Moszkva és Peking új világrendet jelent be, vállvetve helyezkednek szembe a Nyugattal

GettyImages-1182167687
2022.02.03. 09:32
Kína Oroszország mellé áll a Nyugattal szemben támasztott orosz biztonsági követelések kérdésében – jelentette ki a Kreml külpolitikai főtanácsadója, Jurij Usakov. Ezt egy közös orosz–kínai nyilatkozatban fogják a világ elé tárni, méghozzá a pekingi olimpia nyitónapján, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai fővárosba érkezik. A meglepetésként senkit nem érő, de a Nyugat számára mindenképpen nyugtalanító állásfoglalás tovább gyengítheti a NATO és az Európai Unió egységét.

Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök egy állásponton vannak a globális biztonság kérdésében, az olimpiai nyitóünnepség előtti megbeszéléseikre pedig már készül a közös nyilatkozat „a nemzetközi kapcsolatok új korszakáról” – mondta Usakov, hangsúlyozva, hogy

„Kína támogatja Oroszországnak (a NATO felé benyújtott – a szerk.) biztonsági garanciaigényeit”.

Emlékezetes, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (IOC) kezdve a Kína emberi jogsértései felett szemet hunyó kormányokig azt hangoztatják, hogy a sportnak nem szabad keverednie a politikával. A közös nyilatkozatra ürügyet szolgáltat hát így az is, hogy az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei diplomáciailag bojkottálják az olimpiát. 

Hogy ez a támogatás miben merülne ki, az egyelőre nem világos. Tény, hogy Kína és az Egyesült Államok kapcsolata (hasonlóan Oroszországhoz) történelmi mélységekbe zuhant. Hogy mennyire valós egy Ukrajna elleni támadás, annak kérdése a szakértőket is megosztja. Korábban felvetődött, hogy egy nagyobb orosz agresszió esetén Oroszországot kizárják a SWIFT bankközi fizetési rendszerből, de mivel túl sok európai érdek sérülne, ebből a tervből kihátráltak a nyugati szövetségesek. Washington így azt találta ki, hogy szankciók útján megfossza Oroszországot a gyártóiparhoz nélkülözhetetlen chipektől, amivel valóban hatalmas gyomrost vinnének be Moszkvának. 

Igen ám, de Washingtonban felmerült az is, hogy korlátozni kéne Kína hozzáférését a legmodernebb számítógépes chipekhez, nehogy a vetélytárs legyőzze a mesterséges intelligencia fejlesztésének versenyében. Csakhogy Kína a világ egyik legnagyobb félvezetőgyártója, és ha nagyon összebarátkozik Oroszországgal, talán ki tudná segíteni chipekkel északi szomszédját a bajban. 

Na de visszatérve a globális biztonságra. Értelmezhető a kínai–orosz álláspont úgy is, hogy mindkét nagyhatalom jobban szeretné, hogy az Egyesült Államok tartsa a tisztes távolságot érdekszférájától. Kínának pedig mibe zavar be éppen Washington? A Tajvanról szőtt elképzeléseibe. Tajvan pedig ugyancsak a világ egyik legnagyobb és a Nyugat számára legfontosabb chipelőállítója.

Eszközök egész tárháza

Hetek után először szólalt meg az orosz elnök az ukrán határon kialakult feszültségekről. Éppen az Orbán Viktor magyar kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján. 

Putyin szerint a Nyugat figyelmen kívül hagyja biztonsági garanciaigényeit, Kijevet pedig csaliként használja Washington, hogy háborúba rángassa bele Oroszországot, ezzel pedig szankciókat vezethessen be ellene. 

De bízunk abban, hogy végül találunk megoldást a helyzetre

– jelentette ki az orosz elnök, miközben a magyar kormányfő ezt szó nélkül hallgatta.

Magyar szakértők szerint az, hogy Putyin egy NATO- és EU-tagország vezetője mellett beszélhetett az észak-atlanti szövetséggel szembeni kifogásairól és követeléseiről, jelképes erővel bír. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint bár az EU és Magyarország konfliktusai hosszú ideje fennállnak, a NATO-ban eddig lojális tag volt Budapest, ezt viszont megkérdőjelezte Orbán Viktor a látogatással, hiába hangsúlyozta, hogy szavai szerint a béke igényével érkezett Moszkvába. 

