Több segítséget kért Washingtontól az ukrajnai háború elől menekülő, már befogadott emberek ellátására Natalia Gavrilita moldáv kormányfő, aki vasárnap fogadta Anthony Blinken amerikai külügyminisztert – számolt be az MTI.
A miniszterelnök az amerikai külügyi tárca vezetőjének elmondta: vasárnapig 230 ezer ember lépett be Ukrajnából Moldovába, közülük 120 ezer maradt itt. Ez pedig nagyon sok a 2,6 milliós népességű országnak, ami az egyik legszegényebb Európában.
Anthony Blinken Lengyelországból érkezett Kisinyovba, a találkozón megdicsérte Moldovát és annak lakóit a menekülteknek nyújtott segítség miatt, egyúttal közölte: az ország számíthat az Egyesült Államok támogatására.
Megemlítette azt is, hogy Washington gondolkodik azon, hogy megállapodna Lengyelországgal harci gépek oda szállításáról arra az esetre, ha Varsó úgy döntene, hogy Ukrajnának ad át gépeket. Hozzátette: Kijevvel is tárgyalnak a szükségleteikről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban kért a nyugati országoktól fegyvereket, köztük harci gépeket, méghozzá szovjet, illetve orosz gyártmányúakat, mert ezeket az ukrán pilóták tudják vezetni.
Az amerikai külügyminiszter a balti országokba utazik tovább Moldovából.
Újabb átmeneti tűzszünetet jelentettek be Mariupolban – közölte a városi tanács. A BBC beszámolója szerint a tűzszünet helyi idő szerint tíz órától este kilencig fog tartani.
A tisztviselők szerint a civilek a város három pontjáról induló buszokkal evakuálhatják Mariupolt, egy előre egyeztetett útvonalon, amely Zaporizzsjában végződik. A magánjárművek is csatlakozhatnak az evakuáláshoz, de arra kérik őket, hogy a buszok mögött, a Vöröskereszt által vezetett konvojban haladjanak. A sofőröknek meg kell tölteniük az összes helyet az autóikban – írja a Kárpáthír.
Szombaton hasonló, rövidebb mentőakcióra készültek, de azt lényegében percek után be kellett szüntetni, miután az oroszok a tűzszüneti megállapodás ellenére tovább lőtték a várost.
Az ukrajnai háború súlyosan érinti az ottani autóipari beszállítókat, és általuk a BMW, az Audi és az MAN bajorországi üzemeit is. A termelés nagy része leáll a következő napokban – közölték pénteken a vállalat szóvivői. A fő gondot az jelenti, hogy az ukrajnai üzemek nem tudnak kábelkötegeket szállítani.
Már hétfőn leállnak a BMW müncheni központi üzemének és Európában a legnagyobb üzemének összeszerelő sorai Dingolfingenben. A vállalat a jövő hétre rövidített munkaidőt jelentett be az üzemekben – közölte a csoport szóvivője. Arról nem adott tájékoztatást, hogy ez hány ezer alkalmazottat fog érinteni.
Az Audi ingolstadti gyárában a három gyártósorból kettő hétfőtől – kezdetben két hétre, március 18-ig – leáll. Hétfőtől Neckarsulmban is szünetel a termelés nagy része. Összesen több mint tízezer alkalmazottat érint a változás.
A MAN tehergépkocsi-gyártó müncheni főüzemében még egy hétig szigorú korlátozásokkal folytatódik a termelés, de március 14-től teljesen leáll, itt is a hiányzó kábelkötegek miatt. Ez mintegy 3500 alkalmazottat érint. A nürnbergi motorgyárban szintén lesznek korlátozások – ismertette az MTI.
Magas rangú amerikai tisztségviselők érkeztek szombaton Venezuelába, hogy tárgyaljanak Nicolás Maduro elnökkel Moszkvától való esetleges eltávolodásáról Oroszország ukrajnai háborújával összefüggésben – jelentette a Reuters hírügynökség az ügyet ismerő meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
Hosszú évek óta ez a legmagasabb szintű amerikai látogatás a dél-amerikai országban, és annak a washingtoni törekvésnek a része, hogy elszigeteljék a világban Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Egyes elemzők szerint az Egyesült Államok bár szankciókkal sújtja Venezuelát, potenciális alternatív kőolajbeszerzési forrásként tekint rá, amennyiben Washington korlátozni akarná az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét egy Moszkva elleni újabb büntetőintézkedésként a háború miatt.
