Hosszúra nyúlik Peking karja, így távvezérel Európában a Kínai Kommunista Párt

Első ízben éreztette Németországban a Kínai Kommunista Párt (KKP), hogy képes cenzúrát gyakorolni Európában is. Történt ugyanis, hogy a Hannoverben és Duisburgban lévő Konfuciusz intézetekben az utolsó pillanatban fújták le a Hszi Csin-ping A világ legnagyhatalmúbb embere című könyvének bemutatóját, az utasítás pedig a gyanú szerint felsőbb kínai körökből érkezett, amelynek szálai Kínáig vezetnek. 

Ez nem egy véletlenszerű incidens, az akadémiai szabadságunkat érinti

– mondta az esemény szervezője, Ulrich Radtke, a Duisburg-Esseni Egyetem rektora. 

A kínai elnökről szóló biográfiát két német újságíró, Stefan Aust és Adrian Geiges írta, saját elmondásuk szerint azzal a céllal, hogy „Kína ekézése” nélkül, tényalapúan mutassák be Hszi Csin-ping életét – részben beszédeire alapozva –, hogy az olvasók le tudják vonni saját következtetéseiket. 

Kínában azonban ezt másképp látták. 

Vuhani testvéregyetemünk jóindulattal elmagyarázta, hogy nem jó ötlet megtartani az eseményt

– mondta a duisburgi Konfuciusz intézet vezetője. 

Úgy tűnik, a kínai elnök személyi kultusza olyan szintet ért el, hogy a kínai kormány, ahol teheti, ellenőrzi, mi és hogyan hangzik el az akár élete végéig is regnáló, a közbeszédben – olykor némi gúnnyal – Császárnak nevezett kínai vezetőről. Emlékezetes, hogy a kínai online cenzorok tisztogató műveletbe kezdtek, hogy minden nyomát eltüntessék a kínai elnököt – eleinte jó szándékkal – Micimackóhoz hasonlító posztokat, és kiiktassák a kínai köztudatból a róla és feleségéről szóló, Hszi bácsi szereti Peng mamát című dalocskát. 

Nem lehet többé Hszi Csin-pingről átlagemberként beszélni, ő már elvileg érinthetetlen

– idézi a németországi Konfuciusz intézet egyik munkatársát a Deutsche Welle.

A kínai soft power műhelye

A Konfuciusz intézeteket a Kínai Népköztársaság hozza létre a befogadó országokkal, céljuk a kínai nyelv és kultúra népszerűsítése. Más országoknak is vannak hasonló intézetei, azzal a különbséggel, hogy a kínai műhelyek közvetlen kapcsolatban állnak a nekik otthont adó egyetemekkel. Németországban tizenkilenc ilyen intézet van, Magyarországon öt (Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett). Az Egyesült Államokban az összeset betiltották. 

Hszi Csin-ping meglehetősen világosan fogalmaz arra vonatkozóan, hogy Kínát modern szocialista országként kell ábrázolni külföldön, kihangsúlyozva pozitív tulajdonságait. Ezzel a feladattal pedig főként a kínai állami média és a Konfuciusz intézetek vannak megbízva. 

Abban nincs semmi kivetnivaló, hogy kedvező képet kíván magáról festeni az intézeteket hatalmas summával pénzelő ország. Csakhogy a nyelvi képzéseket biztosító (Pécsett hagyományos kínai orvoslást is tanító) intézetek a kínai oktatási minisztérium alá tartozó Országos Kínai Nyelvoktatási Tanács (Hanban) alá tartoznak, amely

Ettől persze az intézetek nem propagandaműhelyek, de az ujgurok átnevelésének ideológiai és kulturális hátteréről aligha fogunk előadást hallani. 

Arra viszont nem a németországi eset az első példa, hogy a Konfuciusz intézet irányából támadás érkezik az akadémiai és véleményszabadság ellen. Ráadásul Kína az oktatáson és a kultúrán keresztül igyekszik kapcsolati rendszert kiépíteni a világ számos országában, aminek hátterében nem feltétlenül az ezeken a területeken való együttműködés áll. 

