Lukasenka: Az EU fogadjon be kétezer migránst, a többit hazaküldik

Natalija Ejszmont elmondása szerint Lukasenka előző nap megvitatta a javaslatot telefonon Angela Merkel német ügyvezető kancellárral, és a kancellár elfogadta, hogy vitassák meg európai uniós szinten is. Ejszmont így összegezte a javaslatot: „Az Európai Unió humanitárius folyosót alakít ki a kétezer migráns számára, mi pedig vállaljuk, hogy  lehetővé tesszük a többi ötezer hazatérését, amennyiben ez lehetséges és ők is így akarják.”

Ejszmont egyébként a belorusz közmédia vezetőjének a felesége. 

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a javaslatot elfogadná-e az EU, főleg amiatt, hogy az ötezer migráns hazaszállítása feltételesen szerepel az ajánlatban. Az Európai Bizottság korábban leszögezte, hogy nem hajlandó tárgyalni a fehérorosz államfővel, akit nem is ismer el a 2020-as belorusz elnökválasztás győzteseként. Mint emlékezetes, tömeges tüntetések követték a széles körben elcsaltnak tekintett választást, a Lukasenka-rezsim pedig – orosz támogatással a háta mögött – brutálisan leverte az ellenzéki megmozdulásokat és elfojtotta a disszidens hangokat. 

Elemzők szerint a belarusz elnök célja az egész válsággal az, hogy az EU ismerje el tárgyalópartnernek, azzal pedig, hogy szóba áll vele, legitimizálja elnökségét. Ha már szóba elegyednek, vissza is vonhatná az EU a Fehéroroszország ellen hozott szankcióit, amivel rábírná Minszket arra, hogy ne zárja el véletlenül a Lengyelországon át Németországban szétágazó Jamal–Európa-gázvezetéket. 

Varsó azonban hajthatatlannak tűnik. Merkel telefonbeszélgetésére utalva Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő le is szögezte:

Az EU megint bevetette szuperfegyverét

A korábbi ígéreteknek megfelelően csütörtökön megérkezett a lengyel–belorusz határon rekedt iraki migránsok egy csoportját hazaszállító első iraki járat Bagdadba. Beszámolók szerint úgy 430-an döntöttek úgy, hogy jobb otthon, mint a hevenyészett sátortáborban, „a dzsungelben” vagy Minszk utcáin várni, hogy a lengyeleknek megessen a szívük rajtuk. 

Az EU-ba igyekvők nagy része észak-iraki kurd, aki arra panaszkodik, hogy az élet kilátástalan Maszúd Barzáni kurdisztáni elnök rendszerében, ugyanis nincs munka, ha nincs párttagság. A lengyel határon készült riportokban is sokan kijelentették: inkább a táborban maradnak, mintsem hogy hazamenjenek. Vélhetően azokat könnyebb meggyőzni a hazatérésről, akik családostul érkeztek Minszkbe, bízva abban, hogy menedéket kapnak az Európai Unióban. 

A híradásokból azonban nem derül ki, miért esett meg Bagdad szíve elvándorolt állampolgárain, és miért vállalta, már ha egyáltalán Irak vállalta hazaszállításuk költségeit. 

Az EU október közepi jelentésében tudatja, hogy az Iszlám Állam ámokfutása, majd a koronavírus-járvány miatt az egyébként olajban dúskáló közel-keleti ország nemzetközi segítségre szorul, amelyet az Európai Unió meg is ad humanitárius segélyek formájában. Hogy ezek a pénzek aztán hova kerülnek, az kifürkészhetetlen. 

A beszámoló nem megy bele részletes számfejtésbe, de leszögezi:

(dw/ec.europa.eu/MTI)