A fehér házi és külügyminisztériumi tisztségviselők szombaton már tartottak is egy tárgyalási fordulót a venezuelaiakkal, de a nyilatkozó forrás szerint eredménytelenül, és nem lehet tudni, hogy lesz-e újabb forduló. A látogatásról először a The New York Times számolt be. A Fehér Ház és a külügyminisztérium egyelőre nem reagált az ügyet firtató kérdésekre.
Az Egyesült Államok és többtucatnyi más ország szerint a 2013 óta elnök Maduro csalással nyerte meg a 2018-as elnökválasztást, ezért szankciókkal ki akarták kényszeríteni távozását, és az Egyesült Államok 2019-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Venezuelával. Maduro azonban a hadsereg, Oroszország, Kína, Kuba és Irán támogatásával hatalmon maradt, és az amerikai kormányok az utóbbi években közvetlen kapcsolatot nem tartottak vele. Joe Biden amerikai elnök kormánya is fogadkozik, hogy nem oldja fel a szankciókat Venezuela ellen, csak abban az esetben, ha az országban szabad választásokat rendeznek.
Még mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, Maduro február 23-án kinyilvánította, hogy továbbra is támogatja Putyin orosz elnököt az Ukrajnával fennálló feszült helyzetben. Emlékeztetett, hogy elődje és tanítója, Hugo Chávez (aki 1999 és 2013 között volt Venezuela elnöke) szintén támogatta Oroszországot, amikor Moszkva 2008-ban elismerte a két georgiai szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes, aki közvetlenül Maduro támogató nyilatkozata előtt Caracasban járt, hangsúlyozta: Venezuela Oroszország stratégiai partnere ebben az egyre növekvő bizonytalanságban.
Sean Penn az orosz–ukrán háború kitörésének napján azzal a céllal érkezett Kijevbe, hogy egy dokumentumfilm keretein belül „elmondhassa az igazságot az orosz–ukrán háborúról”. A színész, rendező végül két kollégájával együtt gyalog jutott el a lengyel határhoz. A sorban álló autókban csak nőket és gyerekeket látott.
Penn a CNN-nek számolt be az országban szerzett tapasztalatairól, jól láthatóan meggyötörték a látottak. Volodimir Zelenszkij elnökkel való találkozását viszont különleges élményként írta le, ami végtelenül lenyűgözte és meghatotta.
Találkoztam Zelenszkij elnökkel az invázió előtti napon, majd az invázió napján is. Nem tudom, tudja-e, hogy erre született, de egyértelmű volt, hogy valaminek a jelenlétébe kerültem – azt hiszem, ez oly sok ukránt tükröz –, ez valami új, valami új a modern világban a bátorság, a méltóság szempontjából. A belőle áramló szeretet és az a mód, ahogyan egyesíti azt az országot
– nyilatkozta a színész.
Hozzátette, hogy rengeteg olyan emberrel találkozott, akik mindenüket elvesztették a háborúban, ezért mindenkit arra kér, hogy segítsék saját, Community Organized Relief Effort nevű jótékonysági szervezetének munkáját pénzadományokkal, hogy minél több bajbajutottat segíthessenek ki anyagilag, vízzel vagy éppen tisztasági csomagokkal, amikor elhagyják Ukrajnát a lengyel határon át – írja a 24.hu.
"It was clear I was in the presence of something -- and again, I think reflective of so many Ukrainians -- that was new, that was new to the modern world in terms of courage and dignity" - @SeanPenn, actor and co-founder of @CoreResponse, on meeting Ukrainian President Zelensky. pic.twitter.com/AM6rRQmhl3
— CNN (@CNN) March 5, 2022
Egy kijevi mélygarázsban bujkál feleségével és kétéves kisfiával a pekingi téli olimpián ezüstérmet szerző ukrán síakrobata, Olekszandr Abramenko – írja a New York Times.
Az éjszakát a mélygarázsban töltjük az autóban, mert a légitámadás szirénája folyamatosan szól. Félelmetes a lakásban aludni, magam is láttam az ablakból, ahogy a légvédelmi rendszerek dolgoznak az ellenséges rakétákon, és erős robbanások hallatszanak
– írta az ukrán sportoló az amerikai lappal folytatott rövid levelezésében. Abramenko azt is közölte, hogy péntekig bezárólag hét estét töltöttek a mélygarázsban, amit biztonságosabbnak tartottak, mint a város repterétől nem messze lévő huszadik emeleti lakásukat.