Ahol kínai pénz van, ott a párt is ott van

A Konfuciusz intézetekbe a kínai nyelvi lektorokat a Hanban delegálja, viszont korántsem a Nyugaton megszokott pályázati módon. Az adott tanár nem választhatja ki, melyik országban szeretne oktatni és népszerűsíteni hazáját, mindazonáltal a külföldi lektori pozíció zsíros állás, nem beszélve arról, hogy a szerencsés tanárnak lehetősége van  világot látni. 

Bár a kínai lektoroknak nem szokásuk a pártkönyvüket lengetni külföldön, az Index információi szerint ha nem is párttagok, mindenképpen kötődnek a kínai kormányhoz. Valamit valamiért. 

Ugyebár a Hanban egyenesen a pártnak jelent.

Az sem mellékes, hogy a Kínai Kommunista Párt munkájának szabályzatában hangsúlyozzák a pártfiókok létesítésének fontosságát, egyebek mellett 

Mindezt úgy, hogy szem előtt tarja a marxizmus–leninizmust, Mao Ce-tung, Teng Hsziao-ping és Hszi Csin-ping gondolatait. 

A KKP pedig nem válogatós abban, hol lehet és/vagy kell pártszövetkezetet létrehozni. Javasolja, hogy az élet minden területén, így a mezőgazdaságtól a társadalmi szervezeteken át 

Helycsere a spájzban

Vezessen csoportszervezeteket, például szakszervezeteket, kommunista ifjúsági szövetségeket és női szervezeteket a megfelelő régiókban és osztályaikban, és támogassa őket abban, hogy önállóan és felelősségteljesen végezzék munkájukat a vonatkozó cikkelyekkel összhangban.

– olvasható a szabályzatban. 

Mindez pont annyira tágan értelmezhető, hogy számtalan tevékenységre biztosít lehetőséget. 

A kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) gyakorlatilag minden kínai felsőoktatási intézményben jelen van, így a Fudan Egyetem sanghaji campusán is, ahol mint ismeretes, megváltozott az egyetemi charta, kicsit közelebbre húzva a KKP-hez kötődő szálakat. A nyilatkozatban az áll, hogy 

Az alapokirat egyes pontjai kísértetiesen hasonlítanak a KKP munkájának szabályozásában meghatározott tevékenységi körökre. Ahogy a 444 összesítette: 

Az egyetem fő döntéshozó szerve a pártbizottság, amely irányítja

• a pártkáderek kiválasztását, képzését, értékelését és ellenőrzését;
• az egyetemen zajló ideológiai és politikai munkát;
• a tanárok és a diákok felvértezését a szocializmusnak a Kína elnöke, Hszi Csin-ping fémjelezte új kínai karakterével;
• a pártfegyelem szigorú érvényesítését;
• az egyetemi szakszervezetet, a kínai KISZ-t (Kommunista Ifjúsági Liga), a nőszervezetet, a diákuniót és az összes többi szervezet vezetését és ezek egységfrontba tömörítését.

Mivel Magyarországon még nincs kínai egyetem, a KISZ sincs oly minőségben jelen, mint Kínában. 

Ez a szervezet a világ minden táján ott van, ahol kínai hallgatók vannak külföldi egyetemeken, méghozzá a KKP és a KISZ irányítása alatt. Tehát míg a Konfuciusz intézetet üzemeltető Hanban a KKP propagandaosztályának jelent, az Összkínai Diákföderáció a KKP-nak és a KISZ-nek. 

A szervezet feladata a külföldön tanuló kínai diákok összetartása, ideológiai irányítása, valamint hazaszeretetének megőrzése.

Az Index egy neve elhallgatását kérő forrása szerint mindez alatt megfigyelést és ellenőrzést kell érteni, hogy biztosra menjenek, hogy a külföldi tanulmányokat folytató diákok nem kallódnak el, nem tesznek a hazájukra nézve kedvezőtlen kijelentéseket, cselekedeteket. Ha mégis, az információ eljut az illetékes szervekhez, és megkezdődik a helyreigazítás, ha kell, a Kínában maradt családtagokra gyakorolt nyomással – állítja a forrás. 

A szervezet Budapesten ünnepelte az államalapítást úgy, hogy az átlag magyar állampolgárnak mindez fel sem tűnt. Az ünnepi programok alapján egy ártalmatlan diákszervezetnek tűnik, és tevékenységének és programjainak jelentős része az is, de ez forrásunk szerint az ellenőrzés cukormázas álcája. 

(Borítókép: VCG / Getty Images)