A CNN kamerái előtt adtak el egy kilencéves kislányt egy 55 éves férfinak

Afganisztánban jelenleg súlyos humanitárius krízis zajlik, az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint milliók halhatnak éhen emiatt. Most a CNN kamerái előtt adtak el egy kilencéves afgán kislányt egy 55 éves férfinak azért, hogy a család többi tagja ne éhezzen.

A kilencéves Parwana Malik még október 22-én azt mondta a CNN-nek: fél attól, hogy a férfi verni fogja és munkára fogja kényszeríteni. Családja már négy éve is menekülttáborban élt Északnyugat-Afganisztánban, de a tálibok hatalomátvétele óta még rosszabb lett a helyzetük. Először tizenkét éves lányukat kellett eladniuk, most pedig a kilencévestől is meg kell válniuk. 

A kislány édesapja, Abdul Malik azt mondta: lelkiismeret-furdalása van és szégyelli magát, de nem tud mit tenni. Már rengeteg pénzt kölcsönöztek, a felesége koldulni kényszerült, ő maga pedig hiába keresett, nem talált munkát. 

Nyolcan vagyunk a családban. El kell őt adnom azért, hogy a többiek életben maradhassanak

– mondta. Október 24-én aztán meg is érkezett a vevő, és kecskékben, földbirtokban, valamint készpénzben átadta a körülbelül 2200 dollárnak megfelelő vételárat a kislányért, majd elvitte.

Itt a felesége. Kérem, vigyázzon rá, most már ön felel érte. Ne verje őt 

– mondta az édesapa a férfinak. A vevő azt mondta, hogy már van felesége, a gyermek a háztartásban fog dolgozni. Ezután kézen fogta a kislányt, és kivezette az autójához. A lány az udvaron megpróbált ellenállni, de hiába. 

A család az eladáson szerzett pénzzel néhány hónapig kihúzhatja ugyan, de ha elfogy, könnyen lehet, hogy ismét el kell adniuk egy gyermeket. 

Nekünk nincs jövőnk, megsemmisítették. Ha nem javul a pénzügyi helyzetünk, egy másik lányomat is el kell adnom – valószínűleg a kétéveset

– mondta az édesapa.

A civil szervezetek szerint a kislányok helyzetén sokat rontott, hogy a tálibok hatalomátvétele óta középiskolába sem járhatnak. Ezáltal ugyanis jövőképük sincs, és a családok még inkább úgy gondolják, hogy nincs más lehetőség, mint hogy eladják őket. 

Napról napra egyre több család adja el a gyermekét. Nincs élelem, nincs munka, úgy érzik, muszáj ezt tenniük 

– mondta a CNN-nek nyilatkozva egy helyi emberi jogi aktivista. 

Korábban a BBC közölt riportot egy hasonló esetről, ahol egy csecsemőt adtak el azért, hogy a család többi tagja ne éhezzen. 

A középkorba süllyed vissza Afganisztán

Az augusztusi tálib hatalomátvételt követően kezdett hihetetlenül gyorsan lecsúszni az afgán gazdaság, amely addig sem volt világszínvonalú. A húsz éven át tartó amerikai „demokratizálás” eredményeként ugyan a nők járhattak iskolába, állást vállalhattak a közigazgatásban, a korábbiakhoz képest demokratikus választásokat tartottak, sokfelé sikerült új utakat építeni, javítottak az egészségügyi ellátáson, de például nem sikerült az a mezőgazdasági program, amellyel a gazdákat tömegesen átszoktatták volna olyan haszonnövények termesztésére, amely hozzájárult volna az ország élelmiszer-ellátásához. Ehelyett szinte mindenütt megmaradtak a mákföldek mint a kábítószer-alapanyag előállításának legfontosabb alkotóeleme. Afganisztán látja el továbbra is a világ egy jelentős részét heroinnal. 

A tálibok kabuli bevonulásával szinte egy időben fagyasztották be Nyugaton az afgán központi bank mintegy kilencmilliárd dollárnyi pénzeszközállományát. Vagyis ha akarna, akkor sem tudna külföldön élelmiszert vásárolni az új tálib vezetés. Már az elmúlt években is az ország GDP-jének harmada gyakorlatilag külföldi segélyekből tevődött össze. 

A Biden-adminisztráció jelezte, hogy csak humanitárius segélyeket hajlandó adni.

A 38 milliós országban már az emberek több mint felét, 22,8 millió embert fenyeget éhínség. Két hónappal korábban ez a szám még „csak” 14 millió volt. Ők napi szinten szorulnak humanitárius támogatásra. Az emberek mintegy háromnegyede (72 százalék) napi egy dollárnak megfelelő összegből tengeti életét. Az ENSZ Fejlesztési Programjának legújabb, Afganisztánra vonatkozó jelentése azt állítja, hogy

Ez egyébként az eredménye az afgán GDP villámgyors zsugorodásának, amelynek nyomán 25 százalékkal nőtt a szegények száma.

Mindezeket további külső csapások tetézik. Az országot évek óta tartó súlyos szárazság sújtja, a koronavírus-járványt gyakorlatilag nem kezelték, aminek katasztrofális hatása volt a gazdaságra, ezzel együtt a belső menekültek száma megugrott, ami viszont szétzilálta az afgán vidéki közösségeket. A z aszály miatt az idei terméseredmény húsz százalékkal elmarad a tavalyitól és 15 százalékkal az átlagtól, az őszi búza kulcsfontosságú a súlyos élelmiszerhiány elkerüléséhez és a több millió, a mezőgazdaságból élő ember túléléséhez. 

A tél közeledtével az afgán pásztorok és állattartók is azonnali segítségre szorulnak, nem látják, hogyan tudják etetni az állatállományt . Becslések szerint hárommillió állat van veszélyben,  és ha nem érkezik időben segítség, a magas takarmányárak miatt sokan az állatok eladására, levágására, illetve lakhelyük elhagyására kényszerülhetnek.

David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója szerint a  befagyasztott pénzalapokat kellene elérhetővé tenni, és a humanitárius erőfeszítések támogatására kellene fordítani.

Gyerekek fognak meghalni, emberek fognak éhezni!

– figyelmeztetett a szakember. A tél közeledtével az Élelmezési Világprogramnak havonta 220 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy etetni tudja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő afgánokat. A szervezet már a saját tartalékához is hozzányúlt annak érdekében, hogy decemberig biztosítani tudja az élelmiszersegélyeket Afganisztánnak, miután több adományozó nem tett eleget vállalásának. A múlt héten egy interjúban már az amerikai milliárdos lelkiismeretére apellált Beasley, amikor azt mondta, hogy a Tesla-vezér, Elon Musk vagyonának két százalékából 42 millió éhezőt lehetne megmenteni.