A lapnak korábban azt is megírta, hogy szombaton a tervei szerint Munkácsra menekül családjával az ukrán fővárosból, ahol az edzője is él. Az útra csak a leglényegesebb dolgokat, így élelmet és az olimpiai érmeit csomagolta össze.
Olekszandr Abramenko kisebb botrányt okozott azzal, amikor az orosz–ukrán háború előtt az oroszok bronzérmes versenyzőjével, Ilja Burovval ölelkezett. A két sportoló között régóta baráti a viszony, Burov emiatt is érezte úgy, hogy meg kell ölelnie riválisát.
Újabb intézkedést vezettek be Oroszországban a pénzügyi rendszer védelmében: 30 százalékos jutalékot vetettek ki a magánszemélyek valutavásárlásaira. Korábban már megtiltották az oroszoknak, hogy pénzt utaljanak külföldre és legfeljebb 10 ezer dollárral hagyhatják el az emberek az országot – írja az Infostart.
Deák András Oroszország-szakértő szerint kérdéses, hogy mire lesz elég ez a lépéssorozat.
Ezeket biztosan meg kellett hozni a jelen helyzetben, más kérdés, hogy mennyire elégségesek. Jelenleg egyébként is leállt a devizaforgalom Oroszországban, nyilvánvalóan van pánik az országon belül, megpróbálnak minél több pénzt kimenekíteni onnan, közben megpróbálják fenntartani a normál tevékenységet, importálni akarnak devizáért dolgokat, így a tartalékokat meg kell őrizni
– mutatott rá a szakértő.
A washingtoni ukrán nagykövetség szerint háromezer amerikai csatlakozik az ukrán hadsereg nemzetközi légiójához – tudta meg a Voice of America. Köztük van a lapnak megszólaló Matthew Parker, aki 22 évet töltött az amerikai hadseregben, és akinek volt egy ukrán származású katonatársa. Sokat megtudott tőle Ukrajnáról, az ottani életről és a családjáról is. Azt mondta:
Szeretném azt gondolni, hogy azzal, hogy Ukrajnába megyek, talán megvédem az anyját, a húgát vagy az otthonát. Talán köszönetet mondok neki a szolgálattal, hogy ilyet csinálok.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij jelentette be, hogy megalakítja az önkéntesek hivatalos légióját, majd néhány nappal később azt mondta, 16 ezren jelentkeztek eddig, többségükben a volt posztszovjet államokból, Grúziából, Fehéroroszországból.
Parker, akinek négy felnőtt gyereke van, 12 veterán társával még Zelenszkij felhívása előtt döntött úgy, mennek segíteni. Akkor még az volt a tervük, Lengyelországba repülnek, onnan elmennek az ukrán határhoz, ahol csatlakoznak az ukrán önkéntesekhez.
Az amerikai katona azt mondja, sok mindennel megbízhatják, Irakon kívül Boszniában is harcolt, csapatot vezetett, de oktatott is. Sok önkénteshez hasonlóan ő is úgy érzi, az amerikaiak saját demokratikus jogai veszélybe kerülnek, ha Oroszország győzedelmeskedik – írta meg a 24.hu.
Egy zsarnokkal harcolnak az ukránok, egy olyasvalakivel néznek szembe, aki nem tiszteli a nemzetközi jogot, aki nem törődik a nők és gyerekek jogaival, harcoltunk már ilyenek ellen korábban is. Megakadályozzuk, hogy egy zsarnok nőket és gyerekeket bántson
– jelentette ki az Egyesült Államok hadseregének veteránja.
Szombaton tűzszünetet hirdettek a felek, hogy evakuálják az ostromlott városban rekedt civileket. Az akció nem jött össze, a kimenekítésre előkészített buszok megsemmisültek az orosz csapatok lövéseitől.
A dél-ukrajnai Mariupol „humanitárius blokád” alatt áll – jelentette ki szombat este a kikötőváros polgármestere az ukrán televízió műsorában.
Vadim Bojcsenko szerint az orosz csapatok elvágták a várost ellátó mind a tizenöt áramvezetéket, így Mariupolban már ötödik napja nincs áramszolgáltatás. Mivel a hőerőművek áramot igényelnek, ezért az emberek fűtés nélkül maradtak a hidegben. Áram nélkül a távközlési hálózat is összeomlott. A polgármester szerint a város vízellátását biztosító fővezetéket még a harcok előtt elvágták, és a tartalékrendszer is felmondta a szolgálatot. Mint fogalmazott, az orosz fél módszeresen leválasztotta a várost mindenféle szolgáltatásról, hogy így növelje a belső nyomást.
