Móric
9 °C
15 °C

Egy pandzsír titán és a liberális holland, aki nem kér a menekültekből

GettyImages-1234990176
2021.09.01. 19:39 Módosítva: 2021.09.01. 19:40

Mint azt megírtuk, lezárult az evakuáció Afganisztánban, a harcnak azonban koránt sincs vége az országban. A táliboknak ugyanis az Iszlám Állam helyi szervezetével, valamint azokkal az ellenállókkal is meg kell küzdeniük, akik a bevehetetlenként emlegetett Pandzsír-völgybe vonultak vissza. Időközben viszont érkeznek a menekültek Európába, és egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsuk.  Szerdai hírösszefoglalónk.

A tálibok bekerítették Pandzsírt és támadásba lendültek 

A Szabad Európa szerint a tálibok bekerítették Pandzsír tartományt, amelyet a tálibok még 1996 és 2001 közti uralmuk alatt sem tudtak ellenőrzésük alá vonni. A tálibok egyik vezetője, Amir Han Mutaki most megadásra szólította fel az ellenállókat. „Az Afganisztáni Iszlám Emírség otthont biztosít minden afgán számára” – szögezte le.

A jelentések szerint a pandzsíri ellenállók vezetőjének, Ahmad Maszúdnak – a legendás afgán ellenálló, Ahmed Sah Maszúd fiának – több ezer harcosa védi a völgyet és annak szűk bejáratát, amivel súlyos veszteségeket okozhatnak a táliboknak, ha azok támadást indítanának. 

Helyi források szerint a szemben álló felek hétfőn már összecsaptak.

Az iszlamista felkelők ugyanis egy ponton megpróbáltak benyomulni a területre, de nem jártak sikerrel, és a harcokban legkevesebb hét katonájuk életét vesztette. 

Pandzsíri ellenállók: ismét támadtak, több mint 300 tálib meghalt 

A pandzsíri ellenállók szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva közölte: kedd este a tálibok ismét támadást indítottak és két irányból próbáltak betörni  Pandzsír-völgybe – sikertelenül.

A tálibok több mint háromszáz harcosa vesztette életét, több tucatnyian megsebesültek, illetve többeket foglyul ejtettek az ellenállók – állította.

„Jelen pillanatban is folynak az összecsapások a régió bejáratainál. A táliboknak nem sikerült áttörniük a védelmen és visszavonulni kényszerülnek” – tette hozzá.

A tálbiok által Pandzsír tartomány kormányzójának tisztségére kinevezett Amír Hán Mottaki szerdán bejelentette, hogy kudarcba fulladtak a tálibok és a pandzsír-völgyi ellenállók múlt héten indult tárgyalásai.

Pandzsír mellett elszórtan a szomszédos Baglánban is zajlanak még harcok a tálibok és a helyi milícia között.

Kiderült, hova kerülnek a menekültek Magyarországon

A kimenekített afgán menekültek Tompán és Röszkén kerültek hatósági karantén alá, ahonnan az egészségügyi vizsgálatok, adott esetben védőoltás, PCR-tesztek után helyezik el őket Vámosszabadiban vagy Balassagyarmaton – közölte Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere.

Ha megszületik a döntés, a kimenekítettek érkezése legkorábban szeptember 3–10. között várható Balassagyarmatra.

A Telex információi szerint három busz már meg is érkezett a vámosszabadi befogadóállomáshoz szerdán, amelyek nagyjából 130-150 személyt szállítottak.

A holland kormányfő sem látja szívesen a menekülteket 

Hollandia „rendkívül motivált” az afgán menekültek tömeges beáramlásának megakadályozásában – jelentette ki Mark Rutte, a holland ügyvivő kormány miniszterelnöke a helyi médiának szerdán.

Az NlTimes holland hírportál szerint a holland kormányfő a francia elnökkel arról egyeztetett, hogyan lehetne elejét venni egy újabb, Európába irányuló menekülthullámnak, miután Afganisztánban a tálibok átvették a hatalmat.

Azt végképp el szeretnénk kerülni, hogy megismétlődjön a 2015-ös szíriai menekültválság, épp ezért nagyon fontos, hogy Afganisztánba ismét visszatérjen valamilyen formában a rend és a normalitás

– jelentette ki Rutte.

Joe Biden megvédte a kivonulást

Az amerikai elnök keddi beszédében azt mondta:

Az Afganisztánról hozott döntés nemcsak Afganisztánról szól, hanem arról is, hogy vége a korszaknak, amikor katonai beavatkozással akarunk átalakítani más országokat.

Mindeközben egy afgán tolmács – aki állítása szerint 2008-ban megmentette az elnököt – a Wall Street Journalon keresztül kérte arra az elnököt, hogy ne hagyja őt cserben, és mentse ki az országból.

Trump ötezer tálibot engedett el

Biden keddi beszédében odaszúrt Donald Trumpnak is, az elnök ugyanis azt állította, hogy elődje ötezer tálibot – köztük magas rangú katonai vezetőket – engedett el egy fogolycsere-egyezmény keretében. A BBC szerint Biden állításának van alapítja. 2020 szeptemberében ugyanis valóban ötezer foglyot engedtek el az amerikaiak, amiért cserébe a tálibok csak ezer, az afgán kormány oldalán küzdő harcost engedtek ki. 

Az afgán kormány szerint a szabadon engedett foglyok közül több mint négyszázan súlyos háborús bűnöket követtek el. A kormány azt is állította, hogy magas rangú vezetők is voltak az elengedettek közt. Egyes jelentések szerint ekkor engedték el a tálibok egyik katonai vezetőjét, Mavlavi Talibot is,

aki utóbb a Laskarga város elleni, augusztusi eleji támadást vezette.

Korábban egyébként szintén voltak olyan amerikai fogolycserék, amelyek nem bizonyultak túl előnyösnek. 2014-ben, még Barack Obama idején engedték el a guantánamói táborból többedmagával együtt egyetlen amerikai katonáért cserébe a tálibok egyik legjelentősebb vezetőjét.

Biden nyomást gyakorolt az afgán elnökre

Joe Biden amerikai elnök nyomást gyakorolt Asraf Gáni volt afgán elnökre, hogy hitesse el a nemzetközi közvéleménnyel és az afgánokkal, hogy ura a helyzetnek. Cserébe Biden segítséget ígért Kabulnak – derült ki a Reuters brit hírügynökség jelentéséből, amely a két politikus utolsó, július végi telefonbeszélgetésének leiratát szemlézte.

A hírügynökség belső forrásokból a Biden és Gáni közti beszélgetésnek mind a leiratát, mind a hanganyagát megkapta. A július 23-i, körülbelül negyedórás beszélgetésben Biden azt mondta, hogy a világ egyre kevésbé bízik az afgán kormányerők tálibok elleni sikerében, és úgy vélte, Kabulnak először arról kell meggyőznie a közvéleményt, hogy képes legyőzni a tálibokat, „akár igaz, akár nem”. Hozzátette: „rengeteget jelentene”, ha Kabul sikerrel járna ebben, és azt ajánlotta, a prominens afgán vezetők tartsanak sajtótájékoztatót, amelyen új katonai stratégiát jelentenek be.

Ezért cserébe az amerikai elnök segítséget ígért Kabulnak.

Elképzelhető, hogy ennek a beszélgetésnek a következtében ragadtatta magát az afgán elnök néhány nappal később arra a kijelentésre, hogy fél éven belül kiűzik a tálibokat.

Az amerikai elnök egyébként a fenti beszélgetésben is úgy fogalmazott – mint korábban egy amerikai sajtótájékoztatón –, hogy Kabulnak háromszázezer jól képzett és jól felszerelt katonája van, szemben a tálibok hetven-nyolcvanezer emberével. A hírügynökség jelentését a Fehér Ház nem kommentálta. 

A tálibok ünnepelnek, hamarosan elismerhetik őket

A tálibok korábban még gépfegyverrel lövöldöztek a levegőbe azt ünnepelve, hogy az amerikaiak elhagyták az országot. Másnapra a kedélyek lenyugodtak, akkor már csak sütizéssel, visszafogottabban örvendeztek. 

Mindeközben Boris Johnson brit kormányfő felvetette, hogy el kellene ismerni a tálibokat, és partneri kapcsolatra kellene törekedni velük azért, hogy az ország ne válhasson a terrorizmus melegágyává.

Szeptember végére elfogyhatnak az élelmiszerkészletek Afganisztánban; éhínség fenyegeti az évtizedes háborúskodásba belefáradt lakosságot – figyelmeztetett egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő szerdán.

Éhínség jöhet Afganisztánban, nemzetközi segítség kellhet nekik

Afganisztán 38 milliós lakosságának mintegy harmadát érinti akut élelmezési bizonytalanság – közölte Ramiz Alakbarov, az ENSZ helyi humanitárius koordinátora.

Hangsúlyozta: az aszályos időszak után, a tél közeledtével több pénzre van szükség a lakosság élelmezéséhez. A táliboknak, akik a nemzetközi haderő kivonulásával megszerezték az ellenőrzést az ország nagy része felett, olyan országot kell vezetniük, amely erősen függ a nemzetközi segélyektől és egyre mélyebbre süllyed a gazdasági válságba. Az állami alkalmazottak hónapok óta nem kaptak fizetést, a helyi valuta értéke pedig meredeken csökken. Afganisztán arany- és devizatartalékainak jelentős része külföldön van, pillanatnyilag befagyasztva.

A tálibok előtt álló gazdasági kihívások lehetőséget jelentenek a nyugati országok számára, hogy nyomást gyakoroljanak a radikálisokra az inkluzív kormányalakítás, az utazás szabadsága és a nők jogai terén – fogalmazott Alakbarov.

(Borítókép: A tálibok járőröznek az afgán fővárosban, Kabulban 2021. szeptember 1-jén. Fotó: Haroon Sabawoon / Anadolu Agency / Getty Images)