Garancia nincs, de igény az volna rá

Oroszország decemberben két szerződéstervezetet adott át az Egyesült Államoknak, amelyek megkötése – megítélése szerint – jogi garanciát jelentene számára arra nézve, hogy

  • a NATO nem fogad be több volt szovjet tagköztársaságot;
  • nem telepít csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, nem hoz létre bázisokat ott; valamint
  • az 1997-es szintre csökkenti katonai infrastruktúráját – amikor Moszkva és a szövetség együttműködési alapokmányát aláírták. Ez Magyarországot is érintené, és az Orbán–Putyin-sajtótájékoztatón is szóba került az orosz elnök részéről.

Bár korábban a Kreml az állította, hogy nem kapott még választ a NATO-tól és az Egyesült Államoktól, a spanyol El País birtokába kerültek a Moszkvának megküldött válaszok a követelésekre. 

Spoilerveszély: az észak-atlanti szövetség és Washington elfogadhatatlannak találta a Kreml követelését. Ugyanakkor nyitottak új megállapodásokra és további tárgyalásokra, utóbbinak feltételül szabják az orosz fegyveresek erők visszavonását az ukrán határ közeléből. Ezt viszont azzal hálálnák meg, hogy nem helyeznek el rakétarendszereket és katonai alakulatokat Ukrajna területén. 

A nyugati katonai hatalmak továbbá azt javasolják a Kremlnek, hogy térjenek vissza az 1990-es CFE-szerződéshez, amelyben megállapodtak a felek, hogy maximalizálják egymás hagyományos (nem nukleáris, biológiai, vegyi) katonai eszközeinek és haderőinek létszámát, és annak változásáról egymást értesítik, illetve a létszámot ellenőrző bizottság munkáját nem befolyásolják. Moszkva ebből 2007-ben egyoldalúan vonult ki, a NATO bővülésére hivatkozva.

A Nyugat emellett felszólította Moszkvát, hagyjon fel a műholdelhárító és hiperszonikus fegyverek tesztelésével, hogy csökkentsék az űrben jelentkező kockázatokat, további indítsák újra a brüsszeli és moszkvai képviseleti irodák munkáját. Putyin állítólag már tanulmányozza a dokumentumokat. 

Világháborús hangulat

Eközben megkezdődött a február 10. és 20. közöttre tervezett belorusz–orosz hadgyakorlat a belorusz–ukrán határon, amiről az orosz védelmi tárca vélhetően figyelmeztetésként már közölt is egy látványos videót. Orosz és belorusz tankok és helikopterek száguldoznak egy hóborította mezőn. 

A lényeg azonban a helyszínen és azon az amerikai állításon van, hogy az orosz hadsereg további 30 ezer tagját vezénylik a hadgyakorlatra, ami már csak azért is aggasztó, mert alátámasztódni látszik a Washington Post korábbi állítása, amely szerint az orosz erők Kijevig mennének el. A lapértesülés szerint ezt három lépésben tennék meg:

  1. déli irányból, elvágva Ukrajnát a tengertől;
  2. keleti irányból, a kelet-ukrajnai szakadár területeken át;
  3. északról pedig Kijev ellen vonulnának, hogy térdre kényszerítsék az ukrán vezetést.

Az orosz csapatáthelyezést az orosz védelmi tárca vezetője, Szergej Sojgu is megerősítette, bár nem említett számokat, csak azt tudni, hogy a keleti katonai körzetből vezényelték át a fegyvereseket. 

Eközben egymást váltják az Ukrajna mellett kiálló államférfiak Kijevben. A német külügyminiszter, Annalena Baerbockot Boris Johnson brit kormányfőt követte, utána érkezett a komoly fegyvertámogatást felajánló Mateusz Morawiecki lengyel vezető, majd Mark Rutte holland miniszterelnök, és csütörtökre várják az azeri–örmény háborúban kulcsfontosságú szerepet játszó Bayraktar TB-2 török harci drón hazájának elnöke, Recep Tayyip Erdogan. Ugyebár Ukrajna bevásárolt a tankpusztításban már bizonyított pilóta nélküli eszközből. 

Erdogan után jövő héten a francia és a német külügyminiszter is (megint) Kijevbe utazik, majd a tervek szerint ellátogatnak a kelet-ukrajnai állóháború frontvonalára. 

Mindez nyilván azt jelzi, ki kinek az oldalán áll. Moszkva eközben volt szovjet tagköztársaságok támogatását élvezi, legfőképpen Belaruszét.

Ha még Kína is beáll mögé nyilvánosan, „a nemzetközi kapcsolatok új korszakA” pirkadatának lehetünk szemtanúi.

(Deutsche Welle / HVG / El País / Moscow Times / RIA Novosztyi)

(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 2019. november 13-án. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)