Több mint százezer eurót fizetett a guantanamói „örök fogolynak” Litvánia
További Külföld cikkek
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
Litvánia több mint százezer eurót fizetett Abu Zubajdának, az „örök fogoly” néven ismert guantánamói rabnak kártérítésként, amiért megengedte, hogy a CIA egy Vilnius melletti titkos helyen tartsa fogva, ahol kínzásoknak vetették alá.
A százezer euró kifizetésére több mint három évvel azután került sor, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a litván kormányt a kínzás alkalmazását tiltó európai törvények megsértése miatt. Ez jelentős változást jelent a Zubajdával szembeni bánásmódban, akit az Egyesült Államok több mint húsz éve tart fogva anélkül, hogy megvádolták volna.
Zubajdát hat hónappal a 2001. szeptember 11-i merényletek után fogták el Pakisztánban. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Bush-kormányzat ügyvédei azzal próbálták igazolni a kínzását, hogy az al-Káida egyik magas rangú tagja volt. Csakhogy kiderült, nem volt tagja a szervezetnek, és soha nem vádolták meg a terrortámadásban való részvétellel.
Zubajdát 2002 augusztusában legalább 83 alkalommal vízzel kínozták – ez egyfajta ellenőrzött vízbefojtás –, valamint napokra egy koporsó méretű dobozba helyezték.
Zubajda ügyvédei szerint nagyon valószínűtlen, hogy Litvánia Washington jóváhagyása nélkül fizette volna ki a kártérítést.
A Litvánia által átutalt pénz most egy bankszámlán van. Zubajda nem kaphatja meg az összeget, mivel Guantánamón fogva tartják, és az amerikai államkincstár befagyasztotta a vagyonát.
Mint azt megírtuk, az Amnesty International nevű jogvédő szervezet azt kérte Joe Biden amerikai elnöktől, hogy – ígéretéhez híven – zárassa be a guantánamói fogolytábort.
Biden még a 2020-as elnökválasztási kampányban tett erre vonatkozói ígéretet, azonban az amerikai törvényhozás utóbb nem támogatta ezt a lépést.
Máig tartanak a kínzások
Az Amnesty a tábor megnyitásának huszadik évfordulóján több demonstrációt szervez az Egyesült Államokban. Guantánamót még a Bush-adminisztráció nyitotta meg, a kubai táborban a szervezet szerint vallatásnak, kínzásnak vetik alá a terroristákat mind a mai napig.
Korábban egyébként már Barack Obama elnök is megígérte, hogy bezáratja Guantánamót, de ezt nem sikerült megvalósítania elnöksége végéig. Utódja, Donald Trump idején nem merült fel a fogolytábor bezárásnak lehetősége sem.
A kongresszus a lépést továbbra is ellenzi és a hatályos szövetségi törvények szerint továbbra is tilos egy foglyot Guantánamóból átszállítani az Egyesült Államok bármelyik másik börtönébe.
(via hvg.hu)