Romániában étkezési utalványokkal próbálják a koronavírus elleni oltás felvételére ösztönözni a többségében még mindig beoltatlan lakosságot. Ennek részleteiről pénteken írt alá miniszteri rendeletet Cseke Attila megbízott egészségügyi miniszter.
Az öt darab, egyenként húsz lej (alig másfélezer forintnyi) értékű étkezési utalványra azok jogosultak, akik augusztus 31. után kapták meg bármely vakcina második vagy az egydózisú Johnson & Johnson-oltás egyetlen adagját.
A 19,3 millió lakosú Romániában eddig 5,3 millió ember, a beoltható 12 év feletti lakosság kevesebb mint harmada kapott legalább egy védőoltást. Az oltási hajlandóság május végétől az addigi negyedére esett vissza, nyár elején pedig – amikor még az utazási előnyöknek is lehetett bizonyos motivációs hatásuk – az oltakozás üteme napi tízezer új beoltott körül stabilizálódott. Jelenleg a napi 5800 új beoltott számít átlagosnak, holott a járvány negyedik hulláma minden korábbinál gyorsabban emelkedő fertőzési mutatókat produkál az országban.
Míg múlt héten a napi 1500 új eset számított kiugróan magasnak, ezen a héten már kétezernél több fertőzést diagnosztizáltak naponta, pénteken pedig az új esetek száma a 2500-at is túllépte, ami 85 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. A napi jelentésben 41 újabb haláleset szerepel, ami több mint másfélszerese a kéthetes mozgóátlagnak.
A kórházakban csaknem 4300 koronavírusos fertőzöttet kezelnek, számuk két hét alatt több mint duplájára emelkedett. Hasonló arányban nőtt a súlyos esetek száma: immár 543 fertőzöttet ápolnak intenzív terápián.
A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség is figyelemmel kíséri a legújabb, kolumbiai variáns, a mű terjedését, közölte a 444.hu. Egyelőre nincs olyan adat, amely szerint átvenné az eddig dominánsnak tekintett delta szerepét. A művel kapcsolatban az a virológusok aggálya, hogy könnyebben megkerüli az immunrendszert.
Brüsszel frissítette az unió részéről járványügyi szempontból biztonságos harmadik országok listáját. Lekerült az úgynevezett zöld listáról Szerbia, Japán, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Brunei is, írta a Magyar Szó. A listán ellenben feltüntették Uruguayt, Ausztráliát, Bosznia-Hercegovinát, Kanadát, Jordániát, Új-Zélandot, Katart, Moldáviát, Szaúd-Arábiát, Szingapúrt, Dél-Koreát, Ukrajnát és Kínát is.
Dániában pénteken megszüntetik a maradék, koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó rendelkezéseket is a magas átoltottságnak köszönhetően. Az embereknek nem kell felmutatniuk a védőoltást igazoló kártyájukat az olyan tömegrendezvényeken, mint például a futballmeccseken vagy a nemrég újranyitott éjszakai szórakozóhelyeken, írta a távirati iroda. Az országban élő 12 éven felüliek több mint 83 százaléka megkapta a vakcina mindkét adagját.
Érvényben maradnak azonban a járványügyi szabályok a külföldről érkezők esetében: sokakra még mindig kötelező tesztelés és karantén vár attól függően, hogy milyen besorolású államból érkeznek Dániába.
Nasopharyngeális gyorsteszt válthatta ki egy férfinál mellékhatásként, hogy hosszú időn át szivárgott az agyvize, az erről szóló jelentést a JAMA Otolaryngology–Head & Neck Surgery szakfolyóirat tette közzé nemrégiben. Mint írják, a tesztet a cseh állampolgárnál még márciusban végezték el, ami negatív lett, azonban nem sokkal a mintavételt követően folyni kezdett az orra, kilenc hónappal az első tünetek után a férfi orvoshoz fordult, ahol a CT-vizsgálatok során megállapították, hogy nem az allergia okozta váladék szivárgását vélte felfedezni a beteg, hanem az agy-gerincvelői folyadékát.
A szakfolyóirat hangsúlyozza, hogy az orvosi szakvélemény szerint a férfinak sérült volt a rostacsontja, ahogy azt is fontosnak tartották kiemelni a cikkben, hogy nagyon ritka, hogy a covid-tesztek agyvízfolyást váltsanak ki, sokkal nagyobb az esélye, hogy valamilyen külső behatástól, erős ütéstől, vagy beavatkozástól alakul ki.
A koronavírustesztek közül csak a fent említett nasopharyngeális gyorsteszt okozhat ilyet. Mint ismert, ez az, amikor egy hosszú pálcát helyeznek az orrüreg és a torok találkozásához.