Lorraine Charinda több mint hétezer mérföldet utazott a Kongói Demokratikus Köztársaságból az Egyesült Államokba azért, hogy beoltassa magát – írja a CNN. A portál beszámolója szerint a misszionárius nőnek egy amerikai felekezet kezdett el adományokat gyűjteni, azért, hogy az ohiobeli Columbusban sikeresen beoltathassa magát. A nőnek 24 óra alatt több mint 4 ezer dollárt sikerült összegyűjteni, főképp magánemberektől.
Az, hogy mindez megvalósulhatott, az ohiói Metodista Egyháznak köszönhető, amely 2002 óta komoly kapcsolatot tart fenn az országgal. Charinda 2018-ban kezdett el misszionáriusként dolgozni.
Charinda az első oltást október 23-án kapta meg, a másodikat pedig ezen a héten szerdán. Az Our world and data szerint Kongóban 1000 emberből csak egy ember van beoltva, és 10 ezerből csupán négy. Ehhez képest az Egyesült Államokban 2-ből egy embert van beoltva. A fekete kontinensen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a lakosok csak hét százaléka van beoltva.
Charinda, aki egy szegény tartományban, Kaminában él és dolgozik, azt mondja, hogy rendkívül kevés az oltóanyag, szinte elérhetetlen. A nő életében különösen fontos volt az oltakozás, annál is inkább, mivel édesanyja is súlyosan megfertőződött a vírussal.
Levélben kérte az osztrák–magyar határátlépési feltételek enyhítését Burgenland tartományi elöljárójától Nagy István agrárminiszter – adta hírül az MTI. Hans Peter Doskozilnek azt javasolta, hogy tegyék lehetővé az oltott és magas ellenanyagszinttel rendelkező magyar munkavállalók számára a szabad belépést Ausztria területére.
Ausztria a napokban megváltoztatta a magyar munkavállalók belépési szabályait, ami jelentősen megnehezíti a magyar állampolgárok átlépését a határon, rossz esetben teljesen ki is zárja. Az új intézkedések ugyanis olyanok átkelését is megnehezítik, akik oltottak a koronavírus elleni vakcinával, és magas ellenanyagszinttel rendelkeznek – tette hozzá a miniszter. Hangsúlyozta: az oltással rendelkező magyar munkavállalók rugalmas határátkelése nemcsak Magyarország és a magyar munkavállalók, de Ausztria és az osztrák polgárok érdeke is.
Nem tarthatnak szabadtéri szilveszteri bulikat és koncerteket Montenegróban a romló koronavírus-járványhelyzet miatt – jelentette be Jelena Borovinić Bojović egészségügyi miniszter.
A montenegrói sajtó szombati beszámolói szerint a tárcavezető hozzátette: a podgoricai karácsonyi vásárt a kellő biztonsági intézkedések mellett meg lehet szervezni, például a látogatóknak védettségi igazolással kell rendelkezniük.
Az egészségügyi miniszter kiemelte: november 15-től tilos lesz lakodalmakat szervezni az országban, a tömeges rendezvények ugyanis nagy veszélyt jelentenek az állampolgárok egészségére. Emellett betiltják az éjszakai szórakozóhelyek működését, a vendéglátóhelyek csak éjfélig tarthatnak nyitva, és iskolai kirándulásokat sem szabad szervezni – számolt be az MTI.
A pandémia alatt világszerte megugrott a depressziós és egyéb pszichiátriai tünetek és betegségek száma – mondja Balázs Judit pszichiáter szakorvos, az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének tanszékvezető professzora.
A tünetek közül a leggyakoribb a folyamatos fáradtság, a motivációhiány és az alvászavar.
Ukrajna kikerült az Európai Unió Covid-listájának zöld zónájából, ami az ukrán állampolgárok külföldi utazásának nehezítését vonhatja maga után – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az Index korábban beszámolt a Magyarországgal szomszédos országban lévő állapotokról, arról, hogyan kezelik a járványhelyzetet, illetve milyen az intézkedésekhez a lakosság hozzáállása.
Bár az európai közösség pusztán javaslatot tesz, a végső döntés a tagállamokon múlik, azaz egy-egy adott ország maga dönti el, hogy milyen feltételekhez köti az ukrán állampolgárok beutazását országába. Így fordulhat elő az a helyzet, hogy tizenkét ország továbbra is biztonságosnak tekinti Ukrajnát.
Ausztria, Belgium, Dánia, illetve Észtország, Ciprus, Hollandia, valamint Horvátország, Csehország, Írország, Franciaország, Szlovákia és Svédország még mindig úgy véli, hogy Ukrajna nem jelent kockázatot járványügyi szempontból. Azonban ezek az országok is megkövetelik a beutazóktól a teljes immunitást igazoló védettségi igazolvány vagy a negatív koronavírusteszt felmutatását.
Romániában arról döntöttek, hogy a jelenléti oktatásban részt vevő tanulóknál invazív gyorsteszteket végeznek a koronavírus-fertőzés kiszűrésére. Ezeknek a teszteknek a használata annyira egyszerű, hogy nem feltételez orvosi ismereteket, ezért a hatóság úgy döntött, hogy ahol nincs iskolaorvos, ott a kijelölt pedagógusok is tesztelhetik a diákokat – írja a Főtér.
