Klímacsúcs: a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön

Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint – számolt be az MTI.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 26. ülésének kezdetéhez időzítve tette közzé a WMO a klíma 2021. évi állapotáról szóló előzetes jelentését, amely az idei év első kilenc hónapjának adataira alapul.

Bár az év elejei La Niña jelenség átmeneti hűtő hatása miatt 2021 várhatóan csak az 5–7. legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta, ez nem változtatja meg vagy fordítja vissza a növekvő hőmérsékletek hosszú távú trendjét – olvasható a jelentésben.

A tengerszint globális emelkedése 2013 óta felgyorsult, és 2021-ben új szintet ért el, párosulva az óceánok felmelegedésével és savasodásával.

A jelentés a legfrissebb tudományos bizonyítékon alapulva megmutatja, miként változik a bolygónk a szemünk előtt. Az óceánok mélyétől a hegységek csúcsáig, az olvadó gleccserektől az állandóan szélsőséges időjárási eseményekig az ökoszisztémák és a közösségek szerte a világon súlyosan érintettek. A glasgow-i klímakonferenciának fordulópontnak kell lennie az emberek és a bolygó számára

– idézte a WMO jelentése António Guterres ENSZ-főtitkárt. Csaknem kétszáz ország részvételével kezdődött meg vasárnap a skóciai Glasgow-ban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. ülése (Conference of the Parties, COP26).

A találkozón, amelynek helyszínén várhatóan 25 ezer politikus és szakértő fordul meg a következő 12 napban, olyan terveket terjesztenek elő és vitatnak meg, amelyekkel a modellszámítások alapján másfél fokra lehet korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A konferencia elé időzített szakértői számítások szerint az energiafelhasználás ehhez szükséges globális átalakításához a következő évtizedekben legalább százezer milliárd dollárra lesz szükség.

A legnagyobb skóciai városban rendezett COP26-értekezletre, amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre, hivatalos mások mellett Joe Biden amerikai elnök is. Ferenc pápa a BBC brit közszolgálati rádió számára rögzített felhívásában hangsúlyozta: a skóciai ENSZ-klímarendezvényen a világ sorsa iránti közös felelősségvállalás megújítására van szükség, tekintettel a klímaváltozás és „a közös otthonunk leépülése” jelentette példátlan fenyegetésre.

Alok Sharma, aki a brit kabinetiroda államtitkáraként a COP26-értekezlet elnöke, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: rohamosan fogy az idő, hogy a globális felmelegedést az elfogadott célnak megfelelően másfél fokra lehessen korlátozni a 2030-ig szóló előrejelzési távlatban, és „a vészcsengők már világszerte megszólaltak”.

Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England előző kormányzója a Financial Times londoni üzleti napilap hétvégi számának írt elemzésében közölte: a következő harminc évben legalább százezer milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.

Carney szerint ehhez ki kell építeni egy külön pénzügyi rendszert, amelynek tevékenysége kizárólag a nettó karbonsemleges energiafelhasználás finanszírozására összpontosít.