Jogerősen érvénytelenítették a Dabis Attilát kitiltó iratot

A romániai legfelsőbb bíróság jogerősen érvénytelenítette azt az iratot, amellyel 2018. március 9-én három évre kitiltották Romániából Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját.

A szerdán kimondott jogerős ítélet kivonatát a legfelsőbb bíróság közölte honlapján. A bíróság részlegesen érvénytelenítette a Bukaresti Táblabíróság – Dabis Attila számára kedvezőtlen – 2019. május 13-i ítéletét, elrendelte a határrendészet által kiállított kitiltási határozat érvénytelenítését, és azt is, hogy a román hatóság fizessen ki 2000 lej (150 ezer forint) perköltséget Dabis Attilának.

A legfelsőbb bíróság az egyéb vonatkozásokban helybenhagyta a korábbi ítéletet. Dabis Attila az MTI-nek elmondta: kártérítést is igényelt kitiltása miatt a román államtól. Ezt a kérését azonban a legfelsőbb bíróság figyelmen kívül hagyta.

Az SZNT külügyi megbízottja a román hatóságok megfontolt lépésének tartotta, hogy bő három héttel az után született az ítélet, hogy kitiltása lejárt. Megjegyezte: kezdettől fogva tetten érhető volt a kitiltása mögötti politikai motiváció.

Abból, ahogy mi a jogvédelmet felépítettük, hamar fel kellett, hogy ismerjék az illetékesek, hogy nagyon nagy bakot lőnek, ha engedik, hogy ezt az ügyet kivigyem az Európai Unió Bírósága elé. Így egy idő után az vált érzékelhetővé, hogy időhúzásra játszanak, és arra, hogy belföldi bírói fórumon tartsák az ügyemet

– nyilatkozta.

A román határrendészek 2018. március 9-én az Ártánd–Bors határátkelőhelyen akadályozták meg Dabis Attila Romániába való belépését. Az SZNT magyar állampolgárságú külügyi megbízottja Marosvásárhelyre utazott volna a székely szabadság napja alkalmából szervezett másnapi autonómiatüntetésre. A román határrendészet később azt közölte vele, hogy olyan cselekedetek következtében járt el, amelyek veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát. 

Ezek a cselekedetek valós, súlyos és érvényes fenyegetést jelentettek a törvényességre, a szociális, gazdasági, politikai egyensúlyra és stabilitásra, mely a román nemzetállam szuverén, független, egységes és oszthatatlan jellegének a fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint a törvényes rend megőrzéséhez szükséges

– nyilatkozta a hatóság.