Bojcsenko állítása szerint a bombázás és a tüzérségi támadások következtében ezrek sebesültek meg a 440 ezres lakosú városban. Hozzátette, hogy a halottak számát nehéz megbecsülni, mivel hatodik napja folyamatosan lövik Mariupolt. A polgármester elmondta, hogy a város romokban hever, hatalmas a pusztítás. Közölte:
Az a Mariupol, amelyet ismertek, már nincsen.
Csütörtökön a két fél humanitárius folyosók megnyitásáról állapodott meg, hogy a polgári lakosság elhagyhassa az ostromlott ukrán városokat, bár Mariupolnál szombat délután újra harcok törtek ki. A konfliktus szereplői egymást hibáztatták a korlátozott tűzszünet megsértése miatt. Bojcsenko azt állította, hogy az orosz hadsereg lövéseket adott le arra a búvóhelyre, ahová a feltankolt buszokat rejtettek el, amelyeken az embereket akarták evakuálni a humanitárius folyosókon. Mint mondta,
az ötven buszból mindössze húsz maradt.
A következő kimenekítési lehetőségig talán már nem is lesznek többé járműveink
– idézte szavait a 24.hu.
A katasztrófavédelem kétszáz lélegeztetőgépet juttatott el a háborús helyzetben lévő Ukrajnába az Európai Unió magyarországi készletéből – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kommunikációs szolgálata az MTI-t. A közlemény szerint a katasztrófavédelem központi raktárában tárolt rescEU-készletből 200 lélegeztetőgépet, 250 betegmonitort, 25 központi monitort és 100 infúziós pumpát szállítottak Záhonyba, ahol Ukrajna képviselői átvették a 3,7 millió euró összértékű, öt teherautónyi segélyszállítmányt.
A rescEU projektet az Európai Bizottság hívta életre, a kezdeményezés eredményeképpen európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre. Ukrajna az Európai Unió veszélyhelyzet-kezelési koordinációs központján keresztül kért segítséget, amelyre reagálva az Európai Bizottság európai polgári védelemért és humanitárius segélyműveletekért felelős főigazgatósága kérte a magyarországi rescEU-készletben szereplő egészségügyi eszközök mobilizálását.
Hozzájáruló résztvevőként csatlakozik a NATO Kooperatív Kibervédelmi Központjához (CCDCOE) Ukrajna, amit az észak-atlanti szövetség által akkreditált katonai kutatóintézet is megerősített – számolt be a Reuters.
Ukrajna értékes, első kézből származó ismereteket hozhat több ellenfélről a kibertérben, amelyeket kutatás, gyakorlatok és kiképzés céljából felhasználhatunk
– jelentette ki a központ igazgatója, Jaak Tarien ezredes.
A közlemény szerint az észtországi székhelyű CCDCOE profitálna Ukrajna „korábbi kibertámadásokból származó értékes tapasztalataiból”.
Több mint százezren csatlakoztak az ukrán területvédelmi erőkhöz az Oroszországgal vívott háború kitörése óta – tájékoztatta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a helyi Unian hírügynökséget.
Maljar szerint az önkéntesekből álló alakulatokat a háború végével sem oszlatnák fel, hanem beolvasztanák az ukrán védelmi erők rendszerébe. A DPA német hírügynökség ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a miniszterhelyettes által említett számokat egyelőre nem lehet független forrásból ellenőrizni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai kongresszusi képviselőkkel videóösszeköttetés útján folytatott szombati beszélgetésében további fegyvereket kért Ukrajna védelméhez – közölte Lindsey Graham befolyásos dél-karolinai republikánus szenátor, aki csütörtök esti Twitter-üzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni merénylet végrehajtását szorgalmazta.
Graham közölte azt is, hogy Zelenszkij a tanácskozáson arról is szót ejtett, hogy „helyénvaló volna Putyint háborús bűnösnek nevezni, mert ez véleménye szerint sokat segítene”. A szenátor ezért felszólította a demokratapárti Joe Biden amerikai elnököt, hogy Putyin és belső körének tevékenységét nyilvánítsa háborús bűncselekményeknek.
Dan Sullivan alaszkai republikánus szenátor szerint Zelenszkij sürgősen katonai felszerelést kért. Sullivan „a demokrácia védelme” érdekében szintén ezzel a kéréssel fordult Biden elnökhöz.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a nap folyamán António Guterres ENSZ-főtitkárral is egyeztetett, aki a világszervezet fokozott humanitárius támogatását ígérte Ukrajna számára.
