Kína a gázai konfliktussal térne vissza

Ritkán pendül egy húron Peking és az amerikai baloldal, a fellángoló gázai konfliktus azonban megadta hozzá a kellő alkalmat. Ez pedig rossz hír Joe Biden számára, az amerikai elnöknek ugyanis így többfrontos küzdelemre kell készülnie: úgy kell megőriznie a jó kapcsolatokat Izraellel, hogy közben a kormányon belüli és a nemzetközi kritikákat is leszerelje.

Biden hétfőn egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, a telefonbeszélgetést követő sajtónyilatkozatból is az óvatos lavírozás köszön vissza. Miközben az amerikai elnök tűzszünetet sürgetett a felek között, azt is leszögezte, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát. Nem ez volt az első alkalom, hogy Biden a konfliktus megoldására tett erőfeszítéseket.

Joe Biden amerikai elnök a feszültség számottevő és azonnali csökkentését követelte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében, annak érdekében, hogy megteremtsék a tűzszünet feltételeit. Karine Jean-Pierre fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint Biden elmondta Netanjahunak: azt várja, hogy számottevően csökkenjen a feszültség.

A hétvégén is lezajlott egy megbeszélés, akkor Netanjahu mellett Mahmúd Abbász palesztin elnök is jelen volt. Minderre azonban csak azt követően kerülhetett sor, hogy a Fehér Ház rábólintott az Izraelnek szánt fegyvereladásra, és első alkalommal megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsban (BT) határozatban szólítsanak fel az ellenségeskedés beszüntetésére.

A közismerten Izrael-ellenes Ilhan Omar képviselő az emberi jogi kártyával támadta Bident, emlékeztetve az elnököt a választási kampány során hangoztatott hagyományos nyugati értékekre. Hasonló megnyilvánulás érkezett Alexandria Ocasio-Cortez baloldali képviselőtől, miközben az amerikai sajtóban is azzal vádolták az amerikai elnököt, hogy elődje, Donald Trump szélsőségesen Izrael-párti politikáját követi.

Mindez bizonyára muzsikaszó Peking számára, hiszen muszlim témában végre nem Kínát, hanem a nyugati riválist veszi elő a világ. A kelet-ázsiai ország Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén élő muszlim kisebbség elleni atrocitásoktól visszhangzott a sajtó: a hatóságok nemcsak átnevelő táborokat nyitottak a szeparatizmussal vádolt ujgurok betöréséhez, de a vádak szerint kényszermunkára, kényszersterilizációra kötelezték őket. A témát Washington is felkapta, népirtásra hivatkozva a Biden-kormány kezdeményezésére márciusban Kínát sújtó szankciókat fogadott el több nyugati ország és az Európai Unió.

Márpedig a pekingi diplomácia kedvelt eszköze a nyugati kettős mérce visszafordítása. Az ENSZ Biztonsági Tanácsán történt amerikai vétóval kapcsolatban a kínai külügyminisztérium kijelentette, az Egyesült Államok érzéketlen a muszlimok szenvedései iránt.

Az Egyesült Államok mindig arról beszél, hogy törődik a muszlimok emberi jogaival […] A palesztinok szenvedéseit azonban figyelmen kívül hagyja

– fogalmazott Hua Csunjin (Hua Chinyin), a külügyminisztérium szóvivője. Ezeket a gondolatokat visszhangozta a kínai sajtó és az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétvégi ülését vezető Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter is.

Pekingnek ráadásul van jogalapja ahhoz, hogy a palesztinok védelmezőjeként lépjen fel. Már a Kínai Népköztársaságot megalapító Mao Ce-tung is támogatta a palesztinok függetlenségi törekvéseit, ami nem egyszer fegyverszállítmányokban nyilvánult meg. Bár utódja, Teng Hsziao-ping a katonai támogatást mérsékelte, 1988-ban hivatalos diplomáciai kapcsolatot létesített a Palesztin Állammal. Izrael és Kína között erre csak 1992-ben került sor. 

