Repülőgép-szerencsétlenség: a Malév gépe 50 éve zuhant le

A Malév tragédiái 

A Magyar Légiközlekedési Vállalat gépe 1946-ban indult első útjára, majd 2012-ben fejezte be a cég a pályafutását. A két időpont között – szerencsére – túl sok balesete nem volt a társaságnak, de ezek közül egy is sok, amikor valaki életét veszíti egy ilyen szerencsétlenségben. Ezek a következők voltak: 

• 1961. augusztus 6.: a HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3 típusú repülőgép sétarepülés közben dugóhúzóba került, és Zuglóban lezuhant. A katasztrófában harmincan haltak meg.
• 1962. november 23.: a HA-MOD lajstromjelű, Iljusin Il–18 típusú repülőgép a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor átesés miatt lezuhant, a nyolcfős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
• 1971. augusztus 28.: a HA-MOC lajstromjelű, Iljusin Il–18V típusú repülőgép Koppenhága közelében a tengerbe zuhant. A gépet Szentgyörgyi Dezső, a második világháború legeredményesebb magyar vadászpilótája vezette. Csak hárman élték túl a szerencsétlenséget.
• 1971. szeptember 16.: a HA-LBD lajstromjelű, Tupolev Tu–134A típusú repülőgép Kijev közelében lezuhant, 41 utas és a személyzet meghalt.
• 1975. január 15.: a HA-MOH lajstromjelű, Iljusin Il–18-as repülőgép Ferihegyen lezuhant. A gép kilencfős személyzete életét vesztette.
• 1975. szeptember 30.: a HA-LCI lajstromjelű, Tupoljev Tu–154 – a hírhedt 240-es járat – Bejrút partjai előtt zuhant a tengerbe, fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel.
• 1977. szeptember 21.: a HA-LBC lajstromjelű, Tupoljev Tu–134 típusú repülőgép Bukarest közelében, Urziceni határában szenvedett balesetet, a nyolctagú személyzet, valamint a 24 utas meghalt.

A tragédia elkerülhetetlen volt

A Népszabadság 1971. szeptember 17-i lapszámában címlapon hozta a hírt: Magyar repülőgép tragikus szerencsétlensége – Negyvenkilenc halálos áldozat. A tudósítás nagyon röviden számol be a katasztrófáról: melyik gép zuhant le, és hány halálos áldozatot követelt.

Másnap, szeptember 18-án egy szakértői bizottságról számolt be a lap, ami a szerencsétlenség okainak feltárása miatt utazott Kijevbe. 

A szeptember 19-ei lapszámban pedig közzétették a szerencsétlenségben elhunytak nevét is. Az elkövetkezendő napokban az akkori szocialista országokból több táviratot is kapott a magyar kormányfő, ezekben a legfelső vezetők részvétüket nyilvánították. Ezután szép lassan kikopott a tragédia híre az újságokból.

A Bács-Kiskun megyei pártbizottság napilapjában a tragédiát követően egy hosszú megemlékezés jelent meg az elhunytakról:

Végtelen szomorú szívvel kell tudomásul vennünk, hogy a tragikus szerencsétlenség megakadályozta ezt a tervet és minden más tervet, amit a szívükben, eszükben, karjaikban hordtak, amivel népünket szolgálni kívánták, amivel családjukról gondoskodni akartak. Elvesztettük mindannyiukat. Amióta tudjuk a hírt, azóta gyászol Kecskemét, amely huszonhárom hűséges polgárát temeti, gyászol Kalocsa és Kiskunfélegyháza, gyászol Kiskunhalas, gyászol az egész megye, amely a tragédia minden Bács-Kiskun megyei áldozatát testéből felszakadtnak érzi.

Végül a vizsgálatok megállapították, hogy a tragédiát események szoros láncolata és kedvezőtlen tényezők egyidejű jelentkezése okozta.

A parancsnok és a légi irányítók rosszul határozták meg a gép leszállásának paramétereit és lehetőségeit. A gép korábbi meghibásodását nem tudták teljesen feltárni, de feltételezhetően az előző, ki nem javított kisebb baleset okozhatott olyan meghibásodást, amely éppen a katasztrófa napján jelentkezett, és vezetett a tragédiához.

(Borítókép: A Malév egykori, Tu–134 típusú repülőgépe az Aeroparkban 2021.június 27-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)