Elvileg támogatjuk, gyakorlatilag támadjuk Kínát

– válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Indexnek. Szerkesztőségünk az után fordult a külügyhöz, hogy az Európai Tanács orosz, kínai, mianmari és líbiai tisztségviselőkkel szemben kivetett szankciókat jelentett be. Erről a külügyminiszterek tanácsán született döntés, ezért furcsa volt, hogy Szijjártó Péter a szankciókkal kapcsolatban úgy nyilatkozott: a magyar fél értelmetlennek, magamutogatónak és károsnak tartja azokat. Érdeklődésünkre az Európai Tanács ugyanakkor megerősítette, hogy a külügyminiszterek tanácsán egyhangú döntés született,

Nem véletlen, hogy az elméletet és a gyakorlatot a külügy ezúttal különválasztotta egymástól. Az Európai Unió mellett az Egyesült Királyság, Kanada, illetve az Egyesült Államok is szankciókat vetett ki, vagyis a nyugati világ összehangolt támadást indított Kína ellen. Míg tehát a magyar kormány megakadályozhatta például a Navalnij-ügyben Moszkva uniós szintű elítélését januárban, a Biden-kormány egységfrontjának megfúrásával túl messzire ment volna.

A történtek jól mutatják, hogyan csökken a mozgástér, amelyben tíz éve sikerrel manőverezik a magyar diplomácia. A nyugati szövetségesként erős keleti kapcsolatokat építő politikának Joe Biden amerikai elnök megválasztása hozott érzékelhető fordulatot. Míg ugyanis elődje, Donald Trump keményen támadta az egyre erősödő keleti hatalmakat, a republikánus elnök nagyon odafigyelt, hogy személyes kapcsolata legyen mások mellett Vlagyimir Putyin orosz és Xi Jinping (Hszi Csinping) kínai vezetővel. Ahogyan azonban azt az Index vendégszerzője, Dobozi István a Financial Times napokban megjelent írásában megjegyzi: miközben Biden külpolitikai célja az Egyesült Államok morális és globális vezetésének visszaállítása, a nyilvánosság előtt Putyint gyilkosnak, Xit pedig zsarnoknak nevezte. A szerző szerint a nyers stílussal aligha éri el célját az új amerikai elnök.

Az már most is látszik, hogy az új washingtoni vezetés nem vesz vissza a Trump-érában elindított, hidegháborús tempóból. Oroszország nem rég visszarendelte washingtoni nagykövetét, miután egy amerikai kormányzati jelentésre hivatkozva Biden közölte: Moszkva megfizet azért, amiért megpróbálta befolyásolni a 2020-as amerikai elnökválasztások kimenetelét. A hétvégén ért véget Alaszkában az Egyesült Államok és Kína közötti, magas szintű találkozó, elemzések szerint a párbeszéd inkább sárdobálásra hasonlított.

Nehezedik a terep a magyar diplomácia számára is, ami Szijjártó Péter kedden, Brüsszelből közölt videójában is érezhető. A NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülésének szünetében nyilatkozott a magyar diplomácia vezetője a sajtónak, ebben elmondta: Magyarország nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem kelet és nyugat között. 

Mi Közép-Európában élünk, megértettük a történelem leckéit, és pontosan tudjuk, hogy a nyugalom, a béke, a kulturált együttműködés, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd jó a közép-európaiaknak

– fogalmazott, hozzátéve: fenntartva a saját érdekeink és értékeink képviseletét, ellenségek helyett kölcsönösen előnyös együttműködéseket kell keresni.

(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban 2021. március 15-én. Fotó: Eric BARADAT / AFP)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!