Minden, amit az új, dél-afrikai szupermutánsról eddig tudunk

Már elnevezése is van, miután az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) omikronként hivatkozott rá péntek esti közleményében. Előzőleg csak a dél-afrikai szakemberek által jelzett B.1.1.529 kódként volt ismert. Ők számoltak be a héten a koronavírus új variánsáról, amely bizony ad okot az aggodalomra, legalábbis a WHO eddigi elemzése alapján.

Dél-Afrika Gauteng tartományában, Fokváros és Pretoria térségében tűnt fel, és a hirtelen megugrott esetszám hívta fel rá a figyelmet az elmúlt két hétben.

De akkor honnan is jött ez a szupermutáns?

Igaz ugyan, hogy Gautengben azonosították, de valószínűleg nem ott mutálódott. Az első ilyen variánsokat még november 11-én gyűjtötték be Botswanában. Tudósok szerint az, hogy a koronavírusnak ebben a változatában ennyi mutációt találtak, arra utal, hogy a mutáns egy immunhiányos HIV-fertőzött szervezetében keringhetett, mint egy állandó fertőzés, és folyamatosan változva alakult ki.

Mi aggasztja igazán a virológusokat?

A leginkább talán az, hogy a legújabb variánsnak 32 mutációját jegyezték fel a vírus tüskefehérjéjében, a kórokozó ama részében, amelyet a legtöbb vakcina imitál, hogy felkészítse a szervezetet a Covid elleni védekezésre. Csakhogy a jelenlegi oltóanyagok, bár fejleszthetők, az alapvírusnak a sejtekhez való csatlakozását szolgáló tüskefehérjéjét veszik alapul az immunrendszer felkészítéséhez. Vagyis nem zárják ki, hogy a sok mutáció révén ez az új variáns esetleg képes lesz megkerülni a korábban – oltásokkal vagy a fertőzésen való áteséssel – szerzett védelmünket, és újra fertőz.

Mennyire lehet fertőző az új variáns?

Bár még nem tudunk biztosat, de a kirajzolódó kép nem túl biztató. Dél-Afrikában november 16-án 273 fertőzést regisztráltak, majd alig egy héttel később már 1200-at, és ennek a 80 százalékát egyedül Gautang tartományban. Az  úgynevezett R érték, vagyis a reprodukciós szám azt jelzi, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a vírust átlagosan: 1,47 Dél-Afrikát tekintve, viszont Gautang tartományban mára ez az érték 1,93. 

Hatékonyak lesznek ezzel szemben az eddig bevált oltások?

Ezzel kapcsolatban már meg is szólalt a BioNTech oltóanyaggyártó, és szóvivőjük elmondta, hogy az új típusú koronavírus Dél-Afrikában azonosított változata egyértelműen különbözik az eddigiektől, és az elterjedése akár azzal is járhat, hogy módosítani kell a Pfizer–BioNTech-oltóanyagot. Szerinte a laboratóriumi vizsgálatok adatai legkésőbb két hét múlva meglesznek. Ezekből majd kiderül, hogy az omikron „lehet-e menekülő (escape – az oltás révén termelődő ellenanyagok elől kitérő) variáns, amely szükségessé teszi a Pfizer-vakcina kiigazítását, ha nemzetközileg elterjed”.

Tájékoztatása szerint a Pfizerrel már hónapokkal korábban felkészültek egy escape-változat felbukkanására. A világhírű magyar kutató, Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett, hírvivő RNS (mRNS) nevű technológiára épülő vakcinát hat héten belül lehet hozzáigazítani az új variánshoz. A módosított oltóanyag első tételeit 100 napon belül lehet szállítani.

Vajon a betegség súlyosabb lefolyását eredményezheti?

Egyelőre nem tudni, hogy az új variáns változtat-e a koronavírus okozta tüneteken, esetleg súlyosabb tüneteket idéz elő. Az omikron fertőzte betegek állapotát folyamatosan nyomon követik a dél-afrikai orvosok, viszont azzal is tisztában kell lennünk, hogy a fertőzés és a súlyosabb szövődmények kialakulása között hetek telnek el, tehát egyelőre még várnunk kell, hogy több adathoz jussunk, és pontosabb képet kapjunk. 

Ez a variáns is végig fog söpörni a világon?

Annyi biztos, hogy már elhagyta az afrikai kontinenst, ahol az egyik legalacsonyabb az átlagos oltottság a világon, mindössze 3,5 százalék. Az elmúlt másfél évben sokan és sokszor figyelmeztettek a gazdag államok önzésére a vakcinabeszerzés terén. Akkor a szegényebb afrikai országok szinte könyörögtek az oltásért, amihez többségében nem jutottak hozzá. Igaz az is, hogy mivel a kontinens lakói zömében nem városlakók, hanem apróbb településeken, falvakban élnek, ahonnan nem is túl gyakorta mozdulnak ki, ezért ha valahol felüti a fejét a járvány, az lassabban terjed, és csak egy adott körzetre koncentrálódik.

Jelenleg annyit tudunk, hogy Európán belül Belgiumban találtak egy oltatlan nőt, aki enyhe, influenzaszerű tüneteket mutatott, miután 11 napja Törökországon keresztül Egyiptomba utazott, majd vissza. Nála azonosították az omikron-variánst. Jelentettek megbetegedést Botswanából, Izraelből és Hongkongból, ahová valamennyi esetben a már tilalom alá vont dél-afrikai államok valamelyikéből érkeztek az utazók. Az utazási korlátozásokkal időt mindenképpen lehet nyerni, de nem biztos, hogy ez elegendő lesz az új variáns teljes körű visszaszorítására. Elég, ha arra gondolunk, hogy Indiában az ottani mutáns tavaly télen jelent, majd a rákövetkező hónapokban szinte mindenhol ott volt. 

(Borítókép: Orvos egy Covid-osztályon. Fotó: Radovan Skoklasa / Reuters)