Mihez kezdenek a tálibok, ha már mindenkit legyőztek?

Az augusztusban újra hatalomra került tálibok teljes egészében a maguk ellenőrzése alá akarták hajtani Afganisztánt. Ez némi erőfeszítésén árán aztán sikerült is. A kezdeti városi tálibellenes tiltakozásokat keményen leverték. Kicsit tovább tartott az ország északkeleti csücskében élő tádzsiktöbbségű vidék pacifikálása. Ott még hetekkel a főváros, Kabul bevétele után is harcok folytak. A térség gyakorlatilag egyetlen hosszú mély völgy a Pandzsír-folyó mentén. Mindig fontos közlekedési útvonal volt, mert innen lehet eljutni a Hindukus hegység két fontos hágójához. A térség 2004 óta önálló tartomány, a körülbelül száz kilométer hosszú völgyben százezren élnek, zömében tádzsikok.

Amíg a tálibok voltak ellenzékben, és partizánharcukat vívták, addig nagy előszeretettel nyúltak az emberrablás módszeréhez. Egyfelől hogy pénzt csináljanak, másfelől hogy félelmet keltsenek. Augusztus végén aztán fordult a kocka, és zéró toleranciát hirdettek az emberrablások elkövetői ellen. Herát tartomány fővárosában megöltek négy emberrablót, majd elrettentésül felakasztották őket egy daru karjára. Egy másik városban, Mazár-e Sarifban az elkapott és megölt emberrablók holttestét gúlába rakták a főtéren. Magyarázatuk szerint mindezt a társadalmi béke érdekében tették.

Nem sokkal később a tálibokon belüli egyik erősebb klán, a Hakkáni-hálózat egyik tagja, Anasz Hakkáni azt mondta a CNN-nek:

Eljött a béke, amit annyira áhítottak az emberek, most száz százalékban béke van, és biztonság. Eltűntek a tolvajok, mert ez nem tűzszünet, ez a háború befejeződött. 

Lehet, hogy a tolvajok eltűntek, de biztonság még nincs. Itt vannak ugyanis azok a keménykötésű iszlám szélsőségesek, akiktől még a tálibok is félnek, és most ők hozzák el a mindennapos terrort. Ez a csoport pedig nem más, mint az Iszlám Állam Horászán régió. Az Iszlám Állam Afganisztánban és Pakisztánban működő kemény magja hitehagyott gyengéknek tartja az ősi iszlám jogra, a saríára épülő, tálibok vezette Afganisztáni Iszlám Emirátust, mert a gyengeség jeleit mutatja a vallási kisebbségekkel szemben.

Ők viszont nem szívbajosak, hiszen az elmúlt másfél hónapban több utcai robbantással Dzsalálábádban és Kabulban, valamint a síita kisebbség elleni, a mecsetjükben végrehajtott öngyilkos akcióval emberek tucatjait ölték meg, ezzel pedig a tálibok szavahihetőségét ássák alá, mert ők ugye azt állítják, hogy rend és béke van, amióta átvették a hatalmat. Ha valóban rendet akarnak, akkor az IÁ Horászánnal kell elsősorban leszámolniuk.

Igaz, hogy létszámában egy legfeljebb néhány ezer tagot számláló szélsőséges, radikális csoportról van szó, viszont mivel sok egykori tálibot is a soraikban tudnak, akik csalódtak a jelenlegi vezetésben és keményebb kormányzást vártak volna el, nos, tökéletesen tisztában vannak a tálibok korábbi partizántaktikáival. Most ők veszik fel ugyanazt a pozíciót, amelyben a tálibok voltak az utóbbi húsz évben. 

A gerillaakciók egyelőre csak három tartományt érintenek, és ahogy a tálib különleges erők régóta szolgáló parancsnoka mondta a Deutsche Wellének: „A különleges erőket nemcsak az előző afgán vezetés elleni harc miatt hoztuk létre, hanem hogy bevethető legyen bárki ellen, aki fenyegetést jelent számunkra.” Jelenleg azonban szinte nincs fenyegetés – folytatta, ezzel együtt azonban Afganisztánnak, mint minden más államnak, szüksége van erős hadseregre. Majd hozzátette: ez persze nem jelenti azt, hogy bármely ország számára fenyegetést jelentenének.

A Horászán-csoport elleni katonai fellépés azonban nem foglalja le a teljes tálib katonai erőt. Korábban a harcosok mindegyike a katonai bizottság irányítása alatt működött, viszont az új ügyvezető kormány kinevezése óta még az sem dőlt el, hogy a belügyminisztérium vagy a hadügyminisztérium alá tartozzon az összes fegyveres, esetleg lesznek kizárólag rendvédelemmel foglalkozó egységek.  A katonai erők  egymást átfedő rendszerben működnek az ország több részén, erre pedig a legjobb példa maga Kabul, ahol több parancsnok is azt állítja, hogy ő felel  a főváros különböző területeiért .

Szakképzés indul a tálib harcosoknak

Ebben a helyzetben tehát egyfelől meg kell találni, hogy békés körülmények között mivel foglalkozzon a több tízezer fegyveres. Egy részük például a távoli hegyek közötti eldugott területeken élők körében keres olyan radikális, vallásos követőket, akik csatlakoznának új programjukhoz, amelyet „mártíromságkeresőnek” neveztek el. Pontosan nem tudni, mit takar a feladat, de az egység tagjait  a jövőbeli ellenségeknek szánják, valószínűleg öngyilkos merénylők formájában.

Ebben a helyzetben, amikor nincs pontosan megfogalmazott küldetése a harcosoknak, vagy nincs konkrét, nagy számban fenyegetést jelentő ellenség, akkor bizony jön a tespedés. Egyre-másra jelentek meg a közösségi médiában is olyan képek, amelyeken géppisztollyal csónakázó, pihengető tálib fegyvereseket lehet látni, de közzétettek már videót jól sikerült dodzsemversenyről is a harcosok között a kabuli vidámparkban. 

Bár a mostani tálib offenzíva nem okozott akkora pusztítást az afgán infrastruktúrában, mint az első hatalomátvétel 1996-ban, azért sokfelé szembeötlő a rombolás. Ezért is indítottak a katonáknak nehézgépkezelői vagy épületkarbantartói átképző tanfolyamokat, amellett hogy sok harcos most igyekszik még jobban elmélyíteni korábbi felszínes katonai kiképzését, mások pedig a vallási tanulmányokban mélyednek el, amire az elmúlt húsz év gerillaháborújában vélhetően nem sok idejük volt.

(Borítókép: Tálib harcosok Kabulban 2021. október 14-én. Fotó:  Bulent Kilic  / AFP)