Brüsszelben megunták a magyar vétódiplomáciát

Nemet mondani művészet, ami a pszichológiát, a tárgyalástechnikát és persze a politikatudományokat is megihlette már. Meglepően sokféle módja létezik, a cél azonban mindig ugyanaz: a lehető legjobb alkupozíciót kikényszeríteni az adott helyzetben. 

Ezzel a magyar kormány is tisztában van, erre utal, hogy az Európai Unióban Budapest évek óta vétódiplomáciát folytat. Most a soros elnökséget adó Portugália kikötővárosában, Portóban zajló csúcstalálkozó nyilatkozatát támadta a kabinet, amiben szövetségese volt a lengyel kormánypárt is. A szociális ügyekre összpontosító portói nyilatkozatban ugyanis szerepelt volna a „genderegyenlőség” kifejezés, amihez a Budapest–Varsó-tengely nem járult hozzá. Orbán Viktor kormányfő viszont azzal érvelt a vétó után, hogy a kereszténység nem összeegyeztethető a genderrel mint ideológiailag motivált kifejezéssel. Ezért a „nemek közötti egyenlőség” kifejezés helyett a nők és a férfiak közötti egyenlőséget hangsúlyozza.

Ezzel a héten másodszorra torpedózott meg közös uniós állásfoglalást a magyar kormány. Szerdán a londoni G7-külügyminiszteri találkozón készült egy Kínát elítélő állásfoglalás, amely kitért Peking Hongkongban folytatott, egyre keményebb kezű politikájára is. Magyarország azonban ehhez sem járult hozzá, így az Európai Unió kénytelen volt blokkolni az Egyesült Államokkal, Kanadával, Japánnal és más európai országokkal közös nyilatkozat Hongkongot érintő részét. De az elmúlt időszakban számos eset volt, amikor a kormány nemet mondott uniós nyilatkozatokra:

• A legnagyobb vitát a hétéves uniós költségvetés, valamint a járvány miatt elfogadott helyreállítási alap tavalyi bojkottja váltotta ki. Akkor is a lengyel kormánypárttal közösen lépett fel Magyarország, mivel az uniós pénzek elköltését esetenként jogállamisági feltételekhez kötötte volna a közösség.
• Áprilisban szintén Kína mellett állt ki a kormány, akkor is a hongkongi demokráciával szembeni pekingi lépések miatt született volna uniós nyilatkozat.
• Szintén áprilisban egy Moszkvát elítélő, V4-es dokumentumot érzékenyített a kormány.
• Pár hónappal ezelőtt a kabinet nem csatlakozott egy, az Alekszej Navalnij orosz politikus mellett tüntetők bebörtönzése miatt kezdeményezett, Moszkvát elítélő állásfoglaláshoz.
• 2019-ben Magyarország Izraelt védte be. Az EU akkor a palesztin lakosság kárára létrehozott telepekkel szemben lépett volna fel, a nyilatkozat az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére készült.
• Ugyanabban az évben Magyarország megvétózta azt az uniós javaslatot, amelynek alapján 2050-re klímasemlegessé tették volna Európát. 
• Nagy vihart kavart, mikor Magyarország az Európa–Afrika-megállapodást fúrta meg 2018-ban. Az együttműködés célja a migráció csökkentése lett volna, a dokumentumban azonban a magyar fél több kifogást is talált: szerinte nem szerepelt elég hangsúlyosan a migráció elítélése, illetve a szöveg nem tett elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika között. 
• Szintén 2018-ban a V4–Japán-csúcstalálkozón blokkolt a kormány, akkor is egy Kínát kritizáló tétel miatt nem fogadtak el közös nyilatkozatot. Az értesülést a 444 írta meg, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) cáfolta.
• A vétócunami 2016-ban kezdődött, az EU akkor is Kínát támadta volna. A tagállamok többsége ugyanis kifogásolta, hogy Peking mesterséges szigeteken katonai objektumokat telepít a Dél-kínai-tengerre.

A listát olvasva nem meglepő, hogy egyre több nyugati cikk foglalkozik azzal a kérdéssel: Vajon mit kezdjenek a magyarok konokságával? Amikor tavaly az unós költségvetésről zajlott a vita, a brüsszeli Politico hírportál hasábjain Daniel Kelemen jogtudós blöffnek nevezte a magyar–lengyel vétót. Állítása a vétódiplomácia lényegére világít rá: meddig képes úgy nemet mondani egy kormány, hogy azt ne söpörjék félre a tárgyalófelek?

Ez történt a most Portóban zajló uniós csúcson is. Hiába érvelt a keresztény értékekkel a magyar–lengyel-tengely, ez nem bizonyult elég meggyőzőnek a többi európai vezető számára, a záródokumentumban három helyen is szerepel a „gender” kifejezés. Kétszer akkor, amikor a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról, a nemek közötti bérszakadék betemetéséről és arról van szó, hogy garantálni kell, hogy ugyanazért a munkáért mindenki ugyanazt a bért kapja. Harmadszor a 78 százalékos foglalkoztatási arány megállapításánál, amelyhez az Európai Unió szerint a nemek közötti bérszakadék felére csökkentésére van szükség. 

A tavalyi költségvetési vita végén például kompromisszumos megállapodás született, ami inkább a Budapest–Varsó-tengelynek, semmint Brüsszelnek fáj. Az Európai Bizottság vizsgálódhat az uniós pénzek elköltése után, s csak idő kérdése, mikor kerülnek elő a kormányhoz kötődő gazdasági köröket aggasztó ügyek. Alekszej Navalnij letartóztatása ügyében is felemásan végződött a vita. Korábban az Index megkeresésére ismerte el a KKM, hogy a politikus bebörtönzése miatt indult uniós fellépés ellen nem emelt kifogást. Mikor 2019-ben Izrael mellett állt ki Magyarország, a megtorpedózott uniós nyilatkozat mégis elhangzott az ENSZ New York-i ülésén. Akkor a finn delegáció felolvasta a kormány által sérelmezett dokumentumot, az is elhangzott, hogy a szöveg az Európai Unió álláspontját tükrözi.

Nem bukott el az egykor megfúrt klímaterv sem: áprilisi hír, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve az Európai Unió Tanácsa megállapodott a bizottság klímarendelet-javaslatáról – vagyis végül a magyar fél is rábólintott a közös stratégiára. De célegyenesbe került egy, az EU és az afrikai, valamint karibi és csendes-óceáni államok közötti migrációs megállapodás is. 

Csak blöff? 

Egyre fontosabb kérdés a kormány számára, hogy Brüsszel mennyire veszi komolyan, vagy tekinti blöffnek a magyar vétódiplomáciát. Miközben az Európai Bizottságot számos kritika éri a közös járványkezelés, az európai vakcinastratégia miatt, egyelőre a politikai felelősségre vonás kérdése nincs napirenden, sőt: vannak olyan vélemények, melyek szerint a testület szerepe valójában fokozatosan erősödik. Erről írt a napokban a The Economist is, a brit hetilap szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen éppen a válságoknak köszönhetően adhat lendületet az európai integrációnak. Nem csak a jogállamisági mechanizmusról folytatott vitából került ki győztesen, a helyreállítási alaphoz is szigorúbb feltételekkel juthatnak a tagországok.

Április végén Orbán Vikor is azért utazott Brüsszelbe, hogy von der Leyen számára személyesen ismertesse a magyar reformtervet. Mivel a helyreállítási alapból nagyrészt a tagországok egészségügyi rendszerének fejlesztését finanszírozzák majd, a The Economist szerint a járvány után a bizottságnak megnőhet a beleszólása ezen a területen is. De említik az európai zöld megállapodást is, ami – mint írják – harmincéves projekt, és ha megvalósul, nagyobb hatással lesz az EU-ra, mint egykoron a közös piac létrehozása. 

(Borítókép: Orbán Viktor doorstep sajtótájékoztatót tart az EU szociális csúcstalálkozója előtt a portugáliai Portóban 2021. május 7-én. Fotó:  Benko Vivien Cher /  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!