A döntéssel csak annyi a probléma, hogy az oktatókat nem kérdezték meg róla, és a pedagógus-szakszervezet friss felmérése szerint a romániai pedagógusok 76 százaléka finoman szólva sem szeretné ezeket a nyálteszteket elvégezni. A megkérdezett több mint 21 ezer tanárnak alig ötöde, 24,3 százaléka jelezte, hogy hajlandó lenne rá.
Az is kiderült, hogy háromból csak egy alkalmazott támogatja a zöld igazolás kötelezővé tételét az oktatási intézményekben. A tanároknak kicsivel több mint a fele, 58,1 százaléka ellenzi ezt az intézkedést, míg 30,5 százalékuk helyesli a védettségi igazolás kötelezővé tételét, 11,4 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben.
Az oltatlan személyeknél több mint hússzor nagyobb a Covid–19 okozta elhalálozás kockázata – idézi a Krónika online Florentina Furtunescu, az országos közegészségügyi intézet munkatársának nyilatkozatát.
A szakember arról beszélt, hogy október végén Romániában körülbelül hétmillió felnőtt ember volt beoltva, és körülbelül 9 millió oltatlan volt. Az oltottak közül 1264-en haltak meg, az oltatlanok közül 46 487-en.
Ezekből az adatokból az a következtetés vonható le a romániai közegészségügyi intézet szerint, hogy egy oltatlan személy esetében hússzor nagyobb a Covid miatti elhalálozás veszélye, mint egy beoltottnál. A doktor azt is kiemelte, hogy az oltás megvéd a koronavírus-fertőzés szövődményeitől, ezért nagyon fontos, hogy az emberek kérjék és felvegyék a vakcinát.
Az Ukrán Jövő Intézet felmérése azt derítette ki, hogy az országban néhány hónapon belül a hamis védettségi igazolványok száma meghaladhatja az egymilliót – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az intézet ügyvezető igazgatója, Vadim Deniszenko arról számolt be, hogy munkatársai Vakcináció és állampolgárok: 2021. október címen szociológiai felmérést végeztek az ukrán lakosság körében. Összesen 2400 18 év feletti állampolgárt kérdeztek meg.
Az igazgató kifejtette, hogy az elmúlt másfél hónapban 10 százalékkal nőtt az oltakozni vágyók száma. A lakosság 60 százaléka készen áll a koronavírus elleni védőoltás felvételére, míg az ukránok 40 százaléka ellenzi. Meglátása szerint a növekedés oka az utazási korlátozások bevezetése.
Az intézményvezető azt is elárulta, hogy a beoltott ukránok 10 százaléka vásárolt illegálisan előállított oltási igazolványt. Jelenleg 8 millió állampolgár van immunizálva, ebből kiindulva körülbelül 800 ezer hamisított védettségi igazolvány van Ukrajnában.
A felmérésből az is kiderült, hogy az 55 év felettiek vásárolnak a legkisebb számban hamisított igazolványokat, illetve a legkevesebbet Ukrajna központi és déli részén vételezik. A többség azt mondta, hogy azért vesz hamis igazolást, mert nem bízik a vakcinálás hatékonyságában.
Mobil oltópontot létesítettek az ungvári görög katolikus székesegyház közelében – írja a Kárpáti Igaz Szó. A szentmise után a hívek felvehetik a koronavírus elleni védőoltást közvetlenül a templom bejáratánál.
Többféle vakcina közül is lehet választani. Az egyik járókelő elmondta:
Régóta terveztem a fertőző betegség elleni védőoltás igénylését, de sosem tudtam elegendő időt szakítani arra, hogy felkeressem az oltópontok egyikét. Most azonban a mise után csak át kellett sétálnom az úttesten, és néhány perc alatt megkaptam az első adagot.
A világon 252 514 273 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 5 088 442 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 251 941 758 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 079 990 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS–CoV–2 vírus okozta, Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
A tekintélyes Lancet orvosi szaklap szerint az indiai gyártású Covaxin hatékony védelmet biztosít a koronavírussal szembeni védekezésben – írja az Aljazeera. A pánarab hírügynökség beszámolója szerint a vakcina 78 százalékos hatásossággal bír.
A vakcina a múlt héten kapta meg az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) a sürgősségi alkalmazásra szóló jóváhagyást, a szervezet ezzel együtt így már a nyolcadik gyártónak adott zöld utat.
Az indiai gyártó vakcináját, amit a Bharat Biotech az Indiai Orvosi Kutatási Tanáccsal és az Országos Virológiai Intézettel együttműködve fejlesztett ki, már 17 országban engedélyezték.
A brazil legfelsőbb bíróság felfüggesztette azt a kormányrendeletet, amely megtiltotta a vállalatoknak, hogy koronavírus-igazolást kérjenek el az alkalmazottaktól – írja a Guardian. A portál megjegyzi, hogy a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro brazil elnök a járvány kitörése óta próbálja bagatellizálni a koronavírus-járványt, és kezdetektől fogva elutasítja a koronavírus-igazolást kérő országok járványkezelési politikáját.
Luis Roberto Barroso bíró az indoklásában felrótta, hogy eddig 610 ezren vesztették életüket a járványban Brazíliában, és okkal feltételezhető, hogy a beoltatlan alkalmazottak veszélyt jelenthetnek a többi munkavállalóra.
Brazíliában az elmúlt egy napban 14 598 új koronavírus fertőzöttet regisztráltak, és meghalt 267 ember. A dél-amerikai országban ezzel együtt már közel 22 millióan fertőzöttek meg.
Ma is jelentkezik az Index hírösszefoglalója, melyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.