Szombat este telefonon beszélt egymással Anthony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter. Bár az amerikai tárcavezető ezúttal is megpróbálta elérni, hogy Vang Ji foglaljon állást az orosz–ukrán háború ügyében, ez nem történt meg.
Anthony Blinken a South China Morning Post beszámolója szerint arról beszélt: az egész világ figyeli, mely országok állnak ki az olyan alapelvek mellett, mint a szabadság, önrendelkezés vagy a szuverenitás, és hangsúlyozta, az egész világ közösen dolgozik azért, hogy reagáljon az orosz támadásra és garantálja, hogy Moszkva nagy árat fizessen érte.
Vang Ji viszont kitartott azon véleménye mellett, miszerint csakis párbeszéddel és diplomáciával lehet megoldani a konfliktust , egyúttal arra kérte az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európia Uniót, hogy Oroszországgal egyenlő félként tárgyaljon.
A kínai külügyminiszter szerint figyelembe kell venniük a „NATO folyamatos keleti terjeszkedésének orosz biztonságra gyakorolt negatív hatását” is.
Makszim Ryabukha atya, a Kijevben működő szaléziánus központ igazgatója a Fides vatikáni hírügynökségnek elmondta: az ukrán fővárosban az emberek megrohamoztak minden olyan kereskedelmi egységet, ahol élelmiszert találhattak. Hozzátette, hogy az általa vezetett egyházi intézményben jelenleg háromszáz gyereknek adnak szállást és védelmet.
Fotókból és hírügynökségi jelentésekből ismert, hogy a városban napok óta készülnek az orosz támadásra, illetve annak a mintegy 60 kilométer hosszú, harci járművekből álló orosz konvojnak a megérkezésére, amely egyelőre a fővárostól mintegy 30 kilométerre áll és napok óta alig halad előre. A konvojról most már nemcsak műholdas, hanem a szárazföldről készült képek is rendelkezésre állnak – írja az Infostart.
Összesen 2248 személy, köztük 512 gyermek érkezett a Magyarországra az Ukrajnában zajló invázió miatt vonattal Budapestre – közölte a rendőrség. Őket a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai és a társszervek fogadták.
A tájékoztatás szerint a legtöbben információt kértek a rendőröktől, illetve egyénileg utaztak tovább vagy a rokonaikhoz mentek.
Az együttműködő hatóságok a fővárosi és vidéki szálláshelyeken tizenhét ember, köztük kilenc gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg.
Harcra buzdította honfitársait az orosz csapatok ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.
Ki kell mennünk! Harcolnunk kell! Amikor csak lehetőségünk nyílik rá
– hangoztatta Zelenszkij, mondván, hogy az orosz csapatokat ki kell űzni az országból. Kijelentette: az ukránoknak ki állniuk, ahogy azt Melitopol, Berdianszk és Herszon városokban is tették, és
ki kell űzniük ezt a rosszat a városainkból.
Az utóbbi napokban több jelentés is volt arról, hogy ezekben a városokban egyszerű, fegyvertelen emberek szembeszálltak orosz alakulatokkal. Zelenszkij hangsúlyozta, mivel a helyi lakosok így cselekedtek, ezért a megszállás is csak átmeneti lehet.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy nagyon fontos megakadályozni a luhanszkihoz és donyeckihez hasonló újabb „népköztársaságok” megalakulását. Mint mondta, az ilyen helyeken nem lehet normális életről beszélni, az ottani emberek térdre vannak kényszerítve.
Zelenszkij mindemellett oroszul szólt az önhatalmúlag kikiáltott szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságokhoz”.
Ha emlékeiteket nem sikerült propagandával végleg kitörölni, szemeitek nincsenek csukva a félelemtől, akkor harcoljatok jogaitokért, a szabadságért és Ukrajnáért!
– jelentette ki az ukrán elnök. Beszélt arról is, hogy sok ottani azt gondolja, Ukrajna gyűlöli őket és a kijevi vezetés lerombolja városaikat.
De hasonlítsátok össze Donyeck városát nyolc év háborút követően Harkiv városával nyolc nap háborút követően
– tette hozzá, mondván, védekezniük kell, mert különben Oroszország az ő életüket és házaikat is el fogja venni.
Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy a Donyec-medence lakói mindig is ukránok voltak és maradnak – számolt be az MTI.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), Ukrajna kémelhárítással foglalkozó nemzetbiztonsági szolgálata meghiúsította a Kreml arra irányuló tervét, hogy létrehozza az úgynevezett „Ukrán Szövetségi Köztársaságot”, amelynek öt nyugat-ukrajnai megye, közte Kárpátalja is tagja lett volna – adta hírül az ukrán rbc.ua hírportál szombaton az SZBU Ivano Frankivszk-i főosztályának sajtószolgálatára hivatkozva.
