hogy a kínai kormányzat azonnal lép majd, és pillanatok alatt megtalálja az igazi, újraszületett dalai lámát Tibetben. Az a vallási vezető pedig minden bizonnyal támogatja majd a kormányzó Kínai Kommunista Párt (KKP) elképzeléseit a bekebelezett himalájai régióban.

Ekkor viszont előállhat az a furcsa helyzet, hogy két különböző dalai láma fog működni, az egyik Indiában, a másik pedig a kínaiak által ellenőrzött Tibetben. De mivel a tibetiek mindig is nemzetük és identitásuk szimbólumaként tekintenek a dalai lámára, ezért soha nem fogják elfogadni a KKP által „megtalált” reinkarnációt.

Hogyan találják meg az újraszületett dalai lámát?

A dalai lámák már 13-szor reinkarnálódtak, azaz születtek újra 1391 óta. És azóta megszokott, évszázados módszert alkalmaznak felkutatásukra. A keresés már a láma halálakor elkezdődik, mégpedig azok alapján a jegyek alapján, amelyekről még életében beszélt a vallási vezető. Egy másik módszer, hogy vezető buddhista tanítók, vagyis lámák egy csoportja ellátogat a tibeti szent tóhoz, a Lhamo Lhatsóhoz. És ott addig meditálnak, amíg nem kapnak üzenetet, mondjuk egy látomás formájában, hogy merre is keressék az utódot.

Ezután elindulnak a keresőcsapatok Tibet különböző részeibe. Olyan különleges képességekkel rendelkező gyerekeket keresnek, akik a vallási vezető halálát követő egy éven belül születtek. Ha találtak néhány lehetséges jelöltet, akkor megkezdődik a gyerekek tesztelése, általában úgy, hogy az elhunyt személyes tárgyai közül mutatnak néhány darabot, összekeverve ugyanolyan hétköznapi eszközökkel.

A XIV. dalai láma életrajzában az olvasható, hogy kétévesen találtak rá egy parasztgazda fiaként Tibet északkeleti részén egy olyan apró falucskában, ahol mindössze 20 földművescsalád küzdött a túlélésért. Amikor rá került a sor, akkor a XIII. dalai láma személyes tárgyai és az azokhoz megszólalásig hasonló tárgyak közül kellett kiválasztani az eredeti sétabotot, szertartásokon használt kis dobot, olvasót. A kisfiú minden esetben a helyes darabra mutatott rá.

Persze nem mindig Tibetben bukkannak rá az új vallási vezetőre. Például a IV. dalai lámát Mongóliában, míg a VI. dalai lámát Indiában találták meg. Tenzin Gyatso azt is mondta: ha mégis úgy dönt, hogy újraszületik, akkor a XV. dalai lámát az általa már a száműzetésben létrehozott Gaden Phodrang Alapítványnak kell majd felkutatnia. A svájci székhelyű szervezetet azért hozták létre, hogy őrizze, népszerűsítse a tibeti kultúrát, és támogassa a tibeti népet. Mint említette: hagyni fog írásos utasításokat, amelyek segítik majd megtalálni az utódot, viszont reinkarnációját a régi hagyományoknak megfelelően kell felkutatni és megtalálni. Egy biztos, a jelenlegi dalai láma nem Tibetben fog újraszületni.

A kínaiak ellopták a második számú buddhista vezetőt

A tibeti buddhizmus második legfontosabb vezetője a pancsen láma. Szoros kapcsolatban van a mindenkori dalai lámával, és amikor meghalt, mint például történt 1989-ben, akkor a jelenlegi dalai láma irányításával bukkantak rá keresőcsoportok Tibetben. Velük titkos módokon tartotta a kapcsolatot a száműzetésben lévő tibeti kormány. A gyerek pancsen láma, Gedhun és családja azonban a hivatalos bejelentés után 3 nappal nyomtalanul eltűnt, azóta sem hallottak róluk. A kínai hatóságok viszont szinte azonnal megtalálták az alternatív pancsen lámát, akit Peking is elfogad, és aki ritkán mutatkozik nyilvánosan, Kínában él ugyan, de gyakorlatilag házi őrizetben.

A kommunista párt mondja meg, hogy ki lehet dalai láma, és ki nem

Kínában, ahogy az élet minden területét, így a vallási ügyeket is pontosan szabályozzák. Nagyon határozottan hozták nyilvánosságra, hogy a dalai láma reinkarnációját Tibetben fogják megtalálni, méghozzá Peking elvárásai szerint. Ez a kijelentés azért eléggé önmagáért beszél. A kínai állami vallásügyi hivatal már 2007-ben közzétette azt a dokumentumot, amely pontosan szabályozza a legmagasabb rangú tibeti vallási vezetők reinkarnációinak felkutatását és jóváhagyását.

Eszerint az újraszületett vallási irányítókat a megfelelő kínai állami szerveknek is jóvá kell hagyniuk (sic!), sőt a legjelentősebb vezetőkre (vélhetően a dalai lámára és a pancsen lámára) már a kínai Államtanácsnak is rá kell bólintania, anélkül nem lehetnek vallási vezetők – legalábbis Kínában. A dokumentum kitér arra is, hogyan kell felkutatni, tesztelni, majd pedig később oktatni, nevelni, képezni ezeket a vallási vezetőket.

A kínaiak ravaszak, és egy ideje már gyűjtik azokat a magas rangú, Kínában élő tibeti lámákat, akik hűsége megkérdőjelezhetetlen, és jó barátságot ápolnak a pekingi vezetéssel. Ha eljön az idő, akkor ők mint „hiteles” tibeti buddhista vezetők lesznek azok, akik megtalálják a dalai láma utódját, és esetükben nem mondható majd el, hogy párthivatalnokok bukkantak rá az utódra. 

Mi lesz az Indiában élő tibetiekkel a dalai láma halála után?

Ez a kérdés nyomasztja leginkább azt a több tízezer tibetit, aki 1959 után követte a dalai lámát a száműzetésben. Bár a város India északi részén, meglehetősen forrongó államok által körülölelt területen található (ott van a vitatott hovatartozású Kasmír, az örök lázadó Pandzsáb vagy éppen Dzsammu), Delhi minden segítséget megadott, és befogadta a közösséget. Azonban sokan attól tartanak, hogy Indián belüli politikai sebezhetetlenségük csak addig tart, amíg a dalai láma él, és utána egyre komolyabb nyomás alá kerülnek, amelynek végső célja az lesz, hogy a népcsoport hagyja el mostani helyét. Szerencsére itt még nem tartunk, de ahogy az eddig leírtakból is világosan látszik, a dalai láma majdani halálakor hatalmas politikai, etnikai és vallási űr keletkezik, amelynek megnyugtató betöltésére most nem sok remény látszik.

(Borítókép: A dalai láma, Tenzin Gyatso tibeti spirituális vezető 2017. február 5-én. Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP)