Egy korszak véget ér – Németországi választások percről percre

Kedves olvasóink, élő közvetítésünk véget ér, a borúlátó előrejelzések szerint Németországban akár karácsonyig tarthatnak a koalíciós tárgyalások.

Köszönjük figyelmüket és a türelmüket. 

Kevin Kühnert, aki 2019 óta az SPD szövetségi elnökhelyettese, januárig pedig a párt ifjúsági szervezetének elnöke volt, most először jutott be a Bundestagba.

A 32 éves férfi 27,1 százalékkal nyerte el a közvetlen mandátumot a Berlin-Tempelhof-Schöneberg választókerületben. Ő győzött Renate Künast (zöldek) volt szövetségi miniszter ellen, aki az egyéni szavazatok 25,1 százalékát szerezte meg.

Az elmúlt három szövetségi választáson a CDU politikusa, Jan-Marco Luczak győzött a választókerületben. Künast 2002 óta mindig pártlistán került be a parlamentbe, a vasárnapi választásokon pedig a harmadik lett a berlini Zöldek listáján.

Sikerült egyéniben bejutnia a parlamentbe választókörzetében Rolf Mützenichnek, aki 2002 óta képviseli Köln északnyugati kerületeit a Bundestagban. 

Az előzetes eredmény szerint a 62 éves férfi a szavazatok 29,9 százalékát kapta. A Kölnben született politikus 2019 óta vezeti az SPD berlini parlamenti képviselőcsoportját. Legjobb jelöltként az első helyen áll az NRW-SPD pártlistáján.

A második helyen a Zöldek jelöltje, Katharina Dröge végzett 28,3 százalékkal.

A szavazatok 33,6 százalékával Paul Ziemiak, a CDU főtitkára nyert egyéniben Észak-Rajna-Vesztfália Märkischer Kreis II nevű választókörzetében – írja a Spiegel. A politikus Bettina Lugk szociáldemokrata jelöltet utasította maga mögé úgy, hogy 2017-ben a választókörzetet a baloldal vitte.  

A német kormány gazdasági és energiaügyi minisztere csalatkozott ugyan saját pártja várt eredményében, de összességében a demokrácia diadalát látja a választásokban. 

Világos üzenet az egész világ számára, hogy Németországban a demokrácia meglehetősen stabil, ez nem a szélsőséges pártok napja volt, sem balról, sem jobbról 

– jelentette ki a CNN-nek Peter Altmeier, aki szerint az SPD győzelme nem tekinthető nagynak.

A kormánypárti politikus kifejtette: Németország számára az lenne a legjobb, ha középpártok vezetnék, és a CDU-Zöldek-FDP, vagyis a Jamaica-koalíció adná a kormányt. 

Helge Braun elvesztette a harcot a közvetlen mandátumért Giessen választókerületében, így a CDU-s politikus már csak a listás szavazatokban bízhat. 

Az előzetes végeredmény szerint a kancellária vezetője az első szavazatok 29,6 százalékát kapta, és így nem egészen egy százalékkal lemaradt SPD-s ellenfelétől, Felix Döringtől, aki 30,4 százalékot kapott.

Az előző, 2017-es választáson Helge Braun nyerte el az egyéni mandátumot a választókerületben, ezt a mutatványt most nem sikerült megismételnie.

A Reuters készített egy összeállítást a politikusi és más közéleti szereplői kommentárokból, amelyek között a befolyásos bulvárlap, a Bild főszerkesztőjéét, Julian Reicheltét emelnénk ki. Ő úgy fogalmazott, a választási eredmény 

történelmi katasztrófával

ér fel a CDU számára. 

Julian Reichelt szavainak van némi súlya, a Bild közéleti szerepére legalábbis jellemző, hogy 2002-ben a néhai kancellár Helmut Kohl lehetett az egyik tanú akkori főszerkesztő, Kai Diekmann esküvőjén. A menyasszony a Bild publicistája, Katja Kessler volt.

Nem jött össze az egyéni jelöltség Dietmar Bartschnak, a Die Linke kancellárjelöltjének. Pártja korábbi parlamenti frakcióvezetője Rostock választókörzetében a szavazatok 18,2 százalékát kapta.

SPD-s versenytársa, Katrin Zschau viszont 27 százalékot ért el, amivel megvette a jegyet Berlinbe. A Mecklenburg-Előpomerániai Oktatási és Tudományos Unió ügyvezető igazgatója már biztos, hogy bekerül a szövetségi törvényhozásba.

A CDU politikusa, Peter Stein, aki 2017 -ben még győzni tudott a választókerületben, és így közvetlen megbízatással jutott a Bundestagba, ezúttal csak 17 százaléknyi voksot szerzett.

Gitta Connemann, a CDU frakcióvezető-helyettese szerint a mostani választás a párt történetének legrosszabb eredményét hozta, ami nem maradhat következmények nélkül – írta a Nachrichtend. 

A német uniópártok számára kiábrándító vereség után nemcsak benne, de sok párttársában is megfogalmazódott a kérdés, hogy Armin Laschet maradhat-e a CDU és a párt frakciójának élén. 

Bár sokan már temetnék a a szövetség kancellárjelöltjét, Norbert Röttgen CDU-képviselő, korábbi miniszter úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs itt az ideje a személyi kérdéseknek, ehelyett inkább minden erővel arra kell törekedni, hogy a párt megegyezzen az FDP-vel és a Zöldekkel. 

Annegret Kramp-Karrenbauer elbukott nem egyéni mandátummal fog a Bundestagba jutni a saarbrückeni választókörzetéből  – hívja fel a figyelmet a Frankfurter Rundschau. A volt CDU-elnök, jelenlegi védelmi miniszter a szavvazatok 25,1 százalékát szerezte meg, a második helyen végzett a versenyben az SPD jelöltje, a 36,2 százaléknyi szavazatot szerző Josefine Ortleb mögött.  Pártlistáról viszont biztosan bejut, hiszen annak az első helyén az ő neve szerepel. 

Annegret Kramp-Karrenbauer

Fotó: Odd Andersen / AFP

Annegret Kramp-Karrenbauerhez korábban nagy reményeket fűzött a CDU. A pártnak ő volt az elnöke 2018 decembere és 2021 januárja között, vagyis azután, hogy Angela Merkel lemondott erről a  tisztségéről  Rebesgették azt is, hogy CDU-s kancellárjelölt lesz, hiszen Angela Merkel sokáig deklaráltan elválaszthatatlannak tartotta egymástól a két pozíciót.

Svenja Schulze szövetségi környezetvédelmi miniszter jelentősen lemaradt münsteri választókerületében. Az előzetes eredmény szerint az SPD politikusa az egyéni szavazatoknak mindössze 24,1 százalékát kapta meg a vesztfáliai városban.

A közvetlen mandátumot a Zöldek színeiben indult Maria Klein-Schmeink nyerte 32,3 százalékkal. A CDU jelöltje, Stefan Nacke is megelőzte Svenja Schulzét 26,2 százalékkal.

Svenja Schulze mindazonáltal második a pártlistáján, így biztos visszatérő a Bundestagban. A Rajna-vidéken született politikus 2018 márciusa óta tölti be a környezetvédelmi, természetvédelmi és nukleáris biztonságért felelős miniszteri posztot Berlinben.

Erre van is oka az eddigi nagykoalíció kisebbik pártjának, eléggé úgy tűnik legalábbis, hogy a szövetségi, a mecklenburg-előpomerániai és a berlini választást is megnyerték – derül ki a Deutsche Welle tudósítójának a tweetjéből. 

Social Democrats @spdde in party mood after some projections see victories in 3 elections today: federal, Mecklenburg-Vorpommern and Berlin #BTW21 pic.twitter.com/VfypuZtKpF

— Nina Haase-Trobridge ** (@NinaHaase) September 26, 2021

Először lett a legerősebb párt  Türingiában az AfD , amelyet a jobboldali szélsőséges tendenciák miatt a helyi Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyel.  

A számlálás befejezése után a tartományi rangsor a következő:

• első a szavazatok 24 százalékával az AfD,
• második 23,4 százalékkal az SPD,
• harmadik 16,9 százalékkal a CDU.

A Bodo Ramelow személyében a tartomány  miniszterelnökét is adó  Baloldal szavazatainak a száma 11,4 százalékra csökkent. Az FDP 9, a Zöldek 6,6 százalékot szereztek. 

Christian Lindner  vereséget szenvedett észak-rajna-vesztfáliai választókerületében:  csupán a harmadik helyet sikerült megszereznie a szavazatok 16,8 százalékával – írja a 24Rhein.

A politikus a négy évvel ezelőtti választáson is alulmaradt, a mostani fiaskó azért sem meglepő, mert pártja nem tudta növelni támogatottságát 2017-hez képest.

Az első helyen itt  Hermann-Josef Tebroke CDU-s jelölt végzett, aki a szavazatok 30  százalékát szerezte meg.

Az árvíz által különösen súlyosan érintett Rajna-vidék-Pfalz Ahrweiler választókerületének szavazói nem hagyták, hogy a megsemmisített infrastruktúra elrettentse őket a választásokon való részvételtől.

A 302 választási körzetből 301 számbavétele után a részvétel 79 százalékos volt –jelentette az állami választási bizottság.

Az előző választáson ugyanitt 77,5 százalékos volt a részvétel, és még az is átlag feletti arány egész Németországhoz képest.

Andreas Scheuer (CSU) szövetségi közlekedési miniszter a hatalmas szavazatvesztés ellenére visszatér a Bundestagba.

Passau választókerületében az első szavazatok 30,7 százalékát kapta, 16,8 (!) százalékponttal kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt.

A CSU politikusa rosszabbul végzett, mint pártja, amely 40,5-ről csupán 32,5 százalékra rontotta le eredményét.

A német szövetségi választásokról eddig kevés konkrétum, ellenben annál több elemzés, tipp, vélemény, előrejelzés, kimutatás jelent meg. Míg megjelennek az első, használható részeredmények a Süddeutsche Zeitung összeszedte, hogy mi az amit tudunk, és mire várjuk még a választ:

• A szocdemek (SPD) gyűjtötték be a legtöbb szavazatot. Bár az exit poll eredmények alapján eleinte fej fej melletti versenyről számolt be a sajtó, azóta az ARD és a ZDF is 1.5 százalékos előnyt jelez az SPD javára. Márpedig ezt a Süddeutsche Zeitung szerint a CDU/CSU ezt már aligha hozhatja be.
• Azt viszont nem tudni, hogy milyen koalícióról kezdődnek meg a tárgyalások. Egyelőre  az úgynevezett jelzőlámpa és a Jamaica-koalíció is szóba jöhet – ezekről itt írtunk korábban. Matematikailag egy SPD-CDU/CSU nagykoalíció is szóba jöhet, ez azonban egyelőre nem valószínű, hiszen Olaf Scholz szociáldemokrata és Armin Laschet kereszténydemokrata jelölt is kormányt alakítanának.
• Azt is biztosra tudni már, hogy a Zöldek messze alulteljesítették eredeti terveiket. Ugyanakkor a liberális FDP-vel királycsináló pozícióba jutottak, vagyis a két kisebb párt dönt majd arról, hogy ki alapíthat kormányt. Erről már megkezdődtek az egyeztetések közöttük.
• Nem biztos még, hogy a a Baloldal, a Die Linke bejut-e a törvényhozásba. Az eddigi statisztikák alapján az 5 százalékos bejutási küszöb körül állhatnak.
• Eldőlt, hogy Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban és újrázott a helyi SPD-s miniszterelnök, Manuela Schwesig.

Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter visszavágott a 2017-es vereségért. A kereszténydemokrata gazdasági minisztert, Peter Altmaiert győzte le Saarlouis választókerületben 8,8 százalékpontos különbséggel.

Heiko Maas

Fotó: Michele Tantussi / AFP

Peter Altmaier 2017-hez képest több mint tíz százalékpontot rontott eredményén.

A CDU vereséget szenvedett saját kancellárjelöltje, Armin Laschet körzetében, ahol az előző választási eredményhez képest 5 százalékpontot veszített a párt. 

Ezzel a kormánypártot messze megelőzték a Zöldek, és majdnem az SPD is rávert: a jelen állás szerint csupán 4 tized százalék a különbség a második és a harmadik helyezett eredménye között  – adta hírül a  24Rhein .

A választást felvezető kampány nagy botránya volt, amikor a tartományi miniszterelnök az árvíz sújtotta észak-rajna–vesztfáliai Erfstadtba utazott, és a háttérben nevetgélt, miközben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök éppen segélyt ígért a természeti csapás károsultjainak.  

Nem feltétlenül a legerősebb párt igényelheti a kancellári posztot a leendő kormányban – figyelmeztetett Armin Laschet Az uniópártok kancellárjelöltje  a legjobb jelöltek úgynevezett elefántkörében kifejtette, hogy a  jövőbeni szövetség nem a Bundestag számtani többségéről szól.  

Olyan kormányt szeretnék, ahol minden partner megjelenik, ahol mindenki látható – nem pedig olyant, ahol a kancellár egyedül fényezi magát a pontjaival

– fogalmazott Armin Laschet, aki szerint a   demokratikus pártok fő feladata, hogy lássák, hol van a legnagyobb közös alap. Elismerte, hogy a nagykoalícióban ez már nem így volt, ezért  mint mondta, valódi újrakezdésre van szükség . 

Alice Weidel továbbra is az AfD parlamenti frakcióvezetője akar maradni. Választási eredmények ide vagy oda, szerinte négy évig nagyon sikeres volt, és Tino Chrupalla társjelölttel együtt kiváló kampányt folytatott.

Ennek megfelelően szerdán indulunk a választásokon

– jelentette be az ARD és a ZDF televízió közös választási műsorában. Hogy véleményében párttársai is osztoznak-e, kiderül három nap múlva, mivel természetesen a képviselőké lesz az utolsó szó.

Tessa Ganserer, a Zöldek jelöltje az első transznemű képviselő a Bundestagban – jelentette be a párt bajorországi szóvivője – írja a Die Welt.

A politikus még Markus Ganserer néven került be 2013-ban a bajor parlamentbe, ahova öt évvel később másodszor is beválasztották. Ekkor coming outolt, és ezzel együtt férfi keresztnevét is nőire cserélte. 

Így ő lett az első nyíltan transznemű képviselő a tartományi törvényhozásban, most pedig azzal írt újra történelmet, hogy a szövetségi parlamentbe is bekerült.

A CSU vezetője, Markus Söder jelenlegi belügyminiszter a választások előzetes eredményeit bizalmatlansági szavazásnak tekinti az SPD legfőbb jelöltje, Olaf Scholz ellen.

Markus Söder

Fotó: Pool

Az SPD, a Baloldal és a Zöldek lehetséges koalícióját kitapsolták a választók a kormánypárti politikus szerint.  

A németek nem akarnak vörös-vörös-zöldet. Ez közvetve bizalmatlanság is Scholz iránt, mert ő ezt az elképzelést támogatta

– fogalmazott a politikus, aki szerint nem a múltbéli szövetségre van szükség, hanem annak felvázolására, hogyan maradhat Németország stabil és hogyan lehet megújítani.