A titkosszolgálati közlés szerint Oroszország ezekből a régiókból hozta volna létre a szövetségi köztársaságot: Ivano-Frankivszk, Lemberg, Kárpátalja, Ternopil és Csernyivci megyék.
A köztársaságok létrehozása azt a logikát követte volna, hogy destabilizálják a helyzetet az ukrán hadsereg hátországában. Azokról a megyékről van szó, amelyeket az orosz hadsereg nem tud majd elfoglalni
– közölte az SZBU.
Az SZBU őrizetbe vette a hálózat szervezőjét és kulcsszereplőit Ivano-Frankivszk megyében. Az összeesküvőket, több mint 500 árulót kellett volna beszervezniük Ukrajna középső és nyugati régióiban. A orosz megszállók elképzelése szerint egy álköztársaság létrehozása megfosztaná az ukrán fegyveres erőket a támogatástól és a hátországi utánpótlástól.
A szeparatisták azt tervezték, hogy lejáratják és megfosztják a társadalom támogatásától a biztonsági szerveket, bizalmatlanságot keltenek a rendvédelmi szervekkel szemben. Ezt követően a fegyveres szeparatistáknak likvidálniuk kellett volna biztonsági szervek és a hatóságok kulcsfontosságú vezetőit. Utána a tervek szerint először a megyék adminisztratív épületeit foglalták volna el donyecki mintára, és „népköztársaságokat” kikiáltottak volna ki, majd egyesítették volna őket egy új orosz bábállamban.
Az SZBU az államcsíny szervezőjénél megtalálta a kész kiáltványokat az ukrán hadsereghez, a biztonsági erőkhöz és a polgári lakossághoz intézett felhívással. Ezenkívül megtalálták a külföldi államokhoz intézendő felhívást, amely az új „enklávé” elismerésére szólította volna őket.
A puccsista cinkosai ellene vallottak, a szervezővel szemben folynak a nyomozati cselekmények. Az árulókat az SZBU Ivano-Frankivszk megyei főosztálya és az Ivano-Frankivszk megyei ügyészség leplezte le – írja a Kárpáthír.
Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából, de számuk tovább fog növekedni – mondta az Európai Bizottság elnöke a spanyol miniszterelnökkel folytatott szombati madridi megbeszélését követően.
Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük
– jelentette ki Ursula Von der Leyen Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.
Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra.
Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton a lengyel–ukrán határon találkozott, hogy Ukrajna nyugati támogatásáról és Oroszország nemzetközi elszigeteléséről tárgyaljanak az orosz–ukrán háború tizedik napján.
A szigorú biztonsági intézkedések mellett szervezett találkozóra egy határmenti sátorban került sor, amely mellett folyamatosan érkeztek Lengyelországba az ukrajnai menekültek, főleg nők és gyerekek, gurulós bőröndökkel és hátizsákokkal.
Az amerikai és ukrán diplomácia vezetője a felfestett lengyel–ukrán határvonal mindkét oldalát meglátogatta.
A két külügyminiszter tárgyalt Ukrajna fegyverekkel való ellátásáról, Oroszország nemzetközi elszigeteléséről és az orosz gazdaság büntetőintézkedésekkel történő meggyengítéséről – hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.
Kijevnek különösen vadászrepülőgépekre és légvédelmi rendszerekre lenne szüksége, hozzátéve, hogy a nyugati országok által küldött Stinger légvédelmi rakéták sokat segítettek. Az ukrán katonai erők három orosz vadászrepülőgépet is lelőttek szombaton – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
Az amerikai külügyminiszter szerint a nemzetközi szankciók már eddig is „konkrét eredményeket” értek el az elmúlt napokban az orosz gazdaság meggyengítése területén.
Ez a (nemzetközi) nyomás nem csak folytatódni fog, hanem erősödni is, mindaddig, amíg ez az önkényes háború véget nem ér
– idézte Antony Blinkent az MTI.
Izrael közölte, hogy tábori kórházat hoz létre ukrán menekültek számára.
A Tel-Aviv mellett működő Siba kórház közleménye szerint a létesítmény egyebek között gyermekosztályt, szülészetet és sürgősségi ellátást is biztosítana.
