Nukleáris veszély, pusztító fegyverek, katasztrofális állapotok – a szerda háborús eseményei

A szerda hajnal viszonylag nyugodtan telt Ukrajnában, délelőtt több városnál is megnyíltak a humanitárius korridorok, amelyeken keresztül az ostromlott településeket elhagyhatta a civil lakosság egy része. 

A nap végére 24 óra alatt több mint 40 ezer ember távozott ezekből a városokból, Harkivból és Mariupolból azonban senki sem tudott elmenekülni, mert ott a fegyverszünetet állandóan megszegték. 

Szétlőtt gyermekkórház, apokaliptikus viszonyok

A városokban élő ukrán lakosságot továbbra is súlyos csapások érik. A helyzet Mariupolban a legrosszabb, ott katasztrofális viszonyok uralkodnak. A városban annyi a halott, hogy már tömegsírokat kell ásni, az oroszok szerda délután még egy gyermekkórházat is lebombáztak. A létesítmény összeomlásakor legalább 17-en megsérültek, köztük egy vajúdó nő is.

A Pentagon egyik tisztviselője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy szerintük teljesen vaktában bombáznak az oroszok, ezért is van ilyen sok civil áldozat. A moszkvai kormány mindeközben az invázió 14. napján elmondta, miért döntöttek a támadás mellett: állításuk szerint azért, mert az ukránok is egy átfogó támadást terveztek a donbaszi, Oroszország által elismert népköztársaságokkal szemben, és ezt előzték meg a „különleges hadműveletükkel”.

Nukleáris veszély borzolta a kedélyeket

Napközben derült ki, hogy a csernobili atomerőműben már egyáltalán nincs áram. A hírre az ukrán külügyminiszter is reagált, és nemzetközileg is nagy felbolydulást okozott azáltal, hogy azt mondta: a tartalék generátorok csak 48 óráig tudják pótolni az áramot, utána nukleáris szivárgás következhet be.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyanakkor tagadta, hogy ilyen veszély fennállna. Az oroszok pedig azt állították, hogy az ukránok szabotálták az erőművet, ez okozta az áramkimaradást. 

Biológiai, vegyi és termobarikus fegyverek?

Az oroszok szerdán ismét azt állították, hogy Ukrajna biológiai fegyvereket fejlesztett ellenük. Ezúttal azonban azt is hozzátették, hogy az ukránok mindezt a Pentagon pénzügyi támogatásával tették. Ezt az ukránok és az amerikaiak is tagadták.

A biológiai fegyverek mellett szerdán már a vegyi fegyverek bevetésének lehetőségéről is cikkezni kezdett a nyugati és az orosz sajtó. A nyugatiak attól tartanak, hogy ezeket az oroszok vethetik be Kijevben, míg a támadók azt állítják, hogy az ukránok készülnek vegyi fegyveres provokációra Harkiv környékén, amelyet aztán rájuk akarnak kenni.

Egy dolog viszont biztos: az oroszok elismerték azt, hogy termobarikus fegyvert, más néven vákuumbombát már használtak Ukrajnában. Az, hogy feltételezhetően ilyen fegyvereket is bevetettek, egy hete merült fel, akkor részletesen leírtuk, mik is ezek és milyen pusztításra képesek. 

Nagyon távol még a béke 

Szerdán az orosz békedelegáció egyik tagja elismerte, hogy nem haladnak a tárgyalások, de azt is hozzátette, hogy ők nem fognak engedni a követeléseikből. Ezzel kapcsolatban az ukrán elnök is megszólalt, és azt mondta: a háborúnak csak az vethet véget, ha ők négyszemközt ülnek le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

Érkeznek a menekültek

Kollégánk Záhonyból jelentkezett be szerdán és elmondta, mi történik az ukrán határon, mennyire bírják ellátni a menekülteket. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője pedig arról számolt be az Indexnek, hogy egyre több gyermek érkezik egyedül, családja nélkül a magyar–ukrán határra.

Az ukrán elnöke kérése, vita a szankciókról

Az ukrán elnök szerdán is üzent a Nyugatnak, és ismét azt kérte, amit a NATO már egyszer elutasított, nevezetesen: zárják le Ukrajna légterét azért, hogy az oroszok ne bombázhassanak civileket. 

Mindeközben az Európai Unióban továbbra is vitás kérdés, hogy az oroszellenes szankciók kiterjedjenek-e az energetikai szektorra. Orbán Viktor miniszterelnök megismételte keddi kijelentését, miszerint a magyar kormány ezt nem támogatja. Ugyanebben a kérdésben még a magyar miniszterelnök egyik legvehemensebb kritikusa is hasonló álláspontot foglalt el.

(Borítókép: Egy ukrán katona az orosz állomások felé céloz 2022. március 9-én. Fotó: Aris Messinis / AFP)