Jasszer Arafat, korábbi palesztin elnök tizennégyszer járt Pekingben, és a jelenleg hivatalban lévő Mahmúd Abbász is többször ellátogatott a kínai fővárosba. Ráadásul Kína soha nem nyilvánította terrorszervezetnek a Hamászt, sőt miután a 2006-os palesztin parlamenti választásokon a radikális párt győzött, hivatalos delegációként utazhattak Pekingbe.

Közben Kína izraeli kapcsolatait is építgette, a közel-keleti békefolyamatban is egyre jobban ambicionálta magát. 2003-ban és 2006-ban béketalálkozót szervezett a felek meghívásával, majd 2017-ben Hszi Csinping elnök folytatta az elődök által megkezdett munkát. Az eseményen az izraeli és a palesztin delegáció is egyetértett abban, hogy Kínának fontos szerepe van a térség biztonságának fenntartásában. A pozitív visszacsatolás újabb lendületet adott a pekingi diplomáciának.

Nem sokkal a most megindult harcok előtt Kína újabb háromoldalú találkozót tervezett. Erről márciusban beszélt közel-keleti turnéja során Vang Ji külügyminiszter, miután az Al-Arabiya hírcsatornának nyilatkozott, a palesztin fél nem győzte üdvözölni a kezdeményezést. Az Al-Monitor hírportálnak palesztin diplomaták elmondták, elegük van az Egyesült Államok Izrael-párti politikájából, ezért szeretnék, ha Peking közbelépne. Szintén támogatta a kínai kezdeményezést a Hamász egyik vezetője, Hamad al-Raqab.

Peking mindig támogatta a palesztinok küzdelmét, álláspontja mindig nekünk kedvezett. Tanulmányozzuk Vang Ji kezdeményezését, és minden pontját támogatjuk, amely egybeesik érdekeinkkel

– fogalmazott. Hogy a békefolyamatban Kína szerepvállalása a nagyhatalmi játszma fontos játéktere, az Egyesült Államok reakciója is felhívja a figyelmet. Órákkal azt követően, hogy Vang Ji márciusban előterjesztette javaslatát, a Biden-kormány újabb segélyszállítmányokat hagyott jóvá a palesztinok számára. Egyebek mellett útnak indult egy 15 millió dollár értékű humanitárius segély is, ami az éhínség szélén álló Gázai övezet támogatását szolgálta. A korábbi folyamatok alapján, Peking közvetett nyomására újabb amerikai gesztus várható. A napokban ugyanis a kínai külügyminisztérium ismét jelezte, a konfliktus rendezésére béketárgyalásokat kezdeményez.

Közben a Hamász mozgalom egyik vezető tisztségviselője azt mondta, hogy egy-két napon belül lehetséges a tűzszünet az izraeli–palesztin konfliktusban:  

 Úgy vélem, a fegyvernyugvás elérését célzó erőfeszítések sikerrel fognak járni. Arra számítok, hogy a tűzszünetet egy-két napon belül megköthetik, mégpedig közös megállapodással

– mondta Músza Abu Marzuk a libanoni al-Majádín televíziós csatornának nyilatkozva.

A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokra rálátással bíró egyik egyiptomi biztonsági forrás szerint a felek közvetítők közbenjárásával lényegében megállapodtak a tűzszünetben, amelynek már csak a részleteit kell kidolgozni.

Az ENSZ közgyűlése csütörtökön fogja napirendre tűzni a május 10. óta zajló rakétaháború ügyét. A gázai egészségügyi hatóságok szerint eddig 228 palesztin vesztette életét, köztük több mint hatvan gyerek. Izraeli oldalon tizenkét ember halt meg.

(Borítókép: Sűrű fekete füst tör a magasba, miután az izraeli hadsereg légi csapást mért az Associated Press amerikai hírügynökségnek is otthont adó tizenegy emeletes épületre Gázában 2021. május 17-én. Fotó: Hatem Moussa / MTI/ AP)