Egyelőre a pontos helyszínt még nem határozták meg, de feltehetőleg Ukrajnában vagy az ukrán határ közvetlen közelében hoznák létre a közeljövőben – számolt be az MTI.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester és öccse, Volodimir Klicsko Ukrajnában akarnak maradni és tovább harcolni az orosz csapatok ellen. A két profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok a Welt am Sonntag című német, vasárnaponként megjelenő hetilapnak nyilatkozott.
Vitalij Klicsko úgy fogalmazott, hogy „igazán kínos” lenne számára, ha megválasztott polgármesterként elhagyná a hazáját ebben a helyzetben.
Ha most elmennék, az árulás volna, és nem tudnék többet tükörbe nézni
– jelentette ki a kijevi polgármester. A testvérek egyetértettek abban is, hogy Kijevben maradnak és támogatni fogják egymást.
Nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem a világbékéről
– húzta alá Volodimir Klicsko. Hozzátette:
Ha az egyik atomerőművünk felrobban, az Európa végét jelentheti.
Az Instagram üzenetküldő szolgáltatáson keresztül angol nyelven megjelent egyik videóüzenetükben felszólították a világ vallási vezetőit, így Ferenc pápát és a dalai lámát is Ukrajna támogatására.
Jöjjenek Kijevbe, mutassák ki szolidaritásukat az ukrán néppel!
– közölték a testvérek. Hozzátették, hogy a drámai történések Ukrajnában megkérdőjelezik az emberiesség fogalmát – számolt be az MTI.
Beszünteti oroszországi tevékenységét az Egyesült Államok által finanszírozott Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) – közölte szombat este Jamie Fly, a RFE/RL elnöke.
Fly egyebek között a rádió ellen indított csődeljárással, az orosz rendőrség újságírókkal szembeni fellépésével és a pénteken elfogadott, rémhírterjesztést és a szankciófelhívást büntető orosz törvénnyel indokolta a döntést. Mint fogalmazott, a rádióra rá lett kényszerítve a döntés „a Putyin-rezsim igazság elleni támadása” nyomán. Hozzátette, hogy külföldről folytatják Oroszország „katasztrofális” ukrajnai inváziójának tudósítását.
A Szabad Európa Rádió helyi irodája 1991 óta működik Oroszországban.
A Kreml, amely kétségbeesetten próbálja gátolni az orosz állampolgárokat abban, hogy megtudják az igazságot az Ukrajnában indított illegális háborúról, újságíróink évek óta tartó fenyegetését, megfélemlítését és zaklatását követően most becsületes újságírókat bélyegez meg árulókként
– jelentette ki Fly.
Az új sajtótörvényre válaszul számos nemzetközi sajtóorgánum és hírügynökség, köztük az amerikai CNN, a brit BBC, a kanadai CBC, az olasz RAI, a német ARD és ZDF, valamint a Bloomberg függesztette fel részben vagy egészben oroszországi tevékenységét – ismertette az MTI.
Kanada vasárnap felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot, amíg „kereskedelmi szállítóeszközökkel erre még lehetőségük van” a kiszámíthatatlan biztonsági helyzetben, amely váratlanul rosszabbra is fordulhat.
A repülőjáratok elérhetősége rendkívül korlátozott, (...) nagykövetségünk lehetősége, hogy konzuli szolgáltatást nyújtson adott esetben, szintén korlátozottá válhat
– olvasható a kanadai külügyminisztérium utazási figyelmeztetésében.
Kanada számos nyugati országhoz hasonlóan komoly gazdasági szankciókkal sújtotta Oroszországot február 24-én indított ukrajnai agressziója miatt.
Még több vevőegységet küld Ukrajnába Elon Musk műholdas internetszolgáltatója, a Starlink – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren.
Beszéltem Elon Muskkal. Hálás vagyok neki, hogy szavakkal és tettekkel is támogatja Ukrajnát. Jövő héten újabb adag Starlink-rendszereket kapnak az elpusztított városok. Beszéltünk lehetséges űrprojektekről. De erről majd a háború után beszélek
– írta bejegyzésében az ukrán elnök.
Talked to @elonmusk. I’m grateful to him for supporting Ukraine with words and deeds. Next week we will receive another batch of Starlink systems for destroyed cities. Discussed possible space projects 🚀. But I’ll talk about this after the war.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 5, 2022
Moszkvai látogatásáról és a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésének részleteiről tájékoztatta Olaf Scholz német kancellárt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombat este Berlinben – adta hírül az MTI.
Naftali Bennett és Vlagyimir Putyin Moszkvában átbeszélte az Ukrajnában zajló háború kérdéseit, benne az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeit az izraeli sajtó szerint.
Bennett a tárgyalások tartalmáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is értesítette telefonon, aki korábban többször is személyes közvetítésre kérte fel őt Oroszországgal.
Naftali Bennett az orosz elnökkel folytatott háromórás tárgyalása után azonnal Berlinbe repült. Szerdán Olaf Scholz Jeruzsálemben járt kancellári beiktatása utáni első hivatalos izraeli látogatásán.
A kilencvenperces beszélgetés központjában a kormányfő Putyin elnökkel szombaton folytatott moszkvai egyeztetésének eredményei álltak
– közölte Steffen Heberstreit német kormányszóvivő vasárnapra virradóra.
A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy Bennett és Scholz az ügyben továbbra is tartani fogják a kapcsolatot. Közlése szerint „a két politikus minden erejével azon lesz, hogy lehető leghamarabb véget érjen Ukrajnában a háború”.
Vadim Bojcsenko polgármester szerint a dél-ukrajnai Mariupol „humanitárius blokád” alatt áll. A városvezető ezt szombat este jelentette be az ukrán televízió egyik műsorában – számolt be az MTI.
Elmondása szerint az orosz csapatok elvágták a várost ellátó mind a tizenöt áramvezetéket, így Mariupolban már ötödik napja nincs áramszolgáltatás. Hozzátette: az emberek fűtés nélkül maradtak a hidegben, mivel a hőerőművek működéséhez áramra van szükség.
A távközlési hálózat is összeomlott az áram hiánya miatt. Bojcsenko szerint a város vízellátását biztosító fővezetéket még a harcok előtt elvágták, és a tartalékrendszer is felmondta a szolgálatot. Mint fogalmazott, az orosz fél módszeresen leválasztotta a várost mindenféle szolgáltatásról, így növelve a belső nyomást.
Vadim Bojcsenko állítása szerint a bombázás és a tüzérségi támadások következtében ezrek sebesültek meg a 440 ezres lakosú városban. Hozzátette, hogy a halottak számát nehéz megbecsülni, mivel hatodik napja folyamatosan lövik Mariupolt.
A polgármester elmondta, hogy a város romokban hever, és hatalmas a pusztítás mértéke.
Az a Mariupol, amelyet ismertek, már nem létezik
– jelentette ki.
A kanivi vízerőművet próbálják bevenni az orosz csapatok a Dnyeper (Dnyipro) folyón, Kijevtől 150 kilométerre délre – közölte az ukrán vezérkar.
Az ukrán vezérkari jelentés szerint az orosz erők nem próbálkoztak meg Kijev délnyugati külső kerületeibe betörni. A fővárosban azonban vasárnapra virradóra többször is légiriadót rendeltek el.
Az orosz csapatok mindemellett a Kijev környéki Brovari településnél a Boriszpili nemzetközi repülőtérrel összekötő autópálya felé próbálnak előretörni.
A Kijevtől mintegy hetven kilométerre északkeletre lévő Kozelec település térségéből is orosz csapatmozgásokat jelentettek – adta hírül az MTI.
Mintegy harminc percen keresztül egyeztetett telefonon Volodmir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház közlése szerint – írja a Guardian.
Zelenszkij közösségi oldalán azt írta, hogy az egyeztetésen biztonsági kérdésekről, pénzügyi támogatásról, valamint az Oroszország elleni szankciók fenntartásáról is szó volt.
As part of the constant dialogue, I had another conversation with @POTUS. The agenda included the issues of security, financial support for Ukraine and the continuation of sanctions against Russia.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 6, 2022
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Zelenszkij kifejezetten üdvös fejleménynek tartotta, hogy a Visa és a MasterCard felfüggeszti további működését Oroszországban – számolt be a CNN.
Joe Biden a hívás alatt hangsúlyozta: az általa vezetett kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy Ukrajna számára extra támogatásokat tudjon lekötni. Bár az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki az ukrán atomreaktorok elleni orosz támadások miatt, mégis elismerően beszélt az ott dolgozó személyzetről, mert képesek voltak garantálni a reaktorok biztonságát.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Ma is jelentkezik az Index hírösszefoglalója, melyben folyamatosan figyelemmel kísérjük az orosz–ukrán háború fejleményeit. Az orosz csapatok február 24-én, Vlagyimir Putyin elnök parancsára támadták meg több irányból Ukrajnát.
Tegnapi hírösszefoglalónkat ide kattintva éri el, az élő szombati hírfolyamot pedig itt találja.