Nem kizárt egy újabb magyar misszió Afganisztánban

Egyeztetések zajlanak az afganisztáni csapatkivonást követő tömeges migráció és a terrorveszély elhárításáról – közölte hírportálunk megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Az Index a korábbi, Törökországgal és Pakisztánnal közösen tervezett katonai misszió sorsáról kérdezte a szaktárcát. Még júniusban jelent meg a hír, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felajánlotta Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy katonákat küldene Afganisztánba a kabuli reptér védelme érdekében. Később ezt a hírt Szijjártó Péter külügyminiszter és Benkő Tibor honvédelmi miniszter is megerősítette.

Akkor még a NATO támogatását élvező afgán kormányerők harcoltak az ország több pontján előretörő tálib csapatokkal. Az iszlamisták azonban augusztus második hétvégéjén a fővárost is bevették, ami látszólag pontot tett a tervezett magyar–török–pakisztáni együttműködés végére.

Erdoğan azonban máshogy gondolta, amit a török államfő már Kabul elestének másnapján világossá tett.

A nyugati erők utolsó bástyájának számító légikikötőt kedd reggelre a tálibok átvették, s bár a NATO-tagállam Törökország katonáit bizonyára egy ideig nem szívesen látnák Kabul utcáin, az iszlamisták nyitottak lehetnek az együttműködésre. A múlt héten tragikus, mintegy kétszáz halálos áldozatot követő merénylet történt a kabuli repülőtérnél, ami az Iszlám Állam afganisztáni állásainak megerősödésére utal. Ennek letörésére kellhet a nyugati segítség, ebben Törökország mind az Egyesült Államok, mind a tálibok számára vállalható fél lehetne. Ankara továbbá Afganisztánban gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik, azok védelme pedig szintén a tálibok érdekben áll.

Ezért kérdeztük azt a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, hogy változott-e a kormány álláspontja, csatlakoznának-e egy török misszióhoz magyar katonák? A KKM válaszában nem zárkózott el egy ilyen eshetőségtől. Válaszukban azt írták:

A NATO-csapatok Afganisztánból való kivonulása felvet több súlyos kérdést is Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is. Ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni. Az ehhez szükséges lépésekről jelenleg egyeztetések zajlanak, a döntés azonban nem született meg.

(Borítókép:  Pápáról érkezett magyar katonák Afganisztánban, a Mazari-Sarif katonai repülőterén 